Infostart.hu
eur:
366.07
usd:
313.79
bux:
132633.84
2026. április 30. csütörtök Katalin, Kitti
Donald Tusk lengyel miniszterelnök (j) és Andrzej Duda államfő Tusk és újonnan megalakult kormánya hivatali eskütételén a varsói elnöki palotában 2023. december 13-án. Az október 15-i parlamenti választások nyomán megalakult koalíciós kormánynak az előző estén szavazott bizalmat a parlamenti alsóház, a szejm.
Nyitókép: MTI/EPA-PAP/Pawel Supernak

Így törne borsot a kormány orra alá a lengyel államfő

Benyújtotta Andrzej Duda lengyel államfő szerdán a 2024. évi költségvetési törvényhez kapcsolódó, általa korábban megvétózott jogszabály helyett javasolt saját kiegészítő tervezetét.

A lengyel elnök szombaton bejelentette: nem írhatja alá a parlament által már megszavazott, egyebek mellett a közszolgálati televízió és rádió számára 3 milliárd zloty (263 milliárd forint) költségvetési forrást előirányzó törvényt, mivel a közmédia jelenleg zajló átalakítása során "kirívóan megsértették az alkotmányt és a demokratikus jogállam alapelveit" Lengyelországban.

Andrzej Duda saját tervezete megőrzi a tanárok fizetésemelésére előirányzott összeget, de nem tartalmazza a véleménye szerint "az új kormány által törvénytelenül elfoglalt közszolgálati televízióra" szánt 3 milliárd zlotys forrást - tudatta szerdán Grazyna Ignaczak-Bandych, az államfői kabinet főnöke.

Az elnök egyúttal felszólította Szymon Holowniát, a szejm (alsóház) elnökét, a kormánykoalíció részét képező Lengyelország 2050 párt alapítóját, hogy tervezete kapcsán a "lehető leghamarabb" indítsa el a törvényhozói munkát.

Holownia ezt követően bejelentette: az államfői tervezetet egyeztetésre bocsátják, a szejm megvitatja, és továbbítják Donald Tusk kormányfőhöz is, de az alsóház csak az államfő bejelentése előtt meghatározott időpontban, január 10-én ül össze.

A 460 fős parlamenti alsóház háromötödös többséggel, 276 szavazattal utasíthatja el az elnöki vétót. A jelenlegi kormánykoalíciónak azonban csak egyszerű többsége, 248 mandátuma van.

Ryszard Petru, a Lengyelország 2050 képviselője szerdán az X közösségi oldalon azt írta, hogy "az államfői vétót figyelmen kívül kell hagyni".

Az államfő és a parlamenti többség közötti feszültséget kiváltó jogszabály a jelenleg parlamenti munka alatt álló 2024. évi költségvetési törvényt egészíti ki. Magát a költségvetési törvényt a parlament mindkét házának január 29-ig kell megszavaznia és továbbítania az államfőhöz. Ha ez nem történik meg, az elnök jogosult lerövidíteni a parlamenti ciklust.

Míg a lengyel alkotmány értelmében az államfő a kiegészítő törvényt megvétózhatja, a fő költségvetési törvény esetében nincs ilyen jogosultsága. Az utóbbit viszont előzetes alkotmányossági normakontrollra küldheti. Ez idő alatt a kormány az úgynevezett költségvetési provizórium keretei között működik.

Címlapról ajánljuk
„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

Cseh Gergő Bendegúz az InfoRádióban elmondta, mi volt az egyik fő kikötés, amely elhangzott a Magyar Péterrel való egyeztetésen. A történész-levéltáros egyebek mellett beszélt arról, hogy kik jogosultak az akták megtekintésére, még hányan élhetnek az egykori ügynökök közül, továbbá arra is kitért, milyen feladataik lesznek még az októberre tervezett nyilvánosságra hozatalig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.30. csütörtök, 18:00
Nagy Zoltán Zsolt
a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója
Masszív befizetéseket követelnek az EU-s kasszába, egyúttal újra gúzsba kötnék a közös költségvetést

Masszív befizetéseket követelnek az EU-s kasszába, egyúttal újra gúzsba kötnék a közös költségvetést

Egyre élesebben körvonalazódnak a pozíciók az Európai Unió hétéves költségvetése körül, ahol az Európai Parlament már mintegy 10 százalékos emelést vár el a Bizottságtól és a Tanácstól. A kérdés nemcsak az, hogy honnan teremtsék elő a többletforrásokat, hanem az is, hogy azokat milyen arányban fordítsák új prioritásokra, illetve a hagyományos politikák megőrzésére. A vita egyszerre szól pénzről, hatáskörökről és politikai súlypontokról, és a 27 tagállam közt sosem könnyű a konszenzusteremtés. Ebben az átalakuló rendszerben Magyarország számára is komoly lehetőségek nyílhatnak, de az még nem látszik, hogy az új kormány a nagyobb mozgástérrel járó reformokat támogatná, vagy a politikailag kevésbé kockázatos előre elkülönített források útjához ragaszkodna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×