Infostart.hu
eur:
355.21
usd:
307.54
bux:
134718.05
2026. június 9. kedd Félix
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor magyar (b) és Irakli Garibasvili georgiai kormányfő, miután együttműködési megállapodást írt alá az első magyar-georgiai közös kormányülés után Telaviban 2023. október 12-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Orbán Viktor: Európa versenyképessége is nyerne Grúzia EU-csatlakozásával

Magyarország elkötelezett támogatója Grúzia EU-tagságának, amely Európa érdekét is szolgálja - mondta el Orbán Viktor magyar miniszterelnök a magyar és a grúziai kormány együttes ülését követően megtartott sajtótájékoztatón a grúziai Telaviban.

A magyar kormányfő emlékeztetett arra, hogy Grúzia népe évszázadok óta folytat küzdelmet a kereszténységért, hozzátéve: a kaukázusi ország az elmúlt években fantasztikus fejlődést ért el.

Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra, hogy a globális biztonsági helyzet sosem volt rosszabb az elmúlt 30 évben, mint jelenleg. Most két olyan kormány találkozott, amelynek az a történelmi tapasztalata, hogy a béke jobb, mint a háború.

Minden nemzetközi konfliktust minél hamarabb békével kell lezárni, ma azonban a világ ettől messze van - mutatott rá, hozzáfűzve: Magyarország és Grúzia példát mutat az együttműködésben.

Orbán Viktor elmondása szerint Magyarország azért támogatja az EU-tagjelölti státusz megadását, mert ezt igazságosnak látja, másfelől mert Európa versenyképességének fenntartásához is szükség van olyan, gyorsan fejlődő országokra, mint Grúzia.

Az EU versenyképességét a 2000-es évek közepén a közép-európai országok csatlakozása mentette meg, ez is mutatja:

ha Európa nem fogad be olyan népeket, amelyek dolgozni és fejlődni akarnak, az EU a versenyképessége elvesztésével fizet majd

- emlékeztetett.

A magyar kormányfő hozzátette: európai érdek az EU összekapcsolása a Kaukázus térségével, ezt pedig a legkönnyebben éppen Grúziával lehet megtenni.

"Ezért voltunk rendkívül szomorúak, sőt dühösek, amikor azt láttuk, hogy Grúziának nem adják meg a tagjelölt státuszt, miközben olyan országoknak megadják, amelyek nyilvánvalóan elmaradnak tőle fejlettségben" - idézte fel. Az EU-ban Orbán Viktor álláspontja szerint el kell dönteni, a bővítés politikai vagy érdemeken alapuló folyamat-e. Ha utóbbi, akkor nem tisztességes Grúziával szemben az, ami történt, ezt sürgősen ki kell javítani.

A magyar miniszterelnök arra is rámutatott, hogy Európa energiarendszerét nem lehet modernizálni Grúzia nélkül;

az Azerbajdzsán-Grúzia-Románia-Magyarország zöld energiafolyosó létrehozása életbevágóan fontos az EU számára.

Ez a projekt hosszú éveken keresztül gazdasági növekedést eredményez majd minden résztvevő ország számára - jegyezte meg.

Orbán Viktor beszámolt arról is, hogy csütörtökön kétoldalú megállapodások születtek a gazdasági együttműködés, a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás és a gyógyszeripar és a pénzügyi szektor területén.

"Zászlóshajó programként" emelte ki, hogy a magyar Wizz Air légitársaság piacvezető szolgáltató Grúziában, és emlékeztetett arra is, hogy Magyarország évente 80 ösztöndíjat ad grúz diákok számára.

Mint hangsúlyozta, hogy a két ország barátságának legmélyebb alapját a közös keresztény hagyomány jelenti. "A keresztény hagyományok megőrzése az európai versenyképességnek is feltétele, ezért örülünk, ha olyan országok közelednek az EU-hoz, amelyek nyíltan kiállnak emellett az örökség mellett" - közölte Orbán Viktor.

