Egyfajta korszakváltó, a súlyos gazdasági, költségvetési nehézségekből történő talpraállás útját vázoló beszédet vártak a Bundestagban a német kancellártól. Olaf Scholz kormánynyilatkozatára nem sokkal azt követően került sor, hogy az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a koalíció korábbi költségvetési előirányzatait. A határozat a szociáldemokratákból, a zöldekből és a szabad demokratákból álló hárompárti kormányt rendkívüli, hatvanmilliárd eurós megtakarításokra kényszeríti.
A karlsruhei bírósági határozat a Scholz-kormány négyéves megbízatásának félidejében született, amikor annak támogatottsága amúgy is a mélyponton van. Ezt tükrözte, hogy az elmúlt hetekben felerősödtek az előre hozott választásokat célzó követelések. Az ellenzék vezető ereje, a konzervatív CDU/CSU pedig a szociáldemokrata kancellárnak azt indítványozta, hogy menessze koalíciós partnereit, és a hátralévő két évre a keresztény pártokkal lépjen nagykoalícióra.
A Bundestagban elhangzott Scholz-nyilatkozatban erre egyetlen szóval sem történt utalás, a kancellár egyértelművé tette, hogy a jövőt a jelenlegi koalíció élén tervezi.
Elismerte, hogy az alkotmánybíróság határozata nyomán rendkívül nehéz megpróbáltatások jönnek,
de úgy vélte, hogy a nehézségeket a koronavírus-járvány, de mindenekelőtt az ukrajnai orosz háború okozta. A kancellár megerősítette, hogy rendkívül szigorú kiadáscsökkentésre van szükség, és azt a pénzügyminiszteri bejelentést is, hogy az év végén hatályon kívül helyezik a földgáz és a kőolaj árát elsősorban a magánfogyasztók számára mérséklő energiaárféket. Szerinte ez azért lehetséges, mert az országban ismét elérhetők az árfék felső határa alatti áram- és gáztarifák.
Elismerte, hogy a karlsruhei ítélet megnehezíti az általa vezetett koalíció munkáját.
"Ez az ítélet új realitást teremt a jelenlegi kormány, valamint jövőbeni kormányok számára mind szövetségi, mind tartományi szinten"
– hangoztatta.
Németországnak – mint fogalmazott – olyan kihívásokkal kell szembenéznie, amelyeket még soha nem tapasztalt ilyen koncentrációban, illetve ilyen súlyosságban. Az alkotmánybíróság ítéletének következményeivel kapcsolatos koalíciós egyeztetések még nem zárultak le – tette hozzá.
Scholz ugyanakkor azt ígérte, hogy a szociális kiadásokat igyekeznek szinten tartani, mint ahogy törekszenek néhány korábban beígért beruházás megvalósítására is. Egyidejűleg megerősítette pénzügyminisztere, Christian Lindner napokkal ezelőtti bejelentését arról, hogy
a rendkívüli helyzetre tekintettel ideiglenesen felfüggesztik az alkotmányba is belefoglalt, az új hitelek felvételét tiltó adósságféket.
A állam továbbra is ellátja feladatait, a váltság ellenére megbízható szolgáltatásokat biztosít – jelentette ki. Scholz szerint a alkotmánybíróság döntése semmit nem változtat a mindennapokon.
Rendkívül élesen bírálta a kancellárt az ellenzék első számú vezetője, Friedrich Merz. A nagyobbik konzervatív párt, a CDU elnöke alkalmatlannak minősítette Scholzot a kancellári tisztségre.
A kancellári cipő túlzottan nagy Scholznak
– fogalmazott. Fridrich Merz felrótta a kancellárnak, hogy az alkotmánybíróság döntése okozta rendkívül súlyos politikai helyzetre csupán "technikai válaszokat" adott. A CDU elnöke hangsúlyozta, hogy pártja a leghatározottabban kitart az adósságfék alkotmányban rögzített fenntartása mellett. Kijelentette, hogy pártja ismét az alkotmánybírósághoz fordul, ha az adósságfék alkotmányos rögizitését 2024-re meghosszabbítanák.
Merznél is élesebben bírálta a kancellárt Alice Weidel, az Alternatíva Németországnak (AfD) párt elnöke. A radikális jobboldalinak tartott párt támogatottsága jelentősen nagyobb Scholz pártjáénál, és még inkább a másik két koalíciós párt támogatottságánál.
A német emberek tényleges kormánynyilatkozatot vártak, ehelyett egy "lemondási nyilatkozatot" kaptak
– mondta az AfD-elnök. Weidel szerint az országnak új kormányra van szüksége, olyan kormányra, amely segíti a rendkívül súlyos válságból való kilábalást. Az AfD elnöke ezúttal is főként a menekültek befogadását hányta az Olaf Scholz vezette kormány szemére.