Infostart.hu
eur:
356.44
usd:
312.61
bux:
140546.69
2026. július 1. szerda Annamária, Tihamér
Vlagyimir Putyin orosz elnök a IX. Nemzetközi Kulturális Fórum – Egyesült Kultúrák Fóruma című esemény plenáris ülésén Szentpéterváron 2023. november 17-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Elnöki sajtószolgálat/Pavel Bednyjakov

Vlagyimir Putyin: a Nyugat az államok szuverenitása ellen használja az emberi jogok doktrínáját

Mindvégig elfogultak voltak az emberi jogokra szakosodott nemzetközi intézmények az ukrajnai konfliktus során - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata elfogadásának 75. évfordulója alkalmából Moszkvában megrendezett nemzetközi konferencia résztvőihez intézett köszöntőjében.

"Sajnos a Donyec-medencei és novorossziai (dél-ukrajnai, az orosz hivatalos szóhasználatban) konfliktus története során az emberi jogok garantálására és előmozdítására hivatott nemzetközi intézmények - az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa, az Európa Tanács és mások - elfogultnak és a feladataik ellátására képtelennek bizonyultak " - mondta Kreml honlapján közölt köszöntőben.

Putyin szerint Oroszországnak a "nyilvánvaló elfogultságuk" miatt "fel kellett adnia tagságát" a szakosodott szervezetekben, miközben továbbra is egyértelműen teljesíti emberi jogi kötelezettségeit. Úgy vélekedett, hogy a nemzetközi közösségben viszont kialakult a konstruktív párbeszéd, és az alapvető változások iránti igény.

"Szükség van az emberi jogok biztosításának méltányos megközelítésére, amely a kölcsönös tiszteleten alapulna, és figyelembe venné az államok kulturális és történelmi fejlődésének sajátosságait" - fogalmazott az orosz vezető, hozzátéve, hogy a civil társadalom intézményeinek jelentős szerepet kell játszaniuk ennek a célnak az elérésében.

"Hangsúlyozom, hogy a jelenlegi mély válság annak következménye, hogy

a kollektív Nyugat országai folyamatosan arra törekszenek, hogy az emberi jogok doktrínáját az államok szuverenitásának megsemmisítésére és a saját uralmuk biztosítására használják fel"

- hangoztatta Putyin.

Valerij Fagyejev, a civil társadalom és az emberi jogok fejlesztésével foglalkozó orosz elnöki tanács vezetője kezdeményezte, hogy a Brazíliából, Oroszországból, Indiából, Kínából és Dél-Afrikából álló BRICS csoportosulás a jövő évben Kazanyban megtartandó csúcstalálkozóján kezdjen párbeszédet a nem kormányzati szervezetek olyan rendszerének létrehozásáról, amely alternatívát jelentene a nyugati hálózattal szemben.

Címlapról ajánljuk
Hőkupola után villámcsapások, vihar és villámárvizek – intenzív napon vannak túl a tűzoltók

Hőkupola után villámcsapások, vihar és villámárvizek – intenzív napon vannak túl a tűzoltók

Kedden összesen 208 helyszínre riasztották a tűzoltókat különböző károk felszámolása érdekében. A legtöbb vihar miatti beavatkozásra Hajdú-Bihar és Pest megyében volt szükség, de Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megyében, valamint Budapesten is több helyszínre hívták a hatóságokat – mondta az InfoRádióban az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője. Mukics Dániel arról is beszélt, mire kell nagyon odafigyelnünk ilyenkor az otthonunkban, a kertben, illetve az autóval való parkolásnál.
inforadio
ARÉNA
2026.07.01. szerda, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
A mesterséges intelligencia felrobbantotta a dél-koreai tőzsdét – Mi áll a brutális kilengések mögött?

A mesterséges intelligencia felrobbantotta a dél-koreai tőzsdét – Mi áll a brutális kilengések mögött?

A dél-koreai részvénypiac az elmúlt hónapok egyik legforróbb befektetési sztorija volt, a Kospi index olyan durván mozog, ami sokakat a 2021-es mémrészvény-őrületre emlékeztet. Most a háttérben a mesterséges intelligencia körüli befektetői eufória, a chipgyártók dominanciája és a tőkeáttételes pozíciók állnak, emiatt van az, hogy egy globálisan is egyre fontosabb részvényindex is extrém kilengéseket mutat. Megnéztük, mi áll a dél-koreai tőzsde látványos szárnyalása és extrém volatilitása mögött.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×