Infostart.hu
eur:
362.26
usd:
316.56
bux:
151342.76
2026. szeptember 22. kedd Móric
Síita húszi fegyveresek egy toborzógyűlésen a jemeni fővárosban, Szanaában 2021. november 24-én. A húszi lázadók folytatják támadásaikat a hadsereg állásai ellen az olajban gazdag, stratégiai fontosságú észak-jemeni Márib tartomány ellenőrzéséért. A szunnita többségű közel-keleti országban 2014 augusztusa óta dúl polgárháború az Irán támogatását élvező síita húszik, valamint a Szaúd-Arábia és más arab országok által támogatott, rijádi száműzetésben élő Abed Rabbó Manszúr Hádi jemeni elnökhöz hű erők között.
Nyitókép: MTI/EPA/Jajha Arhab

Friss hírek és egy súlyos figyelmeztetés a húsziktól a brit-amerikai légicsapás után

A nemzetközi összefogásban végrehajtott légi rajtaütésekről egyelőre nem tudni, milyen eredményeket értek el, de az biztos, hogy a húszik harci kedve kicsit sem csökkent.

Korábban az Infostart is beszámolt róla, hogy újabb közös akciót hajtott végre - négy további ország közreműködésével - a brit és az amerikai légierő a jemeni húszi lázadók katonai létesítményei ellen. Az akciónak összesen nyolc célpontja volt; ezek között mindenekelőtt "a húszik rakétatámadási és légi felderítő képességeihez kötődő" föld alatti tárolók és egyéb katonai létesítmények szerepeltek.

A húszi haderő egyik szóvivője ezzel kapcsolatban elmondta: az amerikai-brit légicsapások a jemeni lázadó csoport ellen "nem maradnak válasz nélkül", illetve "megtorlatlanul" - írja a The Guardian.

A lázadók egyik szóvivője, Jahja Szarí az X-en közölte, hogy az amerikai és brit légi erők

összesen 18 csapást intéztek az elmúlt órák során: 12 rajtaütés történt az Amanat al-Asimah-i és szanaai kormányzóságban, három a Hodejda kormányzóságban, kettő Taizz és egy el-Bajdaa kormányzóságban.

A felkelők ellenőrizte al-Maszíra televízió azt közölte, a csapások a fővárostól, Szanaaától északra lévő ed-Dailami támaszpontot célozták.

Mindez azt jelenti, hogy jóval kevesebb volt a célpont, mint az első, 60 légi csapást számláló Jemen elleni rajtaütés során, melyet 10 nappal korábban intézett a két ország.

A szóvivő mindazonáltal nem részletezte, milyen megtorlást terveznek és áldozatokról sem beszélt.

A támadások hatása és áldozataik száma egyelőre ismeretlen. Amerikai tisztviselők szerint a mostani csapások csökkentették a húszik azon képességét, hogy összetett támadásokat hajtsanak végre. Ám a jelentések szerint a források nem közöllnek semmilyen konkrét számot arról, mennyi vagy milyen rakétát, radart, drónt vagy más katonai képességet semmisítettek meg eddig.

"A kívánt hatást elértük" – mondta egy amerikai katonai tisztviselő a Pentagonnal kapcsolatban lévő újságíróknak.

A legutóbbi rajtaütés a nyolcadik alkalom ebben a hónapban, hogy az Egyesült Államok csapást mért húszi célpontokra, és a második, amelyben az Egyesült Királyság is részt vett. Grant Shapps brit védelmi miniszter külön közzétett személyes tájékoztatójában önvédelmi akciónak nevezte a fellépést. A tárcavezető szerint ugyanis a húszi lázadók által a vörös-tengeri hajózás ellen elkövetett sorozatos támadások továbbra is veszélyeztetik a hajózó személyzetek tagjainak életét, és a hajóforgalomban okozott fennakadás tűrhetetlen költségekkel terheli az egész világgazdaságot.

A lázadók e támadásokat Izrael Gázai övezet ellen vívott háborújával és a palesztinok iránti szolidaritással indokolják.

Címlapról ajánljuk
Gazdaszövetkezetek: tragikus helyzetben a magyar mezőgazdaság

Gazdaszövetkezetek: tragikus helyzetben a magyar mezőgazdaság

Kukoricából már importra szorul az ország: elmaradó vetések, visszafogott műtrágyázás és leállított öntözés jelzi a magyar gazdák pénzügyi válságát. Cseh Tibor, a MAGOSZ főtitkára szerint az aszályveszteségek mellett a magas energiaköltségek már a következő szezon finanszírozását is veszélyeztetik. Mint mondta, a szántóföldi ágazatot jelenleg gyakorlatilag a területalapú támogatások tartják életben, a gazdák nagyon nehéz körülmények között kell hogy döntsenek a jövőről.

Magyar Péter: indul az út a börtönbe program, újabb feljelentések

Rendkívüli parlamenti ülés összehívását és mentelmi joga azonnali felfüggesztését kéri a miniszterelnök. Magyar Péter arról is beszélt, hogy feljelentést tesz azok ellen a rendőri vezetők ellen, akik szerinte érintettek az ellene szervezett „dunai telefonos és búváros” ügyben.
inforadio
ARÉNA
2026.09.23. szerda, 18:00
Hack Péter
jogász, az ELTE emertus professzora
Ukrajna egyesülni akart a NATO hatalmával, teljesen szétlőtték az oroszok egyik legfontosabb szektorát – Háborús híreink kedden

Ukrajna egyesülni akart a NATO hatalmával, teljesen szétlőtték az oroszok egyik legfontosabb szektorát – Háborús híreink kedden

Jarosław Kaczyński, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) párt vezetője fedte fel a titkot, amely szerint Kijev 2022-ben felvázolta két ország összeolvadásának a tervét – írja a Gazeta. Oroszország 2022 februárjában nagyszabású katonai inváziót indított a szomszédos Ukrajna ellen, erre a lengyel politikus szerint meghökkentő tervet dolgoztak ki: egységes államot akartak létrehozni Lengyelországgal. Szerinte Kijevben az elsődleges cél, hogy a NATO tagjaivá váljanak. Az ukrán Fegyveres Erők Vezérkara friss jelentése szerint nagyon súlyos következményei voltak az orosz energetikai infrastruktúra elleni támadásoknak – közölte az RBK. A vezérkari jelentés szerint eddig az összes ilyen típusú létesítmény mintegy felének kellett leállítania a termelést, a teljes kapacitás 45 százaléka jelenleg üzemen kívül van. Cikkük folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×