Mintegy százezer örmény menekült el Hegyi-Karabahból, miután Azerbajdzsán katonai műveletet hajtott végre az enklávé ellen az elmúlt napokban. Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója szerint Karabah, a főváros gyakorlatilag kiürült, pedig 2020 előtt még nagyjából 145 ezren lakták.

Ugyanakkor a a posztszovjet térség szakértője megjegyezte, hogy a fővárost 99,7 százalékban örmények lakták, de ez elsősorban erőszakos kitelepítések eredménye volt. Amikor 2020-ban kiújult a háború Örményország és Azerbajdzsán között, és Örményország veszített, akkor mintegy 25-30 ezren már kivándoroltak, a Karabahban maradt örmények pedig most, a szeptember 19-i események után hagyták el a területet. A menekülők többsége Örményországba megy, ahol fél éven át lakhatási támogatást kapnak, Bendarzsevszkij Anton szerint nagyjából 40-50 ezer forintot, de ez is segítség számukra.

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy Hegyi-Karabah nemzetközi jogi szempontból Azerbajdzsán területe, és senki sem ismerte el független területként, még Örményország sem, annak ellenére, hogy a kontroll sokáig a kezében volt. Felidézte, hogy a 1992-ben kirobbant háború óta ez egy befagyott konfliktus, 1994-ben született egy fegyverszünet, és azóta az egész terület helyzete rendezetlen volt.

"A kilencvenes években az örmények voltak kellően erősek ahhoz, hogy a területet elfoglalják, az azeri hadsereg nem tudott mit tenni, főleg úgy, hogy Oroszország akkor még Örményország mellett állt ki, most Azerbajdzsán gyűjtött erőt, modernizálta hadseregét, és vissza tudta szerezni a területet. Úgy tűnik, hogy

ez a befagyott konfliktus megoldódik, és Azerbajdzsán javára"

– magyarázta Bendarzsevszkij Anton, de emlékeztetett, évszázadokon keresztül ezt a területet örmény lakosság lakta, ezért Örményország szempontjából nemzeti katasztrófa, ami most történik az örmények kivándorlásával.

A szakértő szerint Oroszország számára mindkét ország fontos. Örményország szövetséges, hiszen minden orosz integrációs szervezetnek a része, ezért elméletileg, mint szövetségesét, Oroszországnak Örményországot kellett volna támogatnia a konfliktusban Azerbajdzsánnal szemben. Bendarzsevszkij Anton szerint ennek két fő oka van: az egyik, hogy Azerbajdzsánnal is próbálja megtartani a jó kapcsolatait, és a török befolyást próbálja ebben a térségben korlátozni, a másik pedig az, hogy Oroszország meggyengült az orosz–ukrán konfliktus miatt, a békefenntartóinak egy jelentős részét az elmúlt hónapokban kivonta, ők Ukrajnába mentek, és valószínűleg már a politikai szándék sem volt meg ahhoz, hogy ebbe a konfliktusba beleszóljanak.

A konfliktussal kapcsolatban megszólalt az iráni kormányzat is, és óva intett attól, hogy átrendeződjenek a politikai erőviszonyok a Kaukázus térségében. A szakértő szerint Teherán elsősorban az "ellenségem ellensége a barátom" elv alapján állt Örményország mellé, ami azért is érdekes, mert így Irán egy keresztény országot támogat más muszlim országokkal szemben. Ennek az a magyarázata, hogy Törökország és Irán között erőteljes versengés van a régióban, és Azerbajdzsán legfontosabb szövetségese Törökország.

Ráadásul Azerbajdzsán másik nagy szövetségese Izrael, a hadsereg modernizációjának, fejlesztésének egy jelentős része izraeli fegyverekkel valósult meg, és Irán számára Izrael a másik nagy ellenségnek számít, emiatt is Irán próbálja politikailag és gazdaságilag is Örményországot támogatni. "Van egy vékony folyosó egyébként, amely összeköti a két országot, és vannak infrastrukturális, regionális projektek is a térségben, ahol Örményország és Irán egymásra talált, és többek között kínai vagy indiai árukat a két országon keresztül próbálnak eljuttatni az európai piacokra" – mondta Bendarzsevszkij Anton.