eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Szevasztopol. Forrás: X / MAKS 23
Nyitókép: Forrás: X / MAKS 23

A szevasztopoli támadás több, mint egy ukrán hadi siker – mutatjuk, miért

A Szevasztopol hadikikötőjét ért dróntámadásnak akár hosszú távon is kedvezőtlen hatásai is lehetnek az orosz haditengerészetre – állítják nyugati elemzők.

A Krím-félsziget déli részén fekvő Szevasztopol a XIX. század vége óta az orosz, majd később a szovjet hadiflotta legfontosabb támaszpontja. Bár 1954-ben egy rendelettel az ukrán tagköztársasághoz csatolták, de ez lényegi változást nem jelentett, hiszen egész Ukrajna akkoriban a Szovjetunió része volt. Amikor viszont a kommunista államszövetség 1991-ben felbomlott, az admirálisoknak a tarkójukig szaladhatott a szemöldökük, amikor megtudták, hogy a fekete-tengeri hadiflotta legfőbb bázisa egy új, szuverén állam fennhatósága alá került.

Bár Moszkva jobbnál jobb ajánlatokkal kecsegtette Kijevet, az ukránok hajthatatlanok voltak, és a Krím-félszigettől kissé északra fekvő Nyikolajev hajógyárával együtt átvették az irányítást a szevasztopoli flottatámaszpont felett is. A kikötő elvesztése pedig egyesen azzal fenyegetett, hogy az orosz haditengerészet kiszorulhat a térségből. Márpedig az oroszok Nagy Péter cár óta igyekeznek kijutni a meleg tengerekhez. Igaz, a Fekete-tenger keleti partvidékén volt még néhány bázis, például Novorosszijszk, de ezek meg sem közelíthették Szevasztopol nagyságát és felszereltségét.

Pedig mind a kikötők nagysága, mind pedig a felszereltsége lényeges egy hadiflotta működtetéséhez.

Amióta az emberek a tengert is harctérré tették, fontos a hadihajók javítása, karbantartása. A flották fejlődésével arányosan bővült a kikötőkben elérhető ipari háttér is. A géphajózás megjelenése még jobban felgyorsította ezt a folyamatot, így ma már komoly ipari létesítményekkel rendelkező bázisok nélkül lehetetlen fenntartani egy hadihajóflottát.

Az alábbi felvételeken látható, milyen pusztítást végzett a dróntámadás nyomán tomboló tűz a Rosztov-na-Donu tengeralattjárón és a Minszk partraszállást támogató hajón. Ennek a legfelső fedélzete több helyen is beszakadt, és a felépítmények rázuhantak a hajótestben lévő deszantfedélzetre, ahol a tengerészgyalogosok járműveit szállítják.

Az ukránok dróncsapása azonban nemcsak két nagy értékű orosz úszóegységet tett tönkre, hanem azt szárzadokkot is, amiben éppen a javításuk folyt. Valójában hosszú időre kiütötték a karbantartás egyik fontos létesítményét is. Minden hajót ugyanis időről időre "kiemelnek" a tengerből, hogy a vízvonal alatti részeihez is hozzá lehessen férni. Ám akkora daru a világon nincs, amivel fel lehetne emelni egy ilyen, több ezer tonnás járművet. Ezért építenek száraz dokkokat. Ezek olyan hatalmas medencék, amibe beúsztatják a hajót és megfelelő alátámasztás után kiengedik a körülöttök lévő vizet. Az így szárazra került vízi járművel sokkal egyszerűbb és könnyebb dolgozni.

A szevasztopoli kikötő szárazdokkjai az ukrán dróntámadás után. Balra a Minszk partaszálló hajó, jobbra pedig a Rosztov-na-Donu tengeralattjáró kiégett roncsai láthatók a megrongálódott építményekben. Forrás: X / UK MoD
A szevasztopoli kikötő szárazdokkjai az ukrán dróntámadás után. Balra a Minszk partaszálló hajó, jobbra pedig a Rosztov-na-Donu tengeralattjáró kiégett roncsai láthatók a megrongálódott építményekben. Forrás: X / UK MoD

Most viszont a két roncsot előbb el kell valahogy távolítani a dokkokból, majd helyre kell hozni a sérült építményeket. Addig újabb egységet itt nem tudnak javítani, márpedig az orosz flotta hajói hírhedten karbantartás-igényesek. Nyugati szakértők szerint még megbecsülni is nehéz, milyen járulékos károkat okozhatott és ezzel mekkora hatást gyakorolhatott az egész fekete-tengeri orosz hadiflottára az ukrán dróncsapás. Annyi már most látszik a műholdfelvételeken, hogy az orosz hadihajók jócskán csökkentették az aktivitásukat.

Címlapról ajánljuk
Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.

Vérben, vasban küzdöttek a magyar szabadságért – katonaelődeinkről is emlékezzünk meg halottak napján!

Elhunyt őseink, rokonaink, ismerőseink mellett hősi halottainkról is emlékezzünk meg a hét végén – kéri a Honvédelmi Minisztérium. A tárca katonai identitásért felelős miniszteri biztosa az InfoRádióban elmondta: ez a gesztus erősíti a nemzeti összetartozást. Töll László hozzátette: az elmúlt évszázadokban a hazájuk szabadságáért harcoló magyar katonák bajtársai voltak a felmenőinknek, ezért megérdemlik, hogy lerójuk a tiszteletünket előttük a temetőkben vagy az emlékhelyeken. Beszélt a hadisírok gondozásáról és a kutatómunkáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×