Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (a kivetítőn) videókapcsolaton keresztül mond beszédet a német szövetségi parlament (Bundestag) ülésén Berlinben 2022. március 17-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/AP/Markus Schreiber

Csak minden ötödik ukrán menekültnek van munkája Németországban – megvonhatják az állami támogatást

Sajátos összefogás körvonalazódik a német parlamentben. Az ellenzék legerősebb pártja, a kereszténydemokrata CDU és a kormánykoalíció legkisebb pártja, a szabad demokrata FDP egyaránt a Németországban tartózkodó ukrán menekültek szociális támogatásának megváltoztatását szorgalmazza.

Adatok szerint egymilliót tesz ki a Németországban tartózkodó ukrán menekültek száma. Az összes többi menekülttel szemben ők automatikusan állampolgári ellátásban részesülnek. Ez az ellátás, az úgynevezett Bürgergeld egy olyan szociális támogatás, amelyben az arra leginkább rászorulók, illetve a létminimum alatt élők, elsősorban a munkanélküliek részesülnek.

A Bürgergeld 2022 végén a korábbi Hartz-IV támogatást váltotta fel, és havi 502 eurót jelent. A Scholz-kormány augusztusban úgy döntött, hogy a támogatási összeget jövő évtől 563 euróra emelik.

Thorsten Frei, a CDU parlamenti csoportjának vezetője szerint Európában rendkívül egyenlőtlen az ukrán menekültek elosztása, ezért át kell gondolni a segélyezés konkrét formáit. Németországban – mint fogalmazott – jóval alacsonyabb a társadalombiztosítási járulékköteles munkát vállaló ukrán menekültek száma, mint más országokban.

A Die Welt című lap által ismertetett adatok szerint a Németországban tartózkodó ukrán menekültek mindössze 19 százalékának van "hivatalos" munkája. Más európai országban ez az arány lényegesen magasabb, Lengyelországban és Hollandiában például 70 százalékos. Németországban viszont meghaladja a 700 ezret azoknak az ukrán menekülteknek a száma, akik a szóban forgó szociális juttatásban részesülnek.

A német lakosság segítőkészsége is csak akkor marad fenn, ha az embereknek az a benyomása, hogy az Ukrajnából érkezett menekültek elsősorban magukon próbálnak segíteni – jelentette ki a lapnak nyilatkozva a politikus.

Hasonlóan fogalmazott a párt főtitkára is. Carsten Linnemann bírálta, hogy az állampolgári segélyt "de facto mindenki" feltétel nélkül kaphatja.

"Egyértelművé kell tenni, hogy mindenkinek, aki szociális ellátásban részesül, és dolgozni tud, annak dolgoznia kell"

– jelentette ki.

Támogatásáról biztosította a konzervatívok indítványát a kormánykoalíciós Szabad Demokrata Párt (FDP). A Der Spiegelben a liberális párt képviselője, Frank Schäfller úgy vélekedett, hogy az állami támogatás "hamis ösztönzőt" teremt a menekültek számára, beleértve az Ukrajnából érkezetteket is.

A másik két kormánypárt, a szociáldemokrata SPD és a Zöldek Pártja ugyanakkor ellenezte a CDU által felvetett javaslatot. A szociáldemokrata párt képviselője, Helge Lindh hangsúlyozta, hogy a német kormány tudatosan döntött az ukrán menekültek támogatása mellett. Ezt pedig nem szabad könnyelműen felülvizsgálni egy ilyen vitában. A képviselő szerint aligha segítene az országon a juttatások csökkentése, illetve a menekültek elleni propaganda. Hasonlóan fogalmazott a Zöldek Pártának vezető politikusa, Ricarda Lang is.

Szakértők arra számítanak, hogy a vita az elkövetkező hetekben erősödni fog.

Címlapról ajánljuk
Bajban van a hazai idősellátás, rekordközeli a várólista

Bajban van a hazai idősellátás, rekordközeli a várólista

Magyarországon több tízezer idős ember várakozik bentlakásos elhelyezésre, miközben az ágazat súlyos szakemberhiánnyal és alulfinanszírozottsággal küzd. Az Idősotthonok és Nyugdíjasházak Országos Egyesülete szerint azonban már a meglévő intézményekben is komoly gondot jelent a megfelelő létszámú szakápoló biztosítása, ezért hosszú távú stratégia megalkotására van szükség.

Ismét gumiügyben szólalt meg Magyar Péter

Százhúsz milliárd forintos útfelújítási programot indít a kormány, bővíti a Magyar Közút kapacitásait, valamint visszaveszi az autópályák üzemeltetését a 23 ezer milliárd forintos koncesszió lezárásával – közölte a miniszterelnök. A kormányfő bejegyzésében ironikus utalással tért ki az elmúlt napok parlamenti és közösségi médiás vitájára is, amely az esemény utáni tabletta vény nélkülivé tétele kapcsán alakult ki.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Új ingatlanfejlesztési modell keresi a helyét Magyarországon – Közösségi kollégium született egy volt ipari épületben

Új ingatlanfejlesztési modell keresi a helyét Magyarországon – Közösségi kollégium született egy volt ipari épületben

Egy korábbi ipari ingatlanból alakítottak ki közösségi finanszírozású, nonprofit alapon működő diákotthont Budapest VIII. kerületében, a Ganz-telepen. A Szövetség a Közösségi Ingatlanfejlesztésért és a Társadalomelméleti Kollégium együttműködésében megvalósult projekt 48 felsőoktatásban tanuló fiatalnak biztosít megfizethető lakhatást. A beruházás túl van a legfontosabb mérföldköveken: az épületet felújították, a diákok szeptemberben beköltöztek, a kollégium teljes kihasználtsággal működik. A projekt azonban pénzügyi értelemben még nincs lezárva: a vételár fennmaradó részének kifizetéséhez további forrásokra, vállalati partnerekre és támogatókra van szükség.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×