Infostart.hu
eur:
379.83
usd:
321.9
bux:
133380.08
2026. február 4. szerda Csenge, Ráhel
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (b) és Orbán Viktor kormányfő tárgyal a spanyolországi Granadában 2023. október 5-én. A találkozón a két napos európai csúcstalálkozó témáit tekintették át.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Szakértő: Orbán Viktornak többféle feladata is lehetne az Európai Tanács elnökeként

Gálik Zoltánt annak kapcsán kérdeztük, hogy ha nem sikerül megtalálni Charles Michel utódját, akkor a magyar miniszterelnök vezeti majd a Tanács üléseit, mivel Magyarország júliusban átveszi az EU soros elnökségét.

Mint az Infostart is megírta, a Politico szerint nyártól Orbán Viktor lehet az Európai Tanács elnöke, Charles Michel jelenlegi elnök ugyanis jelölteti magát a júniusi európai parlamenti választásokon, ha pedig bejut, július közepén tervezi elfoglalni helyét az Európai Parlamentben.

"Ez azt jelenti, hogy ha nem sikerül megtalálni az utódját, akkor mivel Magyarország júliusban átveszi az EU soros elnökségét, a magyar miniszterelenök vezeti majd a Tanács üléseit" - mondta az InfoRádióban Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense.

Mint tisztázta, az Európai Tanács az állam- és kormányfők tanácsa az EU-n belül, amelynek üléseit 2009 óta állandó elnök vezeti. 2024 második félévétől viszont az Európai Unió soros elnöke lesz Magyarország, s abban az esetben, ha idő előtt távozik posztjáról Charles Michel, és nem sikerül nagyon gyorsan betötleni ezt a pozíciót, az Európai Tanács elnökségét is viheti Magyarország, azaz Orbán Viktor.

"Az állandó elnök feladata, hogy az ülést vezesse, egyeztesse a különböző politikai irányokat a szakpolitikai kérdésekben, és azokat a kompromisszumokat, amelyeket el kell érni az állam- és kormányfők között, sikeresen előmozdítsa" - ecsetelte Gálik Zoltán.

Arról megoszlanak a vélemények, hogy ez a funkció úgymond tárgyaló szerepkör-e.

"Pontosan nem határozza meg a lisszaboni szerződés azt az irányvonalat, amelyen az EU elnökének mozognia kell.

Vannak vélemények, amelyek adminisztrációs szerepet szánnak ennek a posztnak, és egy egyszerű véleményező és előkészítő funkciót, valamint a vitáknál közvetítő funkciót. Más vélemények szerint lehet az elnök proaktívabb is, aki az EU nevében tud a külföld felé beszélni és képviselni az Európai Unió érdekeit is. Ez mindig attól függ, hogy milyen vezetőt választanak a pozícióra" - mondta még Gálik Zoltán.

Felidézte még, hogy e második "féle" elnök volt az első elnök, Herman van Rompuy, akit aztán Donald Tusk követett, őt követte a poszton a kétszer két és fél évre megválasztott Charles Michel.

De döntéseket maguk a tagok hoznak, az állam- és kormányfők, és az elnök az egyeztetést végzi.

Arról, hogy ki lehet ennek a posztnak a várományosa, személyi javaslatok még nem hangoztak el.

Charles Michel mandátuma viszont novemberig szólna, úgy, hogy ezt megelőzően, június elején lennének az EP-választások.

"Ez azt jelentené, hogy idejük lenne az állam- és kormányfőknek arra, hogy a legfontosabb pozíciókat illetően kompromisszumokra jussanak. Ha viszont ezt előre kell vinniük, lehet, hogy az Európai Bizottság elnöki pozíciójáról is a választások után azonnal el kell gondolkodni" - figyelmeztetett még Gálik Zoltán.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: Európa nagyon is megérezné, ha India leállna az orosz olajbeszerzéssel

Szakértő: Európa nagyon is megérezné, ha India leállna az orosz olajbeszerzéssel

Az amerikai elnök megállapodott az indiai miniszterelnökkel arról, hogy 25-ről 18 százalékra csökkenti az Egyesült Államok az indiai árukra kivetett vámokat, noha India nem pont ugyanúgy fogalmaz a megállapodásról. Újdelhi ugyanekkor az EU-val is jelentős megállapodást kötött. Az összefüggésekről Trembeczki Zsolt, a Magyar Külügyi intézet kutatója beszélt az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.02.04. szerda, 18:00
Papp Bence
labdarúgóügynök, Tóth Alex képviselője
Egyműszakos működésre áll vissza a Mercedes magyarországi szupergyára

Egyműszakos működésre áll vissza a Mercedes magyarországi szupergyára

Úgy tűnik, a Mercedes-Benz kecskeméti gyárában egyszerre zajlik nagyszabású beruházás és látványos termelés-visszafogás, miközben a vállalat és a kormány továbbra is sikertörténetként kommunikálja a fejlesztéseket. Az ellentmondásos helyzetre az ad okot, hogy a 24.hu információi szerint az üzem egyes területein 2026 elején egyműszakos munkarendre álltak át, ami a dolgozók tapasztalatai szerint jelentős kapacitáscsökkenést takar, noha a hivatalos kommunikáció ezt átmeneti, technológiai okokkal magyarázza.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×