Infostart.hu
eur:
378.1
usd:
324.21
bux:
127800.69
2026. április 9. csütörtök Erhard
Síita húszi fegyveresek egy toborzógyűlésen a jemeni fővárosban, Szanaában 2021. november 24-én. A húszi lázadók folytatják támadásaikat a hadsereg állásai ellen az olajban gazdag, stratégiai fontosságú észak-jemeni Márib tartomány ellenőrzéséért. A szunnita többségű közel-keleti országban 2014 augusztusa óta dúl polgárháború az Irán támogatását élvező síita húszik, valamint a Szaúd-Arábia és más arab országok által támogatott, rijádi száműzetésben élő Abed Rabbó Manszúr Hádi jemeni elnökhöz hű erők között.
Nyitókép: MTI/EPA/Jajha Arhab

Friss hírek és egy súlyos figyelmeztetés a húsziktól a brit-amerikai légicsapás után

A nemzetközi összefogásban végrehajtott légi rajtaütésekről egyelőre nem tudni, milyen eredményeket értek el, de az biztos, hogy a húszik harci kedve kicsit sem csökkent.

Korábban az Infostart is beszámolt róla, hogy újabb közös akciót hajtott végre - négy további ország közreműködésével - a brit és az amerikai légierő a jemeni húszi lázadók katonai létesítményei ellen. Az akciónak összesen nyolc célpontja volt; ezek között mindenekelőtt "a húszik rakétatámadási és légi felderítő képességeihez kötődő" föld alatti tárolók és egyéb katonai létesítmények szerepeltek.

A húszi haderő egyik szóvivője ezzel kapcsolatban elmondta: az amerikai-brit légicsapások a jemeni lázadó csoport ellen "nem maradnak válasz nélkül", illetve "megtorlatlanul" - írja a The Guardian.

A lázadók egyik szóvivője, Jahja Szarí az X-en közölte, hogy az amerikai és brit légi erők

összesen 18 csapást intéztek az elmúlt órák során: 12 rajtaütés történt az Amanat al-Asimah-i és szanaai kormányzóságban, három a Hodejda kormányzóságban, kettő Taizz és egy el-Bajdaa kormányzóságban.

A felkelők ellenőrizte al-Maszíra televízió azt közölte, a csapások a fővárostól, Szanaaától északra lévő ed-Dailami támaszpontot célozták.

Mindez azt jelenti, hogy jóval kevesebb volt a célpont, mint az első, 60 légi csapást számláló Jemen elleni rajtaütés során, melyet 10 nappal korábban intézett a két ország.

A szóvivő mindazonáltal nem részletezte, milyen megtorlást terveznek és áldozatokról sem beszélt.

A támadások hatása és áldozataik száma egyelőre ismeretlen. Amerikai tisztviselők szerint a mostani csapások csökkentették a húszik azon képességét, hogy összetett támadásokat hajtsanak végre. Ám a jelentések szerint a források nem közöllnek semmilyen konkrét számot arról, mennyi vagy milyen rakétát, radart, drónt vagy más katonai képességet semmisítettek meg eddig.

"A kívánt hatást elértük" – mondta egy amerikai katonai tisztviselő a Pentagonnal kapcsolatban lévő újságíróknak.

A legutóbbi rajtaütés a nyolcadik alkalom ebben a hónapban, hogy az Egyesült Államok csapást mért húszi célpontokra, és a második, amelyben az Egyesült Királyság is részt vett. Grant Shapps brit védelmi miniszter külön közzétett személyes tájékoztatójában önvédelmi akciónak nevezte a fellépést. A tárcavezető szerint ugyanis a húszi lázadók által a vörös-tengeri hajózás ellen elkövetett sorozatos támadások továbbra is veszélyeztetik a hajózó személyzetek tagjainak életét, és a hajóforgalomban okozott fennakadás tűrhetetlen költségekkel terheli az egész világgazdaságot.

A lázadók e támadásokat Izrael Gázai övezet ellen vívott háborújával és a palesztinok iránti szolidaritással indokolják.

Címlapról ajánljuk
„Az alternatív útvonalon történő olajbeszerzés megkezdődött” – Kormányinfó a választások előtt 3 nappal
percről percre

„Az alternatív útvonalon történő olajbeszerzés megkezdődött” – Kormányinfó a választások előtt 3 nappal

„Ha végrehajtanánk az EU követelését, 48 600 forinttal több lenne a családok üzemanyagköltsége, a villany 16 000, a gáz 30 000 ezer forinttal lenne drágább havonta”; Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő a vasárnapi országgyűlési választások előtt utoljára várta a sajtó képviselőit a Karmelitába, hogy beszámoljon a hétközi kormányülés friss döntéseiről. Cikkünk percről percre frissül!

Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Az amerikai elnök az elmúlt napokban egyszerre próbált retorikai nyomást helyezni az iráni rezsimre és közben megnyugtatni az amerikai piacokat. Az európai vezetőknek még nem sikerült kiismerniük a Trump-féle amerikai adminisztrációt – erről beszélt mondta az InfoRádióban Csizmazia Gábor Amerika-szakértő.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×