eur:
408.21
usd:
375.36
bux:
73837.78
2024. november 4. hétfő Károly
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Emmanuel Macron francia köztársasági elnök (j) az Európai Unió tagországai állam- és kormányfőinek kétnapos tanácskozásán Brüsszelben 2023. december 14-én. Középen Kiriákosz Micotakisz görög miniszterelnök.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

„A következő hónapok döntőek lesznek Európa és Magyarország számára”

Tagállami vezetők, valamint az Európai Bizottság elnöke is értékelte a brüsszeli csúcstalálkozót.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a brüsszeli csúcstalálkozót követően sajtótájékoztatón méltatta az uniós tanács leköszönő spanyol soros elnökségének munkáját, és azt mondta: a tanácsi elnökség rendkívüli munkája akkor válna teljessé, ha az év végéig megállapodás születne az új migrációs és menekültügyi paktumról.

Az EU többéves költségvetésének felülvizsgálatával kapcsolatban von der Leyen közölte, hogy az uniós büdzsében prioritást élvez az Ukrajnának nyújtott és nyújtani tervezett pénzügyi támogatás, a migrációval összefüggő munka, továbbá Európa versenyképességének fokozása. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az uniós csúcson a költségvetésről nem sikerült egyhangúságot elérni.

A közel-keleti helyzettel kapcsolatban hangsúlyozta, „egyre nagyobb az egyetértés” az EU-ban, hogy a közel-keleti béke eléréséhez kétállami, azaz Izrael mellett egy palesztin állam létrehozásán alapuló megoldásra van szükség.

„A palesztinokat nem lehet erőszakkal kitelepíteni a Gázai övezetből. Gáza nem lehet menedék a Hamász iszlamista terrorszervezet számára, és a terrorszervezet nem lehet része a palesztin állam kormányzati struktúrájának. Egy megreformált palesztin hatóságnak kell irányítania Ciszjordániát és Gázát. Izrael nem lehet jelen katonailag a régióban” – szögezte le Ursula von der Leyen.

Emmanuel Macron francia elnök az EU-csúcs végén úgy nyilatkozott: Orbán Viktor miniszterelnök „pozitív jelzéseket” adott számára Ukrajna csatlakozási folyamatának jövőbeli lépéseivel kapcsolatban, amennyiben az ország teljesíti az Európai Bizottság által meghatározott feltételeket. Azt is megjegyezte: reméli, hogy a magyar kormányfő „nem ejti túszul Európát” az Ukrajnával folytatott tárgyalások következő szakaszában.

„A következő hónapok döntőek lesznek Európa és Magyarország számára”

– jelentette ki.

Az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós segélycsomaggal kapcsolatban a francia elnök azt mondta: Orbán Viktor csütörtöki döntése a megállapodás blokkolásáról „tisztességtelen”, tekintettel arra, hogy a döntés egyebek mellett akadályoztatja a migrációkezelésre szánt pénzek felhasználását is.

A francia elnök azt is hangsúlyozta, hogy az EU messze van még attól, hogy Ukrajnát felvegye tagjai közé. „Bármilyen bővítéshez a szabályaink mélyreható reformjára lesz szükség” – tette hozzá a francia elnök.

Olaf Scholz német kancellár optimizmusának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a jövő hónapban tervezett rendkívüli uniós csúcstalálkozón megállapodás születhet a felülvizsgált uniós költségvetésről és az Ukrajnának nyújtani tervezett pénzügyi támogatásról. Közölte: az EU-nak azonban „más módjai is vannak Ukrajna megsegítésére”, ha Magyarország fenntartja elutasító álláspontját.

„Januárban lesz egy döntés, mely biztosítja a szükséges forrásokat Ukrajna számára” – fogalmazott a német kancellár.

António Costa portugál miniszterelnök a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló döntéssel kapcsolatban azt mondta: „a legfontosabb döntés megszületett”. Ő is reményét fejezte ki, hogy a jövő év elején végleges megállapodás születik Ukrajna pénzügyi támogatásáról.

„A segélyeket januárig garantáljuk, és a következő hetekben a hosszú távú finanszírozás biztosításának mechanizmusán fogunk dolgozni, a Magyarországgal folytatott tárgyalásoktól függően” – tette hozzá.

Giorgia Meloni olasz kormányfő távozásakor azt mondta, az EU-tagországok „meglehetősen távol állnak”a költségvetési felülvizsgálatáról szóló megállapodástól, de „meg lehet és meg is kell találni a megegyezés útjait”.

Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnök óvatosan optimistának vallotta magát azzal kapcsolatban, hogy a jövő év elején a tagállamok megállapodásra juthatnak Magyarországgal az uniós költségvetés és Ukrajna támogatásának témájában.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×