Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jelentést és állásfoglalást fogadott el szerdán az uniós szerződések módosításáról, ennek alapján az EP-képviselők jogalkotási kezdeményezés jogával ruháznák fel az EP-t, és uniós hatáskörbe utalnának jelenleg kizárólag tagállami hatáskörbe tartozó területeket.

Mint közölték, az EP-képviselők többsége szerint az uniós szerződések módosítására

az Európai Unió előtt álló kihívások és a sorozatos válságok miatt lenne szükség.

A jelentést támogató európai parlamenti képviselők azt szeretnék, ha a kívánt reformokkal nőne az Európai Unió cselekvőképessége, az uniós polgárok szavának pedig nagyobb súlya lenne a döntéshozatalban.

A javaslatok között

• kétkamarás rendszer létrehozása szerepel és
• új szavazási szabályok bevezetése az Európai Unió Tanácsában a patthelyzetek elkerülésére minősített többségi döntéshozatal bevezetése által.
• Jogalkotási kezdeményezés jogával ruháznák fel az Európai Parlamentet, valamint társjogalkotói jogkört biztosítanának a testületnek a hosszú távú költségvetés kialakításában.
• Az Európai Bizottságot átneveznék Európai Végrehajtó Testületnek, és felülvizsgálnák a tagságára vonatkozó szabályokat, ideértve az uniós bizottság elnökének megválasztását.
• Az uniós bizottság elnöki posztjára való jelölés joga az EP-t, a jóváhagyásé pedig az Európai Tanácsot illetné meg. Éppen fordítva, mint a jelenleg érvényes szabály szerint.
• Az EP nagyobb átláthatóságot szeretne az uniós tanácsban azáltal, hogy a jogalkotási kérdések esetében közzétenné az egyes tagállamok álláspontját.
• Emellett a jelenleginél jobban érvényre juttatnák az állampolgárok akaratát új mechanizmusok létrehozásával és az európai politikai pártok szerepének fokozásával.

Az EP-képviselők javaslata szerint - a tagállami hatáskörök csorbításával - több uniós hatáskört biztosítanának a környezetvédelmet érintő kérdésekben.

Az EU hatáskörébe utalnák továbbá más olyan, jelenleg kizárólag tagállami szinten kezelt területeket is, mint a népegészségügy, a polgári védelem, az iparpolitika és az oktatás.

A már most is megosztott uniós hatáskörök kiterjesztését javasolják továbbá az energiaügy, a külügyek, a külső biztonság és védelem, az EU külső határaira irányuló politika, valamint a határokon átnyúló infrastruktúra területén is.

A jelentést az EP-képviselők 305 igen szavazattal, 276 ellenében és 29 tartózkodás mellett hagyták jóvá, a jelentésről kialakított állásfoglalást pedig 291 igen szavazattal, 274 ellenszavazattal és 44 tartózkodás mellett fogadták el.

Az EP-képviselők egyúttal felszólították az Európai Unió Tanácsát, hogy "haladéktalanul és vita nélkül" terjessze a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács elé a javaslatokat.

Ezt követően azt szeretnék, hogy az EU állam-, illetve kormányfői egyszerű többséggel konventet hívjanak össze az uniós szerződések felülvizsgálatára.

A tanács soros spanyol elnöksége leghamarabb a decemberi EU-csúcson terjesztheti az Európai Tanács elé a javaslatokat.

Varga Judit: újabb tőrt döftek Európa szívébe

Az európai balliberális oldalnak sikerült "áttolnia" az Európa Parlamenten azt a jelentést, amely javaslatot tesz az alapszerződések módosítására - írta az Országgyűlés európai ügyek bizottságának fideszes elnöke a Facebook-bejegyzésében szerdán, kiemelve,

a javaslat eltörölné a konszenzuson alapuló, egyhangúlag hozott döntések intézményét az Európai Unió Tanácsában.

Varga Judit megjegyezte, hogy a Guy Verhofstadt belga liberális politikus által szorgalmazott kérdésben a szavazás eredménye szoros volt.

Azt írta: az "Európa lelkét jelentő" konszenzusos kultúra nélkül egy "brüsszeli bürokraták által vezetett szuperállam felé tolódna el" az Európai Unió (EU). Mindez azt jelentené Magyarországra és Közép-Európára nézve, hogy "mindent megpróbálnának lenyomni a tagállamok torkán" - hangsúlyozta. Példaként említette, hogy Magyarországot belesodornák az ukrajnai háborúba, eltörölnék a rezsicsökkentést, kötelező migránskvótákat és genderideológiát erőltetnének a magyarokra.

Magyarország az egyhangúlag hozott döntéseket tekinti a nemzeti érdekvédelem utolsó garanciájának az EU-ban

- hangsúlyozta a politikus. Hozzátette: ennek megváltoztatása Magyarország számára tabu, és minden platformon ellen fog állni "a birodalmi törekvéseknek".

Varga Judit szerint a javaslat is azt mutatja, hogy Brüsszelben változásra van szükség.