Infostart.hu
eur:
385.31
usd:
332.05
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Alexander De Croo belga miniszterelnök a sajtó képviselőinek nyilatkozik az Európai Unió tagországai állam- és kormányfőinek második napi tanácskozása előtt az Európai Tanács brüsszeli épületében 2023. december 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Matthys

Az új soros EU-elnök több közös pénzt szedne be a tagállamoktól

Belgium fél éven át vezeti az Európai Uniót. Alexander De Croo belga miniszterelnök szerint megnőtt a globális kihívások adta feladatok száma és nehézsége, a közös küzdelem pedig drágább lett.

A Politicónak adott interjút az EU soros elnökségét most átvevő Alexander De Croo belga miniszterelnök - vette észre a Portfolio. Azt szorgalmazta, növeljék az EU saját bevételeit, azzal érvelt, hogy a globális kihívások kezeléséhez több pénz kell - mondta ezt azután, hogy a tagországok közt nem alakult ki egység Ukrajna közös pénzből történő segélyezésével kapcsolatban.

Közösen kezelni szükséges válságnak nevezte az ukrajnai háború, a közel-keleti helyzet és a koronavírus miatt korábban kialakult állapotokat is, és úgy vélekedett, hogy az egyes országok egyedül nem képesek ezen hatások enyhítésére, az EU együtt viszont elég erős lehet, és ezt a lakosság is szerinte így látja.

De miből lehetne több pénz?

Új adókat vetnének ki, amelyek a tagállami büdzsék helyett egyből - legalább részben - Brüsszelben kötnek ki.

Ezzel kapcsolatban egyébként már zajlanak háttértárgyalások, amelynek kulcspillanata lehet a február 1-jei rendkívüli uniós csúcs. Ez juttathatná célba az Ukrajnának szánt forrásokat, de több pénz különülhet el a migrációs válság kezelésére és az EU-s hitelfelvétel megemelkedett kamatterheire is.

De Croo javaslatai közül egyébként az új adó kivetését ellenzik az északi és a keleti tagállamok is, köztük Magyarország.

Közben az Európai Parlament a szén-dioxid-kibocsátás és a multinacionális nyereségek uniós szintű megadóztatását szorgalmazza, amely 2028-ig évi 36 milliárd eurót hozhatna.

A Politico értékelése szerint a belga reformjavaslattal kapcsolatban 6 hónap van dűlőre jutni, azt követően ugyanis Magyarország veszi át az EU Tanácsának soros elnökségét.

Azt De Croo is elismeri, hogy az EU további bővítése előtt az uniónak meg kellene erősödnie.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×