eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
A pusztítás nyomai egy izraeli rajtaütés után a Ciszjordánia északi részén fekvő Dzsenín városában lévő menekülttáborban 2023. november 9-én. A Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei október 7-én támadást indítottak Izrael ellen, több mint 1400 embert meggyilkoltak, további mintegy háromezret megsebesítettek, valamint legalább 240 embert elraboltak, és túszként tartanak fogva. Palesztin vezetők szerint eddig 10 569 ember vesztette életét az övezet ellen elindított izraeli hadműveletekben.
Nyitókép: MTI/EPA/Alaa Badarneh

Biztos adu van a Hamász kezében – Kis-Benedek József az izraeli túszok helyzetéről

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára az InfoRádióban elmondta: hatalmas belső nyomás nehezedik az izraeli kormányra, hogy szerezze vissza az állampolgárait, a palesztin terrorszervezet pedig időt akar nyerni az alkudozással, illetve a lehetséges tűzszünettel, hogy felkészülhessen a harc folytatására.

A Gázai övezetben fogva tartott 130 izraeli túsz szabadon engedésének feltételeiről tárgyalt Párizsban William Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója David Barneával, az izraeli külföldi hírszerző szolgálat, a Moszad vezetőjével, valamint Muhammad bin Abdul Rahman asz-Száni katari miniszterelnökkel és Abbász Kamellel, az egyiptomi hírszerzés vezetőjével. Az egyik lehetséges forgatókönyv szerint a Hamász elengedné a foglyok egy részét, amiért cserébe Izrael két hónapra felfüggesztené katonai hadműveletét Gázában.

A tervek szerint először harminc napra rendelnének el fegyverszünetet, ami alatt nőket, idős embereket és sebesülteket engedne szabadon a terrorszervezet. Ezzel párhuzamosan tárgyalásokat folytatnának a felek egy második fázisról, amikor a túszként tartott férfiakat, illetve katonákat adnák át újabb egy hónapos hosszabbításért cserébe. A The New York Times értesülése szerint a párizsi találkozó résztvevői ezen a héten folytatják az egyeztetéseket.

Kis-Benedek József az InfoRádióban elmondta: az izraeli vezetők továbbra sem ülnek le tárgyalni a Hamásszal, ezért van szükség közvetítőkre, akik a szemben álló felek érdekeit igyekeznek érvényesíteni. A biztonságpolitikai szakértő úgy véli, a Hamász feltételezhetően nem engedi el az összes túszt, akik

az „egyetlen biztos adut” jelentik a szervezet kezében, ezt pedig most még valószínűleg „nem akarja kiadni” a mozgalom katonai vezetése.

Hozzátette: jelen pillanatban nem lehet megmondani, miben tudnak majd közös nevezőre jutni a tárgyaló felek.

Továbbra sem lehet tudni, hol bújtathatják a túszokat

A szakértő arról is beszélt, hogy a Hamász várhatóan könnyebben belemegy az idősek és a nők szabadon engedésébe, valamint valószínűleg nem akadályozza meg a halottak átadását sem. A fogságban lévő katonák viszont a lehetséges alkuk legfőbb érintettjei, így róluk vélhetően nem mond le egyik napról a másikra a terrorszervezet, vagy ha meg is teszi, annak biztosan „megkéri az árát”.

Kis-Benedek József megjegyezte: óriási nyomás nehezedik a helyi társadalom részéről a másik félre, az izraeli kormányra annak érdekében, hogy visszaszerezzék a túszokat. Honfitársakról, családtagokról van szó, és az izraeli emberek jelentős része elégedetlen a Netanjahu-kabinet fellépéseivel, nagyobb határozottságot várnának el a vezetéstől.

A túszok tartózkodási helyéről, pontos számáról csak feltételezéseket, becsléseket lehet hallani, konkrétumokat nem lehet tudni, ugyanis az a Hamász érdeke, hogy titokban maradjon a hollétük. Az elemző felhívta a figyelmet, hogy az izraeli hatóságok tájékoztatása szerint

még nem sikerült feltárni a helyi alagutak körülbelül 60 százalékát, ami jelentős mértékben gátolja a túszok előkerítését.

Ráadásul a foglyokat nemcsak alagutakban bújtatják, hanem egyes értesülések szerint közülük sokakat olyan családoknál helyezhettek el, amelyek lojálisak a Hamász felé.

Mindkét fél érdeke a megállapodás, ezért folytatódnak a héten is közvetítőkön keresztül a tárgyalások. Kis-Benedek József szerint az egyeztetéseken fontos szereplő Egyiptom és Katar, ugyanis „megfelelően tudják kezelni” a Hamászt, amellyel állandó kapcsolatban vannak. Az elemző kiemelte, hogy a Hamász politikai szárnyának vezetője, Iszmail Hanije Katarban él, ahol egyébként irodája is van a terrorszervezetnek. Köztudott az is, hogy Katar a Hamász különféle közel-keleti tevékenységeinek egyik fő finanszírozója, ami ugyancsak lényeges és befolyásoló körülmény a mostani tárgyalásokon.

Tűzszünet lehet, béke nem

Kis-Benedek József szerint valamilyen kompromisszumos megállapodás lehet a szemben álló felek célja, de a megegyezés még messze van. Úgy gondolja, ha létrejönne a fegyvernyugvás, azzal időt nyerhetne a Hamász, amely

fegyverkezésre, a további harcokra való felkészülésre használná a lehetséges tűzszünetet, illetve azt sem lehet kizárni, hogy a palesztin mozgalom bizonyos katonái elmenekülnének.

A szakértő szerint az elmúlt időszak történései egyértelművé tették, hogy a Hamász nem akarja feladni az Izrael ellen folytatott harcát, sőt olyan hírek is napvilágot láttak a napokban, amelyek szerint a terrorszervezet katonai szárnya a Gázai övezet északi részén, illetve Gáza városában elkezdte az újjászerveződést. Az elemző közölte: ezek a fejlemények is azt támasztják alá, hogy a Hamász stratégiai céljai változatlanok, Izrael „elpusztítására” törekednek, ami miatt „meg lehet érteni a másik oldalt is” a reakciókat illetően.

„Belátható időn belül nem lesz vége ennek a folyamatnak. Nagy barátság nem lesz,

valamilyen kompromisszum fog születni, de nagy kérdés, hogy azt meddig tartják be a felek”

– fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő, aki emlékeztetett, hogy Izrael és a palesztinok között korábban is létrejöttek bizonyos megállapodások, de idővel valamelyik oldal mindig „felrúgta” ezeket az ideiglenes egyezségeket.

Kis-Benedek József végül elmondta: a Hamász a következő időszakban vélhetően erőt akar gyűjteni, ugyanis nagyon komoly veszteségeik vannak, nemcsak sok katonájuk vesztette életét, hanem folyamatosan fogynak a haditechnikai eszközeik is, igaz ezeket valószínűleg – külső segítséggel – tudják majd pótolni, hiszen eddig sem okozott gondot nekik az utánpótlás beszerzése.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×