Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
319.31
bux:
151675.83
2026. szeptember 23. szerda Tekla
Nyitókép: Facebook/The Boeing Company

Sorozatos bajok történtek orosz utasszállítókkal - gond van az alkatrészellátással

A nyugati gépeket korábban lízingbe adó cégektől rengeteg utasszállító rekedt Oroszországban, ezeket ott a belföldi légi forgalomban kezdték használni. Alkatrészt azonban a nyugati gépekhez nem vásárolhatnak a szankciók miatt.

A Euronews azt írja, hogy a legnagyobb orosz légitársaság, az Aeroflot egy nap alatt három olyan meghibásodást könyvelt el, melyek miatt az utasok nem tudtak repülni. Egyik alkalommal egy futómű sérült, így a thaiföldi Phuketől nem szállhatott fel Moszkvába az adott járat. Aznap az orosz fővárosban rekedt több száz utas, ugyanis

motortűz miatt sürgősen visszarendelték az egyik, Antalyába tartó járatot,

majd a második 8 órát a földön vesztegelt súlyos fékhiba miatt, és csak ezután indult Törökországba.

A portál a Novaja Gazeta független orosz újságra hivatkozva azt írta, hogy az orosz légitársaságok gépei idén kétszer gyakrabban kezdtek meghibásodni repülés közben, mint 2022-ben. Január és augusztus között 120 ilyen esetet regisztráltak, szemben az előző öt év 55-ös átlagával. Leggyakrabban a repülőgépek hajtóműveivel akadnak problémák (30 százalék), a futóművek meghibásodása pedig az esetek negyedét teszi ki. Bajok vannak a fékekkel és a klímarendszerrel is.

Kannibalizált gépek

A különféle orosz légitársaságok használatában lévő 817 nyugati típusú repülőgépből április áprilisa óta 72 már átesett legalább egy meghibásodáson. Ezeket nemzetközi tanúsítvány nélküli szervizek javították ki, ismeretlen eredetű alkatrészek felhasználásával.

2023 januárjáig a teljes flotta 25–30 százalékát bontották le alkatrészekért. Tavaly április óta a légifuvarozók megkövetelik a személyzettől, hogy ne írják be a rendellenességeket a repülési naplóba (TLB), aminek következtében a repülőgépek gyakran valamilyen hibával repülnek – olvasható az összeállításban.

Korábban a Reuters próbálta felderíteni, hogy a szankciók bevezetését követően az orosz légitársaságok honnan szereznek alkatrészeket az ott ragadt nyugati Airbus és Boeing utasszállítókhoz, és kiderült: erre pár hónap alatt létrejöttek a kerülőutak. Ez már csak azért is létkérdés volt, mert Oroszország légi közlekedésében kulcsszerepet játszik a több mint ötszáz nyugati utasszállító gép. Ezek mellett ugyanis mindössze csak 150 orosz gyártású repülő áll szolgálatban.

A Euronews megjegyzi, az orosz fejlesztésű utasszállítók sorozatgyártása 2027 előtt elképzelhetetlen.

(A nyitókép illusztráció.)

Címlapról ajánljuk
Az EU lezárja a vitát Magyarországgal, indulhat 4,2 milliárd euró

Az EU lezárja a vitát Magyarországgal, indulhat 4,2 milliárd euró

Az Európai Bizottság azt javasolja az Európai Unió Tanácsának, hogy oldja fel a Magyarországgal szemben 2022-ben, a jogállamisági feltételességi eljárás keretében elrendelt intézkedéseket, ezzel 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás válhat ismét elérhetővé Magyarország számára, valamint helyreállhat az érintett magyar egyetemek hozzáférése az Erasmus+ és a Horizont Európa programokhoz – közölte a brüsszeli testület szerdán.

„Sikerült már kinyitni az aktákat?” – Magyar Péter élesen válaszolt az ügyészségnek

„Amikor maffiózókat védelmeztek, nem vagytok ilyen önérzetesek” – reagált Magyar Péter miniszterelnök a Legfőbb Ügyészség kedden késő este kiadott közleményére.
inforadio
ARÉNA
2026.09.23. szerda, 18:00
Hack Péter
jogász, az ELTE emeritus professzora
Fordulat a plusz EU-pénzeknél: kevesebb támogatás érkezett Magyarországra, mégis javult a helyzetünk

Fordulat a plusz EU-pénzeknél: kevesebb támogatás érkezett Magyarországra, mégis javult a helyzetünk

A 2023-as mélypontról két év alatt ismét egy százalék fölé emelkedett Magyarország részesedése a közvetlenül Brüsszelből elnyert uniós forrásokból, első ránézésre tehát határozott fordulat látszik. Az összkép azonban ennél jóval árnyaltabb: miközben a magyar részesedés valóban látványosan javult, az ország által elnyert összeg euróban tovább csökkent, a 2021–2025 közötti ötéves teljesítmény pedig még mindig kevesebb mint fele annak, amit pusztán Magyarország uniós népességi súlya indokolna. A programok között ráadásul szélsőséges eltérések rajzolódnak ki: az Erasmus+ tartós magyar sikertörténet (volt a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat kísérő vitákig), a LIFE és az Innovation Fund 2025-ben nagyot javított, miközben a kutatási zászlóshajónak számító Horizon Europe-ban tovább nőtt a magyar lemaradás – derül ki az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda Nonprofit Kft-t (MFOI) által összesített adatokból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×