eur:
408.03
usd:
375.1
bux:
73837.78
2024. november 4. hétfő Károly
Berlin, 2017. szeptember 25.Sahra Wagenknecht, a Baloldal (Die Linke) párt parlamenti frakciójának társvezetője és a párt társlistavezetője egy berlini sajtótájékoztatón 2017. szeptember 25-én, a német parlamenti választások másnapján. A Szociáldemokra Párttól, az SPD-től balra álló Die Linke a szavazatok 9,2 százalékát szerezte meg, és ezzel az ötödik helyen végzett a választáson győztes Angela Merkel német kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió, a CDU és a Keresztényszociális Unió, a CSU alkotta jobbközép pártszövetség mögött. (MTI/EPA/Clemens Bilan)
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Végóráit éli az eddigi német baloldal, új időszámítás kezdődhet

18 év után feloszlott a Baloldal Pártja (Die Linke) parlamenti frakciója. Az InfoRádió által megkérdezett szakértő szerint ezzel új időszámítás kezdődik a német baloldalon. Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára kiemelte: a Sahra Wagenknecht-csoport távozása még nagy meglepetéseket hozhat a német belpolitikában.

Valóban új időszámítás kezdődött a Die Linke életében, hiszen a korábbi frakcióvezető, Sahra Wagenknecht és kilenc társa – december 6-i – távozásával már csak 28 képviselőjük marad, ami nem elegendő egy parlamenti frakciónak a létrehozására – fogalmazott Kiss J. László az InfoRádióban. Felidézte, hogy a Baloldal Pártja a legutóbbi választásokon 4,9 százalékos eredményt ért el, de három közvetlen mandátumnak köszönhetően még így is frakciót alakíthatott. Most azonban már nem számolhatnak az említett direkt mandátumokkal, miközben egy frakcióhoz 37 emberre lenne szükségük ebben az esetben. Vagyis tulajdonképpen a Die Linke már csak parlamenti csoporttal rendelkezik, ami azért is keserű számukra, mert parlamenti támogatásoktól, tanácsadók fizetésétől és irodáktól is elesnek – jegyezte meg a Corvinus Egyetem oktatója.

Maga a Die Linke az NDK egykori uralkodó szocialista-kommunista állampárt, a Német Szocialista Egységpárt (később Demokratikus Szocializmus Pártja) és a nyugat-német területek baloldali csoportjainak az egyesüléséből jött létre 2007-ben.

A mostani átalakulás egyik fő „motorja” Sahra Wagenknecht, aki személyesen járult hozzá a Die Linke „szétrobbanásához”, dacára hogy a kezdetektől fogva tagja volt az említett pártalakulatoknak.

(A már egy ideje „különutas” politikát folytató korábbi frakcióvezető asszony október végén jelentette be, hogy kilenc társával kilép a Linkéből, és új pártot alapít Sahra Wagenknecht Szövetség néven.)

Kiss J. László szerint Wagenknechték programja sok tekintetben egy nemzeti alapú nacionalista baloldali pártnak a kontúrjait rajzolja ki: drasztikusan csökkentenék a menekültek számát, előnyben részesítenék az olcsó – hangsúlyosan orosz – fosszilis energiát, véget vetnének a szankciós politikának és leállítanák az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat. A Wagenknecht-csoport ráadásul elutasítja a Zöldek által vitt, és az anyapárt, a Die Linke által támogatott klímapolitikát, mondván, a modern fűtési berendezések és technológiák – mint az elektromos autó vagy hőszivattyú – elsősorban a társadalom magasabb jövedelmi csoportjainak kedveznek.

Wagenknecht eddig ismertetett üzenetei a CDU-tól, tehát a legnagyobb ellenzéki párttól jobbra lokalizálható Alternatíva Németországért programjával közös halmazt képez,

például a menekültpolitikában a két párt között lényegi különbség nincsen – hívta fel a figyelmet az egyetemi tanár. Így elképzelhető, hogy szívóhatást gyakorolhat az AfD azon választóira, akik csak protestből léptek be, baloldali gyökereik legfeljebb elhalványodtak.

Egy újabb baloldali párt tovább fragmentálja, széttöredezetté teszi a német pártrendszert és a baloldali pártokat, a Die Linkére nézve pedig rendkívül hátrányos, ugyanis a legújabb, napokban készült ARD-féle közvélemény-kutatás egyértelművé tette: a csonka Linke nem juthat be a parlamentbe, vagyis 5 százalék alatt van a támogatottsága, míg a Sahra Wagenknecht-féle csoport, mely önálló pártá alakulhat a következő választások előtt, 10 százalékot megközelítő támogatásra számíthat – mondta Kiss J. László.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×