eur:
411.21
usd:
392.76
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
UNSPECIFIED, YEMEN - JANUARY 23: (----EDITORIAL USE ONLY  MANDATORY CREDIT -  USCENTCOM / HANDOUT - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS----) U.S. Central Command forces alongside UK Armed Forces, and with the support from Australia, Bahrain, Canada, and the Netherlands, conducts strikes on 8 Houthi targets in Iranian-backed Houthi areas of Yemen, on January 23, 2024. (Photo by CENTCOM / Handout/Anadolu via Getty Images)
Nyitókép: CENTCOM / Handout/Anadolu via Getty Images

Hat ország közreműködésével támadtak a húszikra az éjjel

Újabb közös akciót hajtott végre a brit és az amerikai légierő a jemeni húszi lázadók katonai létesítményei ellen - jelentette be hétfő éjjel a londoni védelmi minisztérium. A kedd hajnalban ismertetett részletesebb közös közlemény szerint, amelyet Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Hollandia, Ausztrália, Kanada és Bahrein adott ki. A légicsapásoknak nyolc célpontjuk volt.

Grant Shapps brit védelmi miniszter külön közzétett személyes tájékoztatójában önvédelmi akciónak nevezte a fellépést. Mint írta, a húszi lázadók által a vörös-tengeri hajózás ellen elkövetett sorozatos támadások továbbra is veszélyeztetik a hajózó személyzetek tagjainak életét, és a hajóforgalomban okozott fennakadás tűrhetetlen költségekkel terheli az egész világgazdaságot. A közös fellépés újabb csapást mért a húszik egyébként is korlátozott fegyverkészleteire és a világkereskedelmet fenyegető támadó képességeikre.

A londoni védelmi tárca külön ismertetett tájékoztatása szerint a légitámadásban a brit királyi légierő (RAF) négy Typhoon FGR4 harci repülőgépe és két Voyager légi üzemanyag-utántöltő repülőgépe vett részt. A brit gépek Paveway IV típusú precíziós irányított bombákkal támadtak két húszi katonai létesítményt a jemeni főváros, Szanaa repülőtere közelében.

A Pentagon közlése szerint az amerikai harci gépek az Eisenhower repülőgép-hordozóról szálltak fel.

A brit védelmi minisztérium hangsúlyozta, hogy a légicsapások tervezését nagyon szigorú elemzés egészítette ki a civil lakosságot érintő kockázatok minimalizálása végett, és e kockázatokat még tovább csökkentette, hogy a műveletet éjszaka hajtották végre.

A brit, az amerikai, a holland, az ausztrál, a kanadai és a bahreini kormány kedd hajnali közös közleménye szerint az akciónak

összesen nyolc célpontja volt; ezek között mindenekelőtt "a húszik rakétatámadási és légi felderítő képességeihez kötődő" föld alatti tárolók és egyéb katonai létesítmények szerepeltek.

A londoni védelmi tárca tájékoztatásában is szerepel, hogy a hétfő éjjeli brit-amerikai akcióhoz Ausztrália, Kanada, Bahrein és Hollandia nyújtott támogatást, de e segítség mibenlétét a minisztérium nem részletezte.

A közlemény szerint a húszik november óta "harmincnál több" támadást hajtottak végre a nemzetközi hajózás ellen a jemeni partok előtt.

Nem sokkal az akcióról szóló közlemények ismertetése előtt a Downing Street bejelentette: Rishi Sunak brit kormányfő és Joe Biden amerikai elnök telefonon tárgyalt egymással, és megállapodtak abban, hogy a két ország a nemzetközi partnerekkel együttműködve folytatja erőfeszítéseit a húszik által a vörös-tengeri hajózás ellen elkövetett támadások megakadályozása, a támadók elrettentése érdekében.

A brit és az amerikai légierő legutóbb január 11-én támadta együttes akció keretében a húszik jemeni katonai létesítményeit.

A közös brit-amerikai műveletek előzményeként az Irán által támogatott jemeni húszi lázadók számos drón- és rakétatámadást intéztek a Vörös-tengeren közlekedő - szerintük Izrael felé tartó vagy Izraelt védő - kereskedelmi és hadihajók ellen azóta, hogy Izrael hadműveleteket kezdett a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet katonai és politikai gépezetének felszámolására.

Az izraeli hadműveletek azután kezdődtek, hogy a Hamász tavaly október 7-én Izrael déli térségében példátlan terrortámadást hajtott végre, amelyben 1200 ember meghalt, háromezren megsérültek.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×