Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Síita húszi fegyveresek egy toborzógyűlésen a jemeni fővárosban, Szanaában 2021. november 24-én. A húszi lázadók folytatják támadásaikat a hadsereg állásai ellen az olajban gazdag, stratégiai fontosságú észak-jemeni Márib tartomány ellenőrzéséért. A szunnita többségű közel-keleti országban 2014 augusztusa óta dúl polgárháború az Irán támogatását élvező síita húszik, valamint a Szaúd-Arábia és más arab országok által támogatott, rijádi száműzetésben élő Abed Rabbó Manszúr Hádi jemeni elnökhöz hű erők között.
Nyitókép: MTI/EPA/Jajha Arhab

Friss hírek és egy súlyos figyelmeztetés a húsziktól a brit-amerikai légicsapás után

A nemzetközi összefogásban végrehajtott légi rajtaütésekről egyelőre nem tudni, milyen eredményeket értek el, de az biztos, hogy a húszik harci kedve kicsit sem csökkent.

Korábban az Infostart is beszámolt róla, hogy újabb közös akciót hajtott végre - négy további ország közreműködésével - a brit és az amerikai légierő a jemeni húszi lázadók katonai létesítményei ellen. Az akciónak összesen nyolc célpontja volt; ezek között mindenekelőtt "a húszik rakétatámadási és légi felderítő képességeihez kötődő" föld alatti tárolók és egyéb katonai létesítmények szerepeltek.

A húszi haderő egyik szóvivője ezzel kapcsolatban elmondta: az amerikai-brit légicsapások a jemeni lázadó csoport ellen "nem maradnak válasz nélkül", illetve "megtorlatlanul" - írja a The Guardian.

A lázadók egyik szóvivője, Jahja Szarí az X-en közölte, hogy az amerikai és brit légi erők

összesen 18 csapást intéztek az elmúlt órák során: 12 rajtaütés történt az Amanat al-Asimah-i és szanaai kormányzóságban, három a Hodejda kormányzóságban, kettő Taizz és egy el-Bajdaa kormányzóságban.

A felkelők ellenőrizte al-Maszíra televízió azt közölte, a csapások a fővárostól, Szanaaától északra lévő ed-Dailami támaszpontot célozták.

Mindez azt jelenti, hogy jóval kevesebb volt a célpont, mint az első, 60 légi csapást számláló Jemen elleni rajtaütés során, melyet 10 nappal korábban intézett a két ország.

A szóvivő mindazonáltal nem részletezte, milyen megtorlást terveznek és áldozatokról sem beszélt.

A támadások hatása és áldozataik száma egyelőre ismeretlen. Amerikai tisztviselők szerint a mostani csapások csökkentették a húszik azon képességét, hogy összetett támadásokat hajtsanak végre. Ám a jelentések szerint a források nem közöllnek semmilyen konkrét számot arról, mennyi vagy milyen rakétát, radart, drónt vagy más katonai képességet semmisítettek meg eddig.

"A kívánt hatást elértük" – mondta egy amerikai katonai tisztviselő a Pentagonnal kapcsolatban lévő újságíróknak.

A legutóbbi rajtaütés a nyolcadik alkalom ebben a hónapban, hogy az Egyesült Államok csapást mért húszi célpontokra, és a második, amelyben az Egyesült Királyság is részt vett. Grant Shapps brit védelmi miniszter külön közzétett személyes tájékoztatójában önvédelmi akciónak nevezte a fellépést. A tárcavezető szerint ugyanis a húszi lázadók által a vörös-tengeri hajózás ellen elkövetett sorozatos támadások továbbra is veszélyeztetik a hajózó személyzetek tagjainak életét, és a hajóforgalomban okozott fennakadás tűrhetetlen költségekkel terheli az egész világgazdaságot.

A lázadók e támadásokat Izrael Gázai övezet ellen vívott háborújával és a palesztinok iránti szolidaritással indokolják.

Címlapról ajánljuk
Lefeleződött a kakaó ára, de mikor fogjuk végre mi is érezni?

Lefeleződött a kakaó ára, de mikor fogjuk végre mi is érezni?

2025-ben a kakaó ára ugyan korrigált a korábbi csúcsokhoz képest, de még mindig kétszerese a néhány évvel ezelőtti szintjének. Mivel a gyártók jellemzően 6–12 hónapos beszerzési ciklusokkal dolgoznak, a világpiaci ármérséklődés csak 2026 elején–közepén hathat a beszállítói árakra. Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára az InfoRádióban azt mondta: a csokoládé árában ugyanakkor nem várható jelentős csökkenés, mert a kész termék mindössze 20 százalékát teszi ki a kakaó.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×