eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Izraeli katonák egy dél-izraeli gyülekezési ponton, a Gázai övezet határának térségében 2023. november 24-én, miután életbe lépett a négynapos tűzszünet Izrael és a Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet között. A Hamász fegyveresei október 7-én támadást indítottak Izrael ellen, az izraeli haderő pedig válaszul légi és szárazföldi hadműveleteket hajtott végre a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson

Tárik Meszár: hosszabb tűzszünet is jöhet Gázában, de béke nem

Akár több hónapos fegyvernyugvás is életbe léphet a Gázai övezetben, ha a Hamász elfogadja Izrael állítólagos ajánlatát, amelynek alapja és legfőbb célja a túszok kiszabadítása. A Közel-Keleten azonban így is több területen az eszkaláció jelei mutatkoznak – mondta az InfoRádióban az Eurázsia Központ és a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, egy meg nem erősített jelentés szerint katari és egyiptomi közvetítőkön keresztül olyan tűzszüneti ajánlatot tett Izrael a Hamásznak, amely akár két hónapra is szólhat. A többlépcsős megegyezés fő célja a Gázában fogva tartott túszok szabadon engedése három szakaszban.

Az Axios értesülése szerint az első szakaszban nőket, 60 év feletti férfiakat, valamint kritikus állapotban lévő betegeket kellene szabadon engednie a Hamásznak, majd később kerülhetnének sorra a női katonák és a fiatalabb civil férfiak. A harmadik periódusban a férfi katonákat bocsátanák szabadon, illetve a jelentés alapján át kellene adnia a terrorszervezetnek az elhunyt izraeli túszok holttesteit is.

Tárik Meszár az InfoRádióban elmondta: a vörös-tengeri fronton kialakult helyzet és Jemen kérdése egyre kritikusabb a Közel-Keleten. Emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok által vezetett koalíció 18 légicsapást mért Jemenre hétfő éjszaka, aminek következtében fontos fegyverraktárak is megsemmisültek.

Az Irán által támogatott jemeni húszik azonnal jelezték, hogy nem hagyják válasz nélkül a brit és az amerikai légierő támadását. A kutató szerint a fejlemények és a reakciók alapján arra lehet következtetni, hogy

lesznek még „súlyos összecsapások” a térségben a felek között.

A szakértő a lehetséges gázai fegyverszünettel kapcsolatban megjelent sajtóhírekre reagálva azt mondta, hivatalos válasz még nem érkezett az izraeli ajánlatra a Hamász részéről, de nem tartja kizártnak, hogy egy olyan hosszabb periódus következhet a konfliktusban, amikor „nem lesznek konkrét harcok”. Ugyanakkor megjegyezte: ez semmi esetre sem jelenti azt, hogy a konfliktus megszűnt vagy megszűnhet a közeljövőben. Az izraeliek is jelezték, a háború egészen addig folytatódik, amíg el nem érik kitűzött céljaikat. Tárik Meszár közölte:

a térségben több fronton is az a veszély fenyeget, hogy újabb harcok bontakozhatnak ki a következő időszakban.

Jelenleg az egyik legveszélyesebb helyszín Jemen, amely a kutató szerint „proxy országnak” tekinthető ebben a konfliktusban, ahol „proxy szervezetek” keltik, illetve súlyosbítják a feszültségeket. A helyzet nagyon problémás és komoly konfliktusokat szül, hiszen a jemeni húszik támadásai a világkereskedelmet, a hajóforgalmat is veszélyeztetik. A síita lázadók az utóbbi időben több alkalommal is azzal fenyegettek, hogy addig nem hagynak fel az akcióikkal a Vörös-tengeren, amíg nem szűnnek meg az izraeli légicsapások a Gázai övezetben. Tárik Meszár úgy véli, ez a konfliktus tartós maradhat, nem valószínű, hogy a közeljövőben megszűnnek a harcok ezen a területen. Mind az Egyesült Államok vezette koalíció, mind a síita milíciák eltökéltek, nem engednek a követeléseikből.

Egyre súlyosabb a helyzet Ciszjordániában is

Tárik Meszár hozzátette: elképzelhető, hogy a Gázai övezetben hosszabb tűzszünet lesz, de van a Közel-Keleten egy másik olyan terület, amely ugyan kevésbé kerül a figyelem középpontjába, de ennek ellenére egyre forróbb a helyzet. Ciszjordániáról van szó, ahol mindennapossá váltak a letartóztatások és a kisebb fegyveres összecsapások. Az elmúlt napokban több izraeli és palesztin katona is életét vesztette, mint ahogy a helyi civilek sincsenek biztonságban. Az elemző meglátása szerint „most rendkívül veszélyesnek tűnik a ciszjordániai front”.

Az utóbbi időben elszaporodtak az Izraelt bíráló nyilatkozatok a nemzetközi közvélemény részéről, az Európai Unió sem maradt csendben, valamint az Egyesült Államokból is egyre többször lehet hallani kritikus hangokat a közel-keleti konfliktus elhúzódása miatt. Az elemző felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Államok, Egyiptom és Katar közösen szólította fel több alkalommal is Izraelt, hogy minél előbb vessen véget a harcoknak. Tárik Meszár elképzelhetőnek tartja, hogy

ezekre a felszólításokra reagálva született most meg az izraeli tűzszüneti ajánlat.

Ugyanakkor nemcsak a nemzetközi közvélemény gyakorol komoly nyomást az izraeli kormányra, hanem belföldi elégedetlenség is tapasztalható a zsidó államban. A túszok családjai ugyanis nagyobb támogatást és sokkal hatékonyabb közbenjárást várnak el az izraeli kormányzattól. A túszok helyzete és kiszabadítása most egyértelműen prioritássá vált az izraeli társadalmon belül. A Netanjahu-kabinet megpróbál jól kijönni ebből a helyzetből, pontosan érzékeli az elégedetlenséget, valószínűleg ezért érkezik egyre több hír különféle alkukról, ajánlatokról a túszok szabadon engedése érdekében.

Van-e esély az önálló palesztin állam megalakulására?

Tárik Meszár elmondta: az elmúlt évtizedekben sokszor vált olyanná a helyzet a térségben, hogy látszódott némi esély a palesztin állam megalakítására, de ez egyszer sem valósult meg. Többek közt az 1993-as oslói egyezmény sem vitte előrébb az ügyet. A szakértő figyelmeztetett, hogy Palesztinán belül is nagyon komoly érdekellentétek vannak, ami miatt „nem valószínű, hogy ki tudnak állítani egy olyan személyt, akit mindegyik tábor elfogad politikai vezetőként”. Ez azonban kulcskérdés, és amíg ebben nem történik megegyezés, nem várható érdemi előrelépés.

Még bonyolultabbá teszi a helyzetet, hogy Izraelnek, valamint a nagyobb nyugati hatalmaknak is el kellene fogadniuk ezt a jelenleg „még meg sem talált” palesztin személyt, hivatalosan csak ebben az esetben jöhetne létre a palesztin állam. Tárik Meszár végül elmondta: a legvalószínűbb forgatókönyv szerint inkább arra lehet számítani, hogy tartósan izraeli katonai jelenlét lesz Gázában és Ciszjordániában is, viszont több mint valószínű, hogy „testületi szinten vissza fogják adni az irányítást a palesztinoknak”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×