A 2015-ös migrációs válság óta kiemelt érdeklődés övezi az európai parlamenti választásokat az egyre újabb válsághelyzetek miatt, és ez a tendencia fog érvényesülni a jövő évi uniós választásokon is; az Eurobarométer felmérése alapján pedig kifejezetten rekord érdeklődés övezi majd az európai választásokat 2024-ben - mondta el az InfoRádióban Petri Bernadett.
A XXI. Század Intézet kutatója kiemelte, hogy miközben az EP-választás kapcsán az európai polgárok számtalan ügyben nagyon sok problémára várják az unió válaszát, addig a különböző politikai pártoknál leginkább olyan témák kerültek mostanra a fókuszba, mint
- az orosz-ukrán háború kezelése,
- Ukrajna felfegyverzése, illetve
- Ukrajna mielőbbi uniós és NATO-tagfelvételének kérdése.
Ez a tematizálás viszont azzal jár, hogy az Ukrajnával összefüggő ügyek gyakorlatilag elfedik az összes többi, egyébként lényeges európai problémát. A fókusz most teljesen oda került, hogy az EU vajon milyen intenzív fellépést tud felmutatni az orosz-ukrán háború legkülönfélébb vonatkozásaiban. Ukrajna ügyében az Európai Unió nagyon intenzív lépéseket, intézkedéseket tett és tesz is meg.
"Felfegyverzünk egy országot, kvázi ezáltal belépünk a háborúba, és ezt az egész intézkedéscsomagot a kommunikáció egy olyan köntösbe foglalja, hogy ez az egész intézkedés ez valójában az európai választópolgárokért történik, és róluk szól. Holott a valóság, a tények nem feltétlenül ezt mutatják" - hangsúlyozta a politikai elemző.
Petri Bernadett szerint érdekes kettősség figyelhető meg a jelenlegi európai uniós háborús kommunikációban, mivel annak valójában nem is a háborús helyzetre való felkészülés a fő üzenete. Nem kap helyet ebben a kommunikációban a gazdaság stabilitásának a megszilárdítása és nem szerepel benne a védelmi politikai együttműködés megerősítése sem. De ott van benne számos olyan öncélú intézkedés propagálása, amelyek vagy egyes tagállamoknak a geopolitikai érdekeit, vagy pedig az uniós intézményeknek a hatáskör-bővítési céljait szolgálják.
De nem ez az egyetlen furcsaság az Európai Unióval kapcsolatos kommunikációban - hangsúlyozta a XXI. Század Intézet kutatója, arra utalva, hogy Európa kettéosztottá vált az ukrajnai háborúval kapcsolatos eddigi intézkedések megítélésében. Az Eurobarométer kutatásai alapján ugyanis a nyugati országok körében van egy nagyon erős megelégedettség a jelenlegi uniós intézkedésekkel kapcsolatban. Ugyanakkor viszont ennek a szintnek a felét sem éri el az a megelégedés, amelyet a kelet-közép-európai országok ebben a kérdésben mutatnak. A kutató szerint az elégedettség eltérő mértékeiből most az látszik, hogy
akik közelebb vannak a háborúhoz, azok közvetlenebbül érzik a negatív hatásokat, akik távolról érzékelik a háborút, azok nem annyira elégedetlenek
a háború miatt, hiszen nem érzik a saját bőrükön közvetlenül a rossz következményeket.
A politikai elemző kiemelte, hogy egyelőre minden jel arra utal, hogy ez a mostani, megosztó háborús tematika lesz a 2024-es EP-választás meghatározó témája, háttérbe szorítva
- a migrációs válságot,
- a klímaváltozást, és
- a Kínával való gazdasági versengést is.
Ennek pedig az az oka, hogy az EU és a legtöbb európai szintű politikai párt várhatóan továbbra is sikerként könyveli el azt a reakciót, amit az orosz-ukrán háborúra adott az EU. Sikerként könyvelik el a felfegyverzést és az intézkedések szinte valamennyi elemét. Ez olyannyira így van, hogy például az európai zöldek, akiknek a kampányüzenetei hagyományosan a klímasemlegességre és a zöld politika fontosságára szoktak irányulni, azok a 2019-es pacifista üzenetekhez képest most kifejezetten elől járnak a háborús üzenetek megfogalmazásában - mondta el az InfoRádiónak Petri Bernadett, a XXI. Század Intézet kutatója.
