Az Európai Parlament két szakbizottságának együttes ülésén két uniós biztost hallgattak meg a képviselők a Magyarországnak járó uniós források ügyében még a hét elején.
A Fidesz-KDNP EP-képviselője, Deli Andor részt vett ezen az ülésen.
"Ez egy úgynevezett strukturált dialógus, amit az EP és a Bizottság folytat ezekben a kondicionalitási eljárások folyamatában, ugyanakkor az EP ezt az egyszerűsített meghallgatási folyamatot próbálja a maga javára fordítani, és egyfajta intézményi visszaélést folytat már többedik ízben, mert az ilyen meghallgatási fordulókra félévente sor kerül; falhoz állítják a Bizottságot, és követelik azt, hogy büntesse meg Magyarországot, és ne engedje el azokat a forrásokat, amelyek a magyarokat jogszerűen megilletik" - fogalmazott az InfoRádióban Deli Andor.
Hogy sikerrel jár e kísérleteivel az Európai Parlament, arról azt mondta, eddig ez nem derült ki, mivel az eljárás továbbra is folyamatban van, ugyanakkor mégis politikai nyomás van az Európai Bizottságon és biztosokon.
Azt is elmondta még, hogy nem csak "ilyen egyszerű szakbizottsági meghallgatásokra kerül sor".
"Máris bejelentették a frakciók a parlamentben, hogy november második felében egy strasbourgi plenáris ülésen egy komoly vitára kerül majd sor, amikor szintén ugyanezzel a témával fordulnak az Európai Bizottsághoz"
- jelentette be.
Elmondta még: egyes biztosok - például Johannes Hahn osztrák költségvetési biztos - most úgy vélekednek, hogy "a magyar kormány konstruktívan áll a dolgokhoz", haladnak a tárgyalások, de így is a magyar kormány térfelén pattog a labda, mert a Bizottság hetente-kéthetente újabb és újabb kérésekkel áll elő, ilyenkor a magyar kormánynak újabb kérdésekre kell válaszolnia, de Deli Andor szerint mindez "időhúzási taktika".
"Ugyanakkor Nicolas Schmit luxemburgi munkaügyi biztos egy sokkal direktebb, közvetlenebb, konfrontatívabb vonalat vitt, hogy a horizontális feltételek vonatkozásában - például a gyermekvédelmi törvény vagy a migrációs kérdés kezelése - gátat vet annak, hogy valamilyen előremozdulás történjen. Egyértelműen tiszta vizet öntött tehát a Bizottság abban a kérdésben, hogy mivel is van problémája" - szögezte le a politikus.
Szerinte a történet egésze "nagyon flexibilis, rugalmas", így próbálja az EP az Európai Bizottság mozgásterét leszűkíteni, a júniusi EP-választásokhoz közeledve pedig "egyre inkább átpolitizálódik ez a kérdéskör, fokozódik az a sárdobálás, ami eddig is jellemezte az Európai Parlamentet".
Hogy a választásig az ügy lezárására vagy épp a tovább feszítésére lehet-e számítani, arról azt mondta, nehéz felelni erre,
"a politikai mérlegelés egy pillanatnyi helyzete" is befolyásolhatja a kimenetelt.
Szólt még a lengyel és a magyar helyzet párhuzamosságáról, amelyet a lengyel választási eredmény változtathat meg, Varsóban ugyanis a Brüsszelben igen elismert Donald Tusk léphet hatalomra, "elválás lenne a két ország megítélésében", de ezt nehéz lenne megmagyaráznia a Bizottságnak jogi oldalról, "egyik napról a másikra".
Az EU "folyosói hangulatát" jellemezve azt mondta, lényeges különbség van az és az üléstermi hangulat között, a folyosókon "sokkal több az összekacsintás, a vállveregetés".