Az észak-koreai rezsim voltaképpen több mint 70 éve, 1950 júniusa óta folyamatosan háborúban áll, miután a koreai háborút lezáró 1953-as békeszerződés nem valósult meg, csupán egy fegyverszüneti megállapodás született. Azóta Phenjan rendszeresen használ különböző retorikai kirohanásokat: számtalanszor fenyegetőzött Szöul „lángtengerbe borításával”, atomháborúval és így tovább, ezért aztán Csoma Mózes szerint az, hogy Kim Dzsong Un felszólította a hadsereget, hogy készüljön a háborúra kisebb jelentőséggel bír, nem úgy, mint az, hogy az ország fegyveriparának felpörgetésére, a rakétagyártás fokozására utasított.

Ismeretes, július utolsó napjaiban Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a koreai háború lezárásának 70. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségsorozatra Phenjanba érkezett, ahol egy katonai kiállítást is megtekintett az észak-koreai hadiipar legújabb termékeiből. Mindez azt mutatja, hogy Kim Dzsong Un fegyvergyártás fokozására szólító mondatai

exportcélokat szolgálnak, és könnyen meglehet, hogy a jövőben a – minél nagyobb mennyiségben legyártott – hadiipari eszközök Oroszországban fognak kikötni

– mutatott rá a szakértő.

Ami az észak-koreai haderőfejlesztést illeti, Csoma Mózes kifejtette: a kommunista állam a 90-es évek első felében feladta azon célkitűzését, hogy minden fegyvernemet párhuzamosan, egyenlő szinten fejlessze, és alapvetően az elrettentésre, a nukleáris eszközök létrehozására, továbbá az ezeket célba juttató rendszerek (rakétagyártás) fokozására helyezte a hangsúlyt. Mi sem jobb bizonyítéka ennek, hogy bár az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyértelmű határozatokkal tiltja a rakétagyártást a rezsim számára, folyamatosan újabb és újabb típusú ballisztikus- és cirkálórakétákat és egyéb célba juttató eszközöket tesztelnek, illetve állítanak hadrendbe.

Megjegyzendő, az utóbbi években az ENSZ BT tagjaként Oroszország is rendre megszavazta azokat a határozatokat, amik megtiltják Észak-Korea számára a fent említett eszközök fejlesztését, gyártását és hadrendben tartását, ugyanakkor a nemzetközi viszonyok az elmúlt évek során annyit változtak, hogy „az orosz védelmi miniszter jelen van Phenjanban, megtekint egy fegyverkiállítást, ami teljesen egyértelmű, hogy nem független az Ukrajnában zajló eseményektől” – fogalmazott az NKE tudományos főmunkatársa.

Csoma Mózes kitért arra is, hogy Észak-Korea a 90-es évek óta a „harmadik világ” országainak egy meghatározó fegyverszállítója, -exportőre volt, most pedig az kezd kirajzolódni, hogy egy szomszédos nagyhatalom – Oroszország – is potenciális fegyvervásárlóként áll be ebbe a sorba, ami folyamatos devizabevételt jelent (majd) a rezsim számára.