Infostart.hu
eur:
354.9
usd:
306.94
bux:
134345.6
2026. június 9. kedd Félix
Síita húszi fegyveresek egy toborzógyűlésen a jemeni fővárosban, Szanaában 2021. november 24-én. A húszi lázadók folytatják támadásaikat a hadsereg állásai ellen az olajban gazdag, stratégiai fontosságú észak-jemeni Márib tartomány ellenőrzéséért. A szunnita többségű közel-keleti országban 2014 augusztusa óta dúl polgárháború az Irán támogatását élvező síita húszik, valamint a Szaúd-Arábia és más arab országok által támogatott, rijádi száműzetésben élő Abed Rabbó Manszúr Hádi jemeni elnökhöz hű erők között.
Nyitókép: MTI/EPA/Jajha Arhab

Friss hírek és egy súlyos figyelmeztetés a húsziktól a brit-amerikai légicsapás után

A nemzetközi összefogásban végrehajtott légi rajtaütésekről egyelőre nem tudni, milyen eredményeket értek el, de az biztos, hogy a húszik harci kedve kicsit sem csökkent.

Korábban az Infostart is beszámolt róla, hogy újabb közös akciót hajtott végre - négy további ország közreműködésével - a brit és az amerikai légierő a jemeni húszi lázadók katonai létesítményei ellen. Az akciónak összesen nyolc célpontja volt; ezek között mindenekelőtt "a húszik rakétatámadási és légi felderítő képességeihez kötődő" föld alatti tárolók és egyéb katonai létesítmények szerepeltek.

A húszi haderő egyik szóvivője ezzel kapcsolatban elmondta: az amerikai-brit légicsapások a jemeni lázadó csoport ellen "nem maradnak válasz nélkül", illetve "megtorlatlanul" - írja a The Guardian.

A lázadók egyik szóvivője, Jahja Szarí az X-en közölte, hogy az amerikai és brit légi erők

összesen 18 csapást intéztek az elmúlt órák során: 12 rajtaütés történt az Amanat al-Asimah-i és szanaai kormányzóságban, három a Hodejda kormányzóságban, kettő Taizz és egy el-Bajdaa kormányzóságban.

A felkelők ellenőrizte al-Maszíra televízió azt közölte, a csapások a fővárostól, Szanaaától északra lévő ed-Dailami támaszpontot célozták.

Mindez azt jelenti, hogy jóval kevesebb volt a célpont, mint az első, 60 légi csapást számláló Jemen elleni rajtaütés során, melyet 10 nappal korábban intézett a két ország.

A szóvivő mindazonáltal nem részletezte, milyen megtorlást terveznek és áldozatokról sem beszélt.

A támadások hatása és áldozataik száma egyelőre ismeretlen. Amerikai tisztviselők szerint a mostani csapások csökkentették a húszik azon képességét, hogy összetett támadásokat hajtsanak végre. Ám a jelentések szerint a források nem közöllnek semmilyen konkrét számot arról, mennyi vagy milyen rakétát, radart, drónt vagy más katonai képességet semmisítettek meg eddig.

"A kívánt hatást elértük" – mondta egy amerikai katonai tisztviselő a Pentagonnal kapcsolatban lévő újságíróknak.

A legutóbbi rajtaütés a nyolcadik alkalom ebben a hónapban, hogy az Egyesült Államok csapást mért húszi célpontokra, és a második, amelyben az Egyesült Királyság is részt vett. Grant Shapps brit védelmi miniszter külön közzétett személyes tájékoztatójában önvédelmi akciónak nevezte a fellépést. A tárcavezető szerint ugyanis a húszi lázadók által a vörös-tengeri hajózás ellen elkövetett sorozatos támadások továbbra is veszélyeztetik a hajózó személyzetek tagjainak életét, és a hajóforgalomban okozott fennakadás tűrhetetlen költségekkel terheli az egész világgazdaságot.

A lázadók e támadásokat Izrael Gázai övezet ellen vívott háborújával és a palesztinok iránti szolidaritással indokolják.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter viszonválasza: Vitnyéden akart a Fidesz-kormány migránstábort építeni

Magyar Péter viszonválasza: Vitnyéden akart a Fidesz-kormány migránstábort építeni

A kormányfő erről napirend előtti felszólalását követően, az ellenzéki felszólalásokra adott viszonválaszában beszélt, amelyben Gulyás Gergely felé fordulva megerősítette: az emberek az Európai Ügyészséghez csatlakozásra adtak felhatalmazást, valószínűleg azért, mert a Polt Péter-féle fideszes ügyészségből elegük volt.

Resperger István: messze a megoldás Iránban, Trump lépéskényszerben

A politikai és stratégiai célkitűzések tekintetében az Egyesült Államok kevés eredményt tud felmutatni, Iránban pedig már jó ideje áruhiány van, egyre több a probléma a gyógyszerellátással, vagyis a lakosság a mindennapi életben is megérzi a konfliktus negatív hatásait – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója. Úgy véli, a diplomácia terén kellene valamilyen megoldást találni, aminek feltétele, hogy mind a két fél engedjen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.09. csütörtök, 18:00
Grexa Liliana
ukrán nemzetiségi szószóló
Debrecen Economic Forum: uniós pénzek, banki finanszírozás és az AI hajthatja Debrecen következő növekedési hullámát

Debrecen Economic Forum: uniós pénzek, banki finanszírozás és az AI hajthatja Debrecen következő növekedési hullámát

Debrecen gazdasági fejlődése új szakaszba léphet: a nagyberuházások után egyre inkább a helyi KKV-k megerősítése, a lakhatási és infrastrukturális kihívások kezelése, valamint a szolgáltató szektor és a technológiai fejlesztések felpörgetése kerülhet a fókuszba – hangzott el a Debrecen Economic Forum előadásain és kerekasztal-beszélgetésein. A szakértők szerint az uniós források és a banki finanszírozás új lendületet adhatnak a beruházásoknak, de a vállalkozásoknak nem érdemes kivárniuk: már most fel kell készülniük a pályázatokra, a piaci alapúbb finanszírozási környezetre, valamint a digitalizáció, az AI és a hatékonyságjavítás kényszerére.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×