Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök a hagyományos évenkénti sajtótájékoztatóján Minszkben 2021. augusztus 9-én, az ellene indult tömegtüntetések kezdetének első évfordulóján. Fehéroroszországban hónapokon át rendszeresen tömegek vonultak utcára, miután a hivatalos eredmények szerint Aljakszandr Lukasenka a szavazatok 80,1 százalékával megnyerte a tavalyi elnökválasztást. Az ellenzék csalásnak minősítette az eredményt, és Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki jelöltet ismerte el győztesnek. A megmozdulásokat a biztonsági erők brutálisan leverték, Cihanouszkaja Litvániába menekült.
Nyitókép: MTI/AP/BelTA/Nyikolaj Petrov

Váratlant húzott a fehérorosz elnök

Aljakszandr Lukasenka pénteken bejelentette: utasította kormányát, hogy vegye fel újra a kapcsolatot Lengyelországgal – számolt be a Belta fehérorosz hírügynökség.

A tájékoztatás szerint Lukasenka közölte: „Szükséges beszélni a lengyelekkel. Utasítottam a miniszterelnököt, hogy vegye fel velük a kapcsolatot.”

Minszk és Varsó között nagy a feszültség az ukrajnai háború miatti megosztottságukból fakadóan, mivel Lengyelország anyagilag és katonailag segíti Kijevet, míg Fehéroroszország Moszkva szövetségese.

A NATO-tag Lengyelország csütörtökön közölte, hogy „elrettentésként” mintegy tízezer katonát tervez telepíteni Fehéroroszországgal közös keleti határának védelmére.

Lukasenka szerint a lengyel kormány az október 15-i lengyelországi parlamenti választások előtt „a helyzet eszkalálására törekszik, hogy megmutassa, hadserege erős”.

A fehérorosz vezető valószínűtlennek tartotta, hogy a következő két hónapban olyan jelentős változások történnének Varsó álláspontjában, ami „számukra és számunkra is előnyös lenne”. „Sokat követelnek tőlünk (...), de mi ezt nem fogadhatjuk el, mert ellentétes volna az érdekeinkkel” – tette hozzá.

Bár azt is mondta, hogy „nyitott az együttműködésre”, Aljakszandr Lukasenka egyenesen azzal vádolta meg „az amerikaiakat, hogy felhasználják Lengyelországot az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktus miatt amúgy is jelentős feszültség növelésére a térségben”.

Lengyelország nemrégiben figyelmeztetett a Fehéroroszország felől érkező provokációk veszélyére és a Wagner orosz zsoldoscsoport jelentette lehetséges veszélyre, miután a biztonsági magáncég Fehéroroszországba települt.

Varsó azzal is vádolja Minszket és Moszkvát, hogy a térség destabilizálása érdekében újabb migránsáradatot szervez az Európai Unióba.

Címlapról ajánljuk

Szakértő: fegyveres bandák uralják Líbiát és osztozkodnak a mesés energiavagyonon – de mit csináljon Európa?

Moammer el-Kadhafi uralmának 2011-es megdöntése óta polgárháborúról polgárháborúra bukdácsol az észak-afrikai emirátus, a fel-fellángoló konfliktusokba pedig időnként Európa nagyhatalmai is beleállnak, pedig még az Egyesült Államok is tudja: nem jó itt „megégni”. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója beszélt a helyzetről az InfoRádióban, és arról is, mitől is függ, hogy indulnak-e onnan migránsok Európába vagy sem.
VIDEÓ
Előbukkant a legújabb béketerv, Moszkva Európát sem támadhatná – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Előbukkant a legújabb béketerv, Moszkva Európát sem támadhatná – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök első alkalommal ismertette azt a húszpontos békekeretet, amelyről Ukrajna és az Egyesült Államok tárgyal, és amely az Oroszországgal kötendő megállapodás alapjául szolgálhat. Az elnök mielőbbi tárgyalásokat sürgetett Donald Trumppal ezeknek az ügyeknek a rendezésére - írja a Reuters hírügynökség. Oroszország és Ukrajna átfogó megnemtámadási megállapodást köt, amelynek betartását űralapú, pilóta nélküli megfigyelőrendszer ellenőrzi. Az Egyesült Államok, a NATO és az európai országok a NATO ötödik cikkelyéhez hasonló, kölcsönös védelmi garanciákat vállalnának Ukrajna felé. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×