Infostart.hu
eur:
390.23
usd:
337.99
bux:
123635.38
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Erdőtűz pusztít a Rodosz szigetén fekvő Gennadiban 2023. július 25-én. A görög szigeten nyolcadik napja lángol a növényzet.
Nyitókép: MTI/AP/Pétrosz Jannakurisz

Molnár Judit: a Rodoszra induló magyarok többsége eltökélt

A jogszabályok szerint ha a tűz által érintett területet veszélyes kategóriába sorolják, az utas visszakapja a nyaralásra befizetett összeget, ellenkező esetben az utast lemondás esetén kötbér terheli.

"Nem tapasztalunk lemondási hullámot az utazók részéről. Nyilván vannak olyanok, akik nem szeretnének elutazni, de nem hagyják az utazásukat. Vannak olyanok, akik az utazásuk időpontjának átütemezését kérik, de nagyon sokan vannak, akik eltökéltek, és utazni akarnak" – mondta az InfoRádióban a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke, Molnár Judit.

Sokan amiatt döntenek így, mert Korfun már sikerült eloltani a tüzet, Rodosz szigetén pedig a Magyar Utazási Irodák jellemzően az sziget északi és keleti felében lévő szálláshelyekre, vagyis az úgynevezett "kék", biztonságos zónába szervezik az utazásokat. Itt a helyi szolgáltatók, az idegenvezetők, és a partnerek visszajelzése alapján nem lehet érzékelni a tüzet.

Abban az esetben, ha kialakul egy ehhez hasonló váratlan, vis maior helyzet, és a Külügyminisztérium egy országon belül egy adott régiót, esetleg egy-két várost átsorol 1-es kategóriába – ami azt jelenti, hogy nem javasolja az oda történő utazást – az utazási irodák visszafizetik az utas által befizetett összeget.

Ha viszont az adott terület biztonságos zónában van, de az utas meggondolná magát, akkor az általános szerződési feltételekben rögzítettek alapján kötbérfizetés terhe mellett elállhat az utazástól.

Molnár Judit azt mondta, a magyar irodák egy ilyen jogszabályi környezetben tevékenykednek, de ez egész Európára jellemző.

Jelenleg mind Rodosz, mind Korfu szigetén bizonyos településeket, régiókat átsoroltak 1-es kategóriába, és a görög hatóságok felosztották a szigetet két részre:

  • kék zónára, ami biztonságos és nem érintett a tűz által,
  • illetve piros zónára, ami érintett a tűz által.

A magyar Külügyminisztérium a kék zónát nem sorolta át 1-es kategóriába, mert ezt nem is indokolja a jelenlegi helyzet.

Ha az utas el szeretne menni, csak nem most, hanem egy hónappal később, akkor érdemes az utazásszervezővel tárgyalni.

Ha az utazásszervező engedi az időpontmódosítást, akkor nincs kötbér, de ha az utas időközben 15-30 nap múlva meggondolná magát, az irodák általában az eredeti kötbér feltételei szerint tudják csak visszatéríteni a befizetett összeget. A kötbér összege az út összegétől függ, illetve attól, hogy mikor mondják le az utazást az induláshoz képest.

Jellemzően az indulástól visszafelé számítva 30-35 napon kívül kötbér nélkül el lehet állni az utazástól, és minél inkább közeledünk az utazás időpontjához, úgy