Infostart.hu
eur:
385.33
usd:
331.95
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: Orbán Viktor/Facbook

Orbán Viktor elmagyarázta, miért nem élt a vétóval Ukrajna csatlakozási tárgyalása ügyében

A miniszterelnök nem szavazott, de egyhangú döntésre van szükség, tehát valamilyen áthidaló, technikai megoldás kellett.

Mint arról az Infostart is beszámolt, Charles Michel a brüsszeli uniós csúcson bejelentette, hogy az EU elkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával (és Moldovával). Erről az Európai Tanács csak egyhangúlag dönthetett, ám a magyar miniszterelnök továbbra is tartja álláspontját és nem támogatja a tárgyalások megkezdését.

A közösségi oldalán Orbán Viktor egy videóval jelentkezett a találkozó szünetében, amelyben leszögezte: Ukrajna uniós tagsága rossz döntés, Magyarország ebben a rossz döntésben nem kíván részt venni. Kijelentette: Magyarország álláspontja világos, Ukrajna nem készült fel a tárgyalások elkezdésére.

"Teljesen értelmetlen, irracionális és helytelen döntés ilyen körülmények között megkezdeni Ukrajnával a tárgyalásokat, és Magyarország nem is módosítja az álláspontját.

Ellenben 26 másik ország ragaszkodott ahhoz, hogy ez a döntés megszülessen. Ezért Magyarország úgy döntött, hogy ha 26-an így döntenek, menjenek a maguk útján.

Magyarország ebben a rossz döntésben nem kíván osztozni, és ezért Magyarország a döntéstől a mai napon távol maradt" - számolt be az eseményekről.

A The Guardian és az Index is diplomáciai forrásokra hivatkozva azt írta, Orbán Viktor a döntésnél elhagyta az üléstermet. Ám az Európai Tanács döntéseihez az összes tagállam szavazata szükséges, így minden bizonnyal átadta a szavazat jogát valamely országnak.

Brüsszelben Orbán Balázs közölte: mivel a többi 26 ország egyetértett az ügyben, ezért Magyarország döntött úgy, hogy inkább nem vesz részt a szavazáson, miután továbbra sem ért egyet azzal, hogy az EU megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával.

magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, Magyarország álláspontja egyértelmű: nem tartja felkészültnek Ukrajnát az európai uniós tárgyalásokhoz, ezért azt javasolta, hogy ne kezdődjenek meg a tárgyalások.

Közölte, hogy 26 uniós tagállam azonban másképpen gondolja ezt, ezért a tárgyalásokat követően Magyarország úgy döntött, hogy elhagyja az üléstermet és nem vett részt a szavazáson. Ezzel Magyarország nem akadályozta meg a döntés meghozatalát, de nem is vállalja a felelősséget ezért az elhibázott döntésért – húzta alá, hozzátéve:

innentől kezdve a felelősség a 26 európai uniós tagállamot terheli.

A konkrét tárgyalások megkezdéséhez egyhangú döntéshozatalra van szükség, és ez a döntés nem született meg, ez majd a későbbi időkre tolódik – részletezte.

Közölte továbbá: az Európai Tanács határozata elvi döntés, ezt követően még a konkrét tárgyalási csomag összeállításához is egyhangúlag kell hozzájárulni a tagállamoknak, és a következő években a tárgyalási eljárás során legalább 70 alkalommal kell egyhangú döntéshozatal útján támogatni Ukrajna európai uniós csatlakozását. „Továbbra sem támogatjuk, továbbra sem értünk egyet a tárgyalások megkezdésével, ezért továbbra is fenntartjuk a magyar álláspontot” – tette hozzá Orbán Balázs.

Az uniós állam- és kormányfők tárgyalásai a költségvetés módosításával folytatódnak, a csúcs még pénteken is tart majd.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×