Infostart.hu
eur:
356.64
usd:
312.77
bux:
0
2026. július 1. szerda Annamária, Tihamér
Migránsok nézik a partot az SOS Mediterranée francia nem kormányzati szervezet norvég felségjelzésű Ocean Viking teherhajóján, amint a 439 illegális bevándorlót szállító hajó megérkezik a nápolyi kikötőbe 2023. augusztus 28-án. Az Ocean Viking a Földközi-tenger Lampedusa olasz sziget és Tunézia partjai közötti térségében vette fedélzetére a bevándorlókat.
Nyitókép: MTI/EPA/ANSA/Ciro Fusco

Frontex-jelentés: soha ennyien nem próbálkoztak a Földközi-tengeren

Továbbra is rekordszintű, az előző év azonos időszakához képest közel megkétszereződött az illegális migránsok száma a Földközi-tenger középső medencéjében január és augusztus között – közölte az Európai Unió határ- és partvédelmi ügynöksége (Frontex) csütörtökön.

A varsói központú uniós ügynökség jelentése szerint az év első nyolc hónapjában a főként Olaszországot érintő, a Földközi-tengeren kialakult migrációs útvonal volt a legaktívabb.

A tagállami hatóságok itt

csaknem 114 300 illegális határátlépési kísérletet jegyeztek fel ebben az időszakban, ami a legmagasabb 2016 óta ezen az útvonalon.

Ugyanitt augusztusban 25 152-en próbáltak meg az Európai Unió területére jutni.

A Frontex szerint a magas migrációs adatok oka egyebek mellett az, hogy az embercsempészek ebben a térségben alacsonyabb árakon dolgoznak, mivel a bűnözői csoportok között is élénk verseny alakult ki. A tengeri átkelések továbbra is rendkívül veszélyesek, idén eddig több mint 2325 ember veszett a Földközi-tengerbe – jegyezték meg.

A január és augusztus közötti időszakban a nyugat-balkáni országokon keresztülhaladó migrációs útvonal volt a második legaktívabb,

ahol több mint 70 550 illegális határátlépési kísérletet vettek nyilvántartásba. Az adat az előző év azonos időszakához képest 19 százalékos csökkenést mutat, nagyrészt a szigorúbb vízumpolitikák miatt – írták. Augusztusban ezen az útvonalon 21 768 ember kísérelte meg az illegális határátlépést.

Az Egyesült Királysággal közös tengerszakaszon január és augusztus között mintegy 36 250-en próbálkoztak az átkeléssel, ami 13 százalékkal marad el az előző év azonos időszakának számaitól. Augusztus folyamán itt 8990-en vágtak neki a tengeri átkelésnek.

Az Európai Unió keleti, Fehéroroszországgal közös határán augusztusig – a tavalyi azonos hónapokban feljegyzett adatokhoz képest – 17 százalékos csökkenést regisztráltak, 3478-en lépték át illegálisan az EU keleti határait. Augusztusban 241-en próbálkoztak ezzel.

A Földközi-tenger keleti térségében kialakult, Görögországot és Ciprust érintő migrációs útvonalon az előző év azonos nyolchónapos időszakában 14 százalékkal kevesebb, 24 094 ember próbált meg bejutni az EU területére. Közülük augusztus folyamán 6210-en.

Az uniós ügynökség végezetül az illegális migrációs számok emelkedéséről számolt be a Földközi-tenger nyugati medencéjében is, a főként Spanyolországot érintő migrációs útvonalon. Ebben a térségben az év első nyolc hónapjában 9447 jogtalan határátlépést jeleztek, ami 14 százalékkal haladja meg a tavalyi adatokat. Ugyanitt augusztusban 2023 illegális határátlépést észletek. A Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigeteken 10 028 illegális migráns szállt partra augusztusig, 5 százalékkal kevesebb a tavalyinál. Augusztusban 1487-en próbálkoztak ezen a tengerszakaszon Európába jutni – közölték.

Címlapról ajánljuk

Ürge-Vorsatz Diána: máshogy kellene használni a klímaberendezéseket

Csak a fák aktív légkondicionáló működésére, illetve a lakásokra, irodákra szerelt légkondicionáló berendezések használatának visszafogására van szükség Ürge-Vorsatz Diána klímakutató szerint. A Közép-európai Egyetem professzora, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének alelnöke az InfoRádióban azt mondta: eddig tudott légkondi nélkül alkalmazkodni az európai társadalom, most már változtatni kell.
inforadio
ARÉNA
2026.07.01. szerda, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
A színfalak mögött így dőlnek el az önkormányzatok számára fontos kérdések az EP-ben

A színfalak mögött így dőlnek el az önkormányzatok számára fontos kérdések az EP-ben

Az Európai Parlament működése első ránézésre jól ismert intézményi logika szerint írható le: plenáris ülések, bizottsági munka, politikai csoportokon belüli és közötti alkuk, valamint jogszabályokról szóló szavazások határozzák meg a döntéshozatalt. A nyilvánosság számára is ezek a fórumok láthatók, ezekhez kötődik az európai politika „hivatalos” arca. A rendszer mögött azonban létezik egy jóval kevésbé látható, de strukturálisan fontos párhuzamos tér. Itt zajlik a politikai álláspontok finomhangolása, az információk szűrése és sok esetben az a fajta előzetes konszenzusépítés, amely később a hivatalos döntéshozatal alapját adja. Ennek az intézményi térnek az egyik legfontosabb elemei az Európai Parlament közös munkacsoportjai, vagy az uniós szakzsargon szerint: intergroupjai.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×