Irakli Garibasvili, Grúzia miniszterelnöke történelmi jelentőségűnek nevezte a két ország kapcsolatában az együttes kormányülést, és köszönetet mondott, amiért a magyar kormány országa igaz barátja, amely támogatja Grúzia területi integritását és európai integrációját. "Országaink osztoznak a hagyományos és örök értékekben" - közölte Irakli Garibasvili, kiemelve Orbán Viktor hozzájárulását ezen értékek védelméhez. "A magyar emberek szerencsések, hogy ilyen nehéz időkben Magyarország élén ilyen erős és hazafias vezető áll, aki csak saját népe érdekeit szolgálja" - méltatta a magyar kormányfőt.

Irakli Garibasvili emlékeztetett:

Grúzia mindent megtett azért, hogy közeledjen Európához, és sokkal előrébb jár a legtöbb területen, mint egyes EU-tagjelöltséget megkapott országok.

Orbán Viktor a nevén nevezte ezt a döntést, amikor igazságtalanságról beszélt - mondta el a grúziai miniszterelnök, hangsúlyozva: az EU részéről is racionális lépés lenne, ha országa tagjelöltté válhatna.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Két témát tárgyal az Országgyűlés a keddi napon, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését és az utcai politikai plakátok ügyét. Ennek kapcsán Magyar Péter napirend előtt szólt a parlamentben, hosszan fejtegetve a hivatal haszontalanságának összetevőit és a plakáterdő gyerekekre gyakorolt mérgező hatását.

Resperger István: messze a megoldás Iránban, Trump lépéskényszerben

A politikai és stratégiai célkitűzések tekintetében az Egyesült Államok kevés eredményt tud felmutatni, Iránban pedig már jó ideje áruhiány van, egyre több a probléma a gyógyszerellátással, vagyis a lakosság a mindennapi életben is megérzi a konfliktus negatív hatásait – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója. Úgy véli, a diplomácia terén kellene valamilyen megoldást találni, aminek feltétele, hogy mind a két fél engedjen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.09. csütörtök, 18:00
Grexa Liliana
ukrán nemzetiségi szószóló
Ami bűnben fogant…  – Adalékok az MNB-alapítványok keletkeztetéséhez

Ami bűnben fogant… – Adalékok az MNB-alapítványok keletkeztetéséhez

Miközben folyamatosan érkeznek a hírek arról, hogy milyen technikákkal és cégcsoportok közvetítésével sikerült eltüntetni az MNB-alapítványok vagyonát, lassan feledésbe merül, hogy ez a vagyon eleve súlyos jegybanki szereptévesztés folytán és könyvelési ügyeskedés révén keletkezett, így az alapítványok történetének szomorú végét szinte sorsszerűen határozta meg történetük kezdete. A Matolcsy György által irányított MNB-igazgatóság ugyanis a Fidesz által kreált Alaptörvénnyel is ellentétesen, az államháztartásról szóló törvényt kijátszva, és a maga által készített „Alapokmányra” hivatkozva, 2014-ben 245 milliárd forintot kreatív könyveléssel kiszervezett az államháztartásból. Ezt az összeget – az akkor és a ma is érvényes szabályok szerint – az államadósság csökkentésére kellett volna fordítani. Csak a miniszterelnök és a nemzetgazdasági miniszter (a jelenlegi jegybankelnök, Varga Mihály) tudomásával történhetett meg, hogy az összeget mégsem adósságcsökkentésre, hanem alapítványok létrehozására fordították. Írásomnak az is időszerűséget ad, hogy az Országgyűlés bizottságot hozott létre az MNB-alapítványok körüli visszaélések tisztázására. A bizottságnak az alapítványok eredetével is foglalkoznia kell ahhoz, hogy a tanulságok alapján javaslatot tehessen az érvényes MNB-törvény olyan felülvizsgálatára, amely elzárja a visszaélés lehetséges csatornáit. A szerintem legfontosabb módosítás elvonná az MNB igazgatóságától a jegybanki eredmény feletti rendelkezés jogát, s azt visszaszolgáltatná az állami tulajdonos képviselőjének, amely lehet a kormány (annak kijelölt tagja), vagy maga az Országgyűlés.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×