Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.79
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Orosz Sz-400 Triumf légvédelmi rendszer rakéta indítójárművei. Forrás: X / NEXTA
Nyitókép: Forrás: X / NEXTA

Újabb pusztító dróncsapás érte az orosz haderőt - videó

A közösségi médiában megjelent értesülések szerint az ukrán titkosszolgálat (SZBU) és a haditengerészet közös akciót hajtott végre a Krím-félszigeten.

Drónokkal és cirkáló rakétákkal pusztítottak el az ukránok egy méregdrága orosz légvédelmi rendszert. Az 1,2 milliárd dollár (mintegy 400 milliárd forint) értékű Sz-400 Triumf (NATO-kódja: SA–21 Growler) az egyik legmodernebb orosz fegyvernek számít.

Ezt a légvédelmi rakétarendszert az 1990-es években fejlesztették ki Oroszországban, az Almaz tervezőirodában. A fegyverrendszer az SZ–300-as továbbfejlesztett változata és 2007-ben állt szolgálatban az Orosz Fegyveres Erőknél.

Az SZ–400-as négyfajta rakéta alrendszerrel fedi le a teljes légvédelmi spektrumot. Ezek a „rendkívül nagy hatótávolságú” 40N6 (400 km), „nagy hatótávolságú” 48N6 (250 km), „közepes hatóválságú” 9M96E2 (120 km), illetve a „rövid hatóválságú” 9M96E (40 km) rakéta.

Ha az információ igaz, ebből a rendkívül drága fegyverből sikerült most egy teljes rendszert szétlőniük az ukránoknak.

Jól értesült internetes források szerint a támadás a következőképpen zajlott: először az ukrán titkosszolgálat (SZBU) drónjai rombolták szét az Sz-400-as lokátorait, majd a rakétakilövőkkel a haditengerészet Neptun manőverező robotrepülőgépei végeztek. Ezek a fegyverek korábban már világhírűvé váltak, miután két ilyen küldte hullámsírba az orosz Fekete-tengeri Flotta zászlóshajóját, a Moszkva cirkálót.

Pirossal jelöltük a Krím-félszigeten, Jevpatorija közelében szétrombolt Sz-400 Triumf légvédelmi rakétarendszer valószínű helyét. Forrás: Googlemaps
Piros jel mutatja a Krím-félszigeten, Jevpatorija közelében szétrombolt Sz-400 Triumf légvédelmi rakétarendszer valószínű helyét. Forrás: Google Térkép

Arról egyelőre nem érkeztek hírek, hogy az akcióban hány ukrán drónt és cirkálórakétát használtak fel.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×