eur:
396.52
usd:
370.39
bux:
71492.81
2024. június 28. péntek Irén, Levente
Olaf Scholz német kancellár (j) a német szövetségi parlament (Bundestag) üléstermében 2022. május 19-én. Scholz elmondta, hogy Németország az orosz támadás ellen védekező Ukrajna támogatását szolgáló új pénzügyi alap felállítását javasolja majd az európai uniós társországoknak a tagországi vezetőket összefogó Európai Tanács rendkívüli ülésén.
Nyitókép: MTI/EPA/Omer Messinger

Olaf Scholz igazságbeszéde a Bundestagban: nehéz idők jönnek

A német kancellár parlamenti beszédében elismerte, az alkotmánybíróság döntés nyomán nehéz helyzetbe került kormánya: eltörli az energiaárféket, viszont felfüggeszti az adósságféket. Az ellenzék ismét az alkotmánybírósághoz fordul, és alkalmatlannak tartja a kormányfőt.

Egyfajta korszakváltó, a súlyos gazdasági, költségvetési nehézségekből történő talpraállás útját vázoló beszédet vártak a Bundestagban a német kancellártól. Olaf Scholz kormánynyilatkozatára nem sokkal azt követően került sor, hogy az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a koalíció korábbi költségvetési előirányzatait. A határozat a szociáldemokratákból, a zöldekből és a szabad demokratákból álló hárompárti kormányt rendkívüli, hatvanmilliárd eurós megtakarításokra kényszeríti.

A karlsruhei bírósági határozat a Scholz-kormány négyéves megbízatásának félidejében született, amikor annak támogatottsága amúgy is a mélyponton van. Ezt tükrözte, hogy az elmúlt hetekben felerősödtek az előre hozott választásokat célzó követelések. Az ellenzék vezető ereje, a konzervatív CDU/CSU pedig a szociáldemokrata kancellárnak azt indítványozta, hogy menessze koalíciós partnereit, és a hátralévő két évre a keresztény pártokkal lépjen nagykoalícióra.

A Bundestagban elhangzott Scholz-nyilatkozatban erre egyetlen szóval sem történt utalás, a kancellár egyértelművé tette, hogy a jövőt a jelenlegi koalíció élén tervezi.

Elismerte, hogy az alkotmánybíróság határozata nyomán rendkívül nehéz megpróbáltatások jönnek,

de úgy vélte, hogy a nehézségeket a koronavírus-járvány, de mindenekelőtt az ukrajnai orosz háború okozta. A kancellár megerősítette, hogy rendkívül szigorú kiadáscsökkentésre van szükség, és azt a pénzügyminiszteri bejelentést is, hogy az év végén hatályon kívül helyezik a földgáz és a kőolaj árát elsősorban a magánfogyasztók számára mérséklő energiaárféket. Szerinte ez azért lehetséges, mert az országban ismét elérhetők az árfék felső határa alatti áram- és gáztarifák.

Elismerte, hogy a karlsruhei ítélet megnehezíti az általa vezetett koalíció munkáját.

"Ez az ítélet új realitást teremt a jelenlegi kormány, valamint jövőbeni kormányok számára mind szövetségi, mind tartományi szinten"

– hangoztatta.

Németországnak – mint fogalmazott – olyan kihívásokkal kell szembenéznie, amelyeket még soha nem tapasztalt ilyen koncentrációban, illetve ilyen súlyosságban. Az alkotmánybíróság ítéletének következményeivel kapcsolatos koalíciós egyeztetések még nem zárultak le – tette hozzá.

Scholz ugyanakkor azt ígérte, hogy a szociális kiadásokat igyekeznek szinten tartani, mint ahogy törekszenek néhány korábban beígért beruházás megvalósítására is. Egyidejűleg megerősítette pénzügyminisztere, Christian Lindner napokkal ezelőtti bejelentését arról, hogy

a rendkívüli helyzetre tekintettel ideiglenesen felfüggesztik az alkotmányba is belefoglalt, az új hitelek felvételét tiltó adósságféket.

A állam továbbra is ellátja feladatait, a váltság ellenére megbízható szolgáltatásokat biztosít – jelentette ki. Scholz szerint a alkotmánybíróság döntése semmit nem változtat a mindennapokon.

Rendkívül élesen bírálta a kancellárt az ellenzék első számú vezetője, Friedrich Merz. A nagyobbik konzervatív párt, a CDU elnöke alkalmatlannak minősítette Scholzot a kancellári tisztségre.

A kancellári cipő túlzottan nagy Scholznak

– fogalmazott. Fridrich Merz felrótta a kancellárnak, hogy az alkotmánybíróság döntése okozta rendkívül súlyos politikai helyzetre csupán "technikai válaszokat" adott. A CDU elnöke hangsúlyozta, hogy pártja a leghatározottabban kitart az adósságfék alkotmányban rögzített fenntartása mellett. Kijelentette, hogy pártja ismét az alkotmánybírósághoz fordul, ha az adósságfék alkotmányos rögizitését 2024-re meghosszabbítanák.

Merznél is élesebben bírálta a kancellárt Alice Weidel, az Alternatíva Németországnak (AfD) párt elnöke. A radikális jobboldalinak tartott párt támogatottsága jelentősen nagyobb Scholz pártjáénál, és még inkább a másik két koalíciós párt támogatottságánál.

A német emberek tényleges kormánynyilatkozatot vártak, ehelyett egy "lemondási nyilatkozatot" kaptak

– mondta az AfD-elnök. Weidel szerint az országnak új kormányra van szüksége, olyan kormányra, amely segíti a rendkívül súlyos válságból való kilábalást. Az AfD elnöke ezúttal is főként a menekültek befogadását hányta az Olaf Scholz vezette kormány szemére.

Címlapról ajánljuk
Testvérnép a cseh és a szlovák, a kormányok között még sincs béke

Testvérnép a cseh és a szlovák, a kormányok között még sincs béke

„El kell telnie még egy kis időnek a kormányközi tárgyalások újraindításához” – jelentette ki Peter Pellegrini szlovák államfő, miután Prágában fogadta őt Petr Pavel cseh köztársasági elnök. Egyetértettek abban, hogy az eltérő vélemények egyes konkrét ügyekben nem ronthatják magát a cseh-szlovák viszonyt. Peter Pellegrini megjegyezte, hogy Szlovákia növelte lőszergyártási kapacitásait, és ezzel hozzájárul a lőszerszállítással kapcsolatos cseh kezdeményezés sikeréhez.

Orbán Viktor: ez egy pimaszság az európai választókkal szemben

A versenyképesség lesz a magyar EU-elnökség egyik prioritása, a programtervezetet pedig szinte minden ország támogatja. A magyar kormány nem támogatja Ursula von der Leyen újraválasztását az Európai Bizottság élén – többek között ezekről beszélt a miniszterelnök az EU-csúcson tartott sajtótájékoztatóján.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.06.28. péntek, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Konszenzus nélkül, de megválasztották az EU új vezetőit

Konszenzus nélkül, de megválasztották az EU új vezetőit

Csütörtök este az uniós vezetők megállapodtak a blokk következő öt évre szóló politikai vezetéséről. Ursula von der Leyent újra megválasztották az Európai Bizottság elnökének egy második ciklusra, António Costát az Európai Tanács elnökének, Kaja Kallast pedig a külügyi és biztonságpolitikai főképviselői tisztségre. A vezetők jóváhagyták a stratégiai menetrendet is, amely a kinevezettek jövőbeli munkáját körvonalazza. Orbán Viktor magyar és Giorgia Meloni olasz miniszterelnökök voltak csak különutasok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×