A közelgő, szeptember 30-ára kiírt előre hozott parlamenti választást megelőzően Milan Uhrík, a szélsőjobboldali Republika párt elnöke egy televíziós vitaműsorban megerősítette, hogy pártja négy éven belül népszavazást akar kezdeményezni Szlovákia NATO-ból való kilépéséről. A szlovák védelmi minisztérium a Republika elnökének kijelentésére úgy reagált: egyszerűen nem létezik az a lehetőség, hogy Szlovákia semleges ország legyen, mert az amellett, hogy biztonságpolitikai hazardírozás lenne, óriási védelmi többletkiadással is járna.

„Egy ilyen forgatókönyv közvetlen biztonsági fenyegetést jelentene, sőt

az ország létét sodorhatná veszélybe”

– szögezte le a védelmi tárca a közösségi hálón. Hozzátették, a NATO a legnagyobb, legerősebb és legsikeresebb védelmi szövetség a világon, és a szlovák védelmi erőkkel együtt az ország biztonságának garantálója.

A tárca azzal folytatta, hogy a NATO-tagság a biztosíték, hogy senki nem meri megtámadni Szlovákiát.

A többletkiadások kapcsán a minisztérium példaként említette, hogy a semleges Svájc védelmi kiadásai évente 6 milliárd euróra rúgnak, Szlovákia 2023-ban 2,5 milliárdot költ erre.

„A semlegességre fordított kiadások, melyek a védelmi tárcához kerülnének, más fontos ágazatokból hiányoznának, mint például az egészségügy és az oktatás” – magyarázta a minisztérium.

Robert Fico, az ellenzék vezére szerint is meg kell őrizni Szlovákia külpolitikai irányultságát. A Smer elnöke ugyanakkor hangsúlyozta,

nem lehet megakadályozni, hogy bármelyik párt megpróbáljon 350 ezer aláírást összegyűjteni és népszavazást tartani, ha a kérdés összhangban van az alkotmánnyal.

„Mi azonban azt állítjuk, meg kell őrizni az ország külpolitikai irányultságát, és teljesíteni kell a tagságunkból eredő kötelezettségeinket” – tette hozzá Fico.

A Smer viszont azzal nem ért egyet, hogy a GDP több mint 2 százalékát fordítsa az ország védelmi kiadásokra. Robert Fico szerint szükség van a hadsereg modernizálására, de nem ekkora mértékben.

A Smer szintén ellenzi Ukrajna felvételét a NATO-ba.

Peter Pellegrini, a szintén ellenzéki Hlas elnöke már korábban reagált a Republika elnökének NATO-népszavazásra vonatkozó kijelentésére. Leszögezte, hogy a szélsőjobboldali párttal nem lépnének koalícióra a szeptemberi választás után. A Demokrati párt pedig ismételten felszólította a demokratikus pártokat, világosan foglaljanak állást az ország külpolitikai irányultságával kapcsolatban, és ítéljék el a szélsőséges erők nyomásgyakorlását, ami Szlovákia biztonságának veszélybe kerüléséhez vezethet. Jaroslav Naď, a Demokrati alelnöke, volt védelmi miniszter kijelentette, aki semlegességet követel, annak tisztában kellene lennie azzal, hogy biztonságpolitikai szempontból azt kívánja, Szlovákia kövessen el öngyilkosságot.