Volodimir Zelenszkij ukrán elnök múlt hétvégén Lengyelországba utazott, ahol lengyel önkénteseket tüntetett ki, ám egy állami vezetővel sem találkozott, miután látványosan megromlott Kijev és Varsó kapcsolata azután, hogy múlt héten Lengyelország is meghosszabbította az ukrán gabonaimport tilalmát. Az ukrán államfő erre reagálva a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) fordult, és az ENSZ-ben arról beszélt, hogy egyes európai országok „a politika színházában szolidaritást színlelnek, miközben egy gabona-thrillert valósítanak meg”.

Varsó a történtek után arra tett utalást, hogy nem szállít több fegyvert Ukrajnának. Időközben közös megoldást keres az ukrán és a lengyel agrárminiszter a gabonaembargó miatt elmérgesedő viszony rendezésére. Rosonczy-Kovács Mihály, a Nézőpont Intézet külügyi igazgatója múlt héten azt nyilatkozta az InfoRádiónak, hogy a lengyel bejelentések alapján nem szabad messze menő következtetéseket levonni, hiszen az országban jelenleg választási kampány is zajlik.

Mitrovits Miklós az InfoRádióban úgy fogalmazott, az elmúlt napok történései, nyilatkozatai egyértelműen jelzik, hogy jelen pillanatban nem olyan „szívélyesek és melegek” az ukrán–lengyel kapcsolatok, mint amilyenek a háború kitörése óta voltak. Lengyelország ugyanis az elmúlt másfél évben Ukrajna egyik legfőbb támogatója volt az oroszok elleni fegyveres konfliktusban. A lengyelek anyagilag, humanitárius segélyekkel és jelentős fegyverszállítmányokkal is segítették a szomszédos országot. A szakértő szerint Volodimir Zelenszkij ENSZ-közgyűlésen mondott beszéde tovább mélyítette az ellentéteket Kijev és Varsó között. Hozzátette:

az ukrán elnök nyilatkozata „rendkívül sértő” a lengyelekre nézve és „nagyon kiverte a biztosítékot a politikai eliten belül és a társadalomban is”.

A történész úgy véli, az ukrán államfő hibázott, nemcsak az ENSZ-ben tett nyilatkozatával, hanem azzal is, hogy több más közép-európai ország mellett Lengyelországot is bepanaszolta a WTO-nál a gabona értékesítésnek tilalma miatt. „Ráadásul ezek olyan ügyek, amiket nem is lehet a WTO-n keresztül megoldani, ukrán szempontból semmi hozadéka nem lesz ennek a lépésnek. Joggal háborodott fel a lengyel társadalom és a politika” – közölte.

Október 15-én országgyűlési választást tartanak Lengyelországban, Mitrovits Miklós szerint pedig a mostani éles lengyel reakciókra is hatással van az, hogy kampány zajlik. Ugyanakkor megjegyezte: Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő azon múlt heti bejelentése, amely az Ukrajnába való fegyverszállítások leállításáról szólt, azokra a szállítmányokra vonatkozott, melyekről még nem is kötöttek szerződést a felek. Mindez tehát azt jelenti, hogy a korábban szentesített megállapodás értelmében továbbra is szállít fegyvereket a lengyel állam Ukrajnába.

A szakértő kifejtette: a lengyel társadalomra és a politikai elitre egyaránt jellemző volt 2022 februárja óta a nagyon erős szolidaritásvállalás Ukrajna irányába. Nem számítottak arra, hogy olyan éles váltás következik be az ukrán vezetés kommunikációjában, mint amit a gabonaügy eredményezett. Mitrovits Miklós szerint ez a csalódottság és komoly fordulat váltotta ki a heves lengyel reakciókat, melyeknek akkor is hangot adtak volna a lengyel politikusok és közéleti személyiségek, ha nem lenne kampány.

A polonista hozzátette: Volodimir Zelenszkij megnyilvánulásai egyáltalán nem segítik a jelenlegi kormánypártot a mostani kampányban, ugyanis olyan helyzet teremtődött, melyben az látszik, mintha „nevetségessé tették volna Lengyelországot nemzetközi színtéren azzal, hogy ők segítik Ukrajnát minden rendelkezésükre álló eszközzel, ehhez képest mégis Varsó ellen fordul Kijev”. Mitrovits Miklós azt mondta,

érthetők a lengyel reakciók, de „ezt az ügyet el lehet és el is fogják simítani”.

Az ukrán elnök talán éppen ezért a hétvégén, Lengyelországban már békülékenyebb hangot ütött meg és a többi között köszönetet mondott egész Lengyelországnak „azért a felbecsülhetetlen értékű támogatásért és szolidaritásért, amellyel segíti megvédeni egész Európa szabadságát”. Lengyel részről pedig Andrzej Duda elnök egy New Yorkban adott interjúban igyekezett megerősíteni, hogy Lengyelország stratégiai céljai nem változtak a háborúban, melynek értelmében továbbra is segítik Ukrajnát. A litván államfő is megszólalt az ügyben és felszólította a feleket, hogy rendezzék a konfliktust.

„Lehet, hogy nem a nyilvánosság előtt, de zárt ajtók mögött záros határidőn belül le fogják zárni ezt a konfliktust, hiszen mindkét félnek ez az érdeke”

– mondta a lengyel–ukrán kapcsolatok lehetséges alakulásáról Mitrovits Miklós.