Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével közösen tartott sajtóértekezleten Pekingben 2023. december 7-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Andres Martinez Casares

Charles Michel: az Európai Tanács a jövő év elején újra tanácskozik Ukrajna támogatásáról

Az ET vezetője reményét fejezte ki, hogy a tagállami vezetők legközelebbi tanácskozásuk alkalmával felelősségteljesen és gyorsan döntést hoznak majd.

Az Európai Tanács a jövő év elején újra tanácskozásra gyűlik össze, hogy gyorsan döntést hozva megerősítse Ukrajna európai uniós pénzügyi támogatását – közölte Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a brüsszeli csúcstalálkozót követően pénteken.

Sajtótájékoztatóján reményét fejezte ki, hogy a tagállami vezetők legközelebbi tanácskozásuk alkalmával felelősségteljesen és gyorsan döntést hoznak majd az Ukrajnának nyújtani tervezett uniós pénzügyi csomagról.

„Derűlátó vagyok és biztos abban, hogy képesek leszünk teljesíteni azon ígéretünket, hogy pénzügyi eszközökkel támogatjuk Ukrajnát” – fogalmazott az Európai Tanács elnöke, majd emlékeztetett: erről eddig 26 tagállam állapodott meg.

Kijelentette: a következő, rendkívüli EU-csúcson olyan bátor lépés megtételére számít, mint a tagállami vezetők Ukrajna és Moldova uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről csütörtökön hozott döntése.

Az, hogy az ukrajnai finanszírozásról 26 tagország meg tudott egyezni, azt mutatja, hogy a vonatkozó javaslat kiegyensúlyozott – vélte. Közölte továbbá:

nyitott az arra vonatkozó javaslatokra, hogy miként lehetne rávenni a távolmaradó tagországot a döntéshez való csatlakozásra, ugyanis mint aláhúzta: a szerződések szerint fontos az uniós egyhangúság.

Mint ismert, Orbán Viktor nem járult hozzá ahhoz, hogy a költségvetésen belül szerepeljen az 50 milliárd eurós ukrajnai segítségnyújtás, a miniszterelnök szerint ez veszélyeztetné a magyar és az uniós érdekeket.

Az Európai Tanács elnöke a pénteki munkanap vitáival kapcsolatban arról tájékozatott, hogy az izraeli–palesztin konfliktust érintően az ülésteremben egyetértés volt a humanitárius hozzáférés biztosításának fontosságáról. Szavai szerint az emberi szenvedés megosztja a társadalmakat és feszültséget kelt, ezért az Európai Uniónak „fel kell emelnie a hangját, hogy hatással legyen a konfliktusra”.

Címlapról ajánljuk
Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

A kormány benyújtotta a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Jövőre az egészségügy 510 milliárd forint többletforráshoz jut, bővül az önkormányzatok és a szociális ágazat támogatása, a közszolgáltatásokban dolgozók bére pedig összesen 677 milliárd forinttal emelkedik – olvasható az Országgyűlés elé péntek éjjel beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat indoklásában.

Szakértő: csak egy módon lehet Izraelben elkerülni, hogy jövőre ismét választások legyenek

Izraelben Benjámin Netanjahu ellenzéke az arab pártokat is beleszámítva a 120-ból 67 mandátumot szerzett meg a parlamenti választáson, szemben a miniszterelnök táborának 53 mandátumával – de közben 27 képviselővel az általa vezetett Likud lett a legnagyobb párt a kneszetben. Jövőre valószínűleg újabb választásokat kell tartani – mondta Szalai Máté Közel-Kelet szakértő, a hollandiai Clingendael Intézet kutatója az InfoRádióban.
Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Kedden választ Amerika. Bár Donald Trump még marad két évig az elnöki székben, és a szenátusi székeknek is csak a harmada van játékban, a félidős kongresszusi választáson újraválasztják a szövetségi törvényhozás alsóházának egészét. A 435 tagú képviselőházban ugyanis csak két évre szól a politikusok mandátuma, így a hat évre, egymáshoz képest elcsúsztatva megválasztott szenátorokhoz képest élesebben tükrözi a pártok aktuális erőviszonyait és a közhangulatot. Trump második ciklusának közepére az amerikai közvélemény a Fehér Házat és a Kongresszust is irányító republikánusok ellen fordult, így a legvalószínűbb forgatókönyvnek az tűnik, hogy a demokraták megszerzik az alsóházi többséget. De az sem mindegy, hogy öt, tíz vagy akár harminc fős lesz a fölényük. Mutatjuk, mely csatatereken dőlhet el a képviselőház sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×