Infostart.hu
eur:
367.03
usd:
316.62
bux:
148622.5
2026. szeptember 1. kedd Egon, Egyed
Erdőtűz pusztít a Rodosz szigetén fekvő Gennadiban 2023. július 25-én. A görög szigeten nyolcadik napja lángol a növényzet.
Nyitókép: MTI/AP/Pétrosz Jannakurisz

Molnár Judit: a Rodoszra induló magyarok többsége eltökélt

A jogszabályok szerint ha a tűz által érintett területet veszélyes kategóriába sorolják, az utas visszakapja a nyaralásra befizetett összeget, ellenkező esetben az utast lemondás esetén kötbér terheli.

"Nem tapasztalunk lemondási hullámot az utazók részéről. Nyilván vannak olyanok, akik nem szeretnének elutazni, de nem hagyják az utazásukat. Vannak olyanok, akik az utazásuk időpontjának átütemezését kérik, de nagyon sokan vannak, akik eltökéltek, és utazni akarnak" – mondta az InfoRádióban a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke, Molnár Judit.

Sokan amiatt döntenek így, mert Korfun már sikerült eloltani a tüzet, Rodosz szigetén pedig a Magyar Utazási Irodák jellemzően az sziget északi és keleti felében lévő szálláshelyekre, vagyis az úgynevezett "kék", biztonságos zónába szervezik az utazásokat. Itt a helyi szolgáltatók, az idegenvezetők, és a partnerek visszajelzése alapján nem lehet érzékelni a tüzet.

Abban az esetben, ha kialakul egy ehhez hasonló váratlan, vis maior helyzet, és a Külügyminisztérium egy országon belül egy adott régiót, esetleg egy-két várost átsorol 1-es kategóriába – ami azt jelenti, hogy nem javasolja az oda történő utazást – az utazási irodák visszafizetik az utas által befizetett összeget.

Ha viszont az adott terület biztonságos zónában van, de az utas meggondolná magát, akkor az általános szerződési feltételekben rögzítettek alapján kötbérfizetés terhe mellett elállhat az utazástól.

Molnár Judit azt mondta, a magyar irodák egy ilyen jogszabályi környezetben tevékenykednek, de ez egész Európára jellemző.

Jelenleg mind Rodosz, mind Korfu szigetén bizonyos településeket, régiókat átsoroltak 1-es kategóriába, és a görög hatóságok felosztották a szigetet két részre:

  • kék zónára, ami biztonságos és nem érintett a tűz által,
  • illetve piros zónára, ami érintett a tűz által.

A magyar Külügyminisztérium a kék zónát nem sorolta át 1-es kategóriába, mert ezt nem is indokolja a jelenlegi helyzet.

Ha az utas el szeretne menni, csak nem most, hanem egy hónappal később, akkor érdemes az utazásszervezővel tárgyalni.

Ha az utazásszervező engedi az időpontmódosítást, akkor nincs kötbér, de ha az utas időközben 15-30 nap múlva meggondolná magát, az irodák általában az eredeti kötbér feltételei szerint tudják csak visszatéríteni a befizetett összeget. A kötbér összege az út összegétől függ, illetve attól, hogy mikor mondják le az utazást az induláshoz képest.

Jellemzően az indulástól visszafelé számítva 30-35 napon kívül kötbér nélkül el lehet állni az utazástól, és minél inkább közeledünk az utazás időpontjához, úgy emelkedik a kötbér mértéke. Akár 50-80 vagy akár 100 százalék is lehet abban az esetben, ha az indulás előtt 1-2 nappal történik az elállás az utazástól. "Nagyon fontos, hogy az utazási irodák felelősséggel döntenek arról, hogy indítanak-e utat vagy sem, tehát a legfontosabb mindenekelőtt az utasok biztonsága" – tette hozzá Molnár Judit.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Átrendezték a kormányzati hatásköröket, Ruff Bálintnál a titkosszolgálat

A kormány átalakította a miniszterek közötti hatásköröket, a változások hétfő este jelentek meg a Magyar Közlönyben. Az anyakönyvezés, lakcímnyilvántartás nem a belügyi tárcánál, hanem a technológiai miniszternél lesz. Bóna Szabolcs agrárminiszter tárcája is erősödött.
inforadio
ARÉNA
2026.09.02. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Új szakaszba lép Trump legnagyobb katasztrófája: a "muszlim NATO" lehet az utolsó reménye

Új szakaszba lép Trump legnagyobb katasztrófája: a "muszlim NATO" lehet az utolsó reménye

Fél évvel ezelőtt támadta meg Iránt az Egyesült Államok és Izrael, és kisebb-nagyobb megszakításokkal, de azóta is zajlanak az összecsapások a Közel-Keleten. A felek június közepén "tűzszünetben" egyeztek meg, de ez nem vette elejét a ki-kiújuló harcoknak, a 60 napos határidő pedig, amelyet arra szabtak, hogy diplomáciai úton rendezzék az ellentéteiket, megoldás nélkül lejárt. A Trump-kormányzat múlt héten "gazdasági D-napot" hirdetett, hogy fokozott pénzügyi nyomásgyakorlással és büntetőintézkedésekkel kényszerítse térdre az iszlám köztársaságot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fegyverek elnémultak volna: egy hónapos szünet után Washington vasárnap iráni rakétaállásokat támadott a Larak-szigeten, amire Teherán rakétacsapásokkal válaszolt az amerikai hadsereg jordániai bázisai ellen. A katonai helyett gazdasági mederben folytatódhat az iráni konfliktus? Látszódik a konfliktus vége, vagy még hosszú évekig húzódhat? Hogyan változtak az Egyesült Államok és a regionális hatalmak közötti erőviszonyok az elmúlt fél év tükrében? A Global Insight legfrissebb adásában erről kérdeztük Csicsmann Lászlót, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatóját és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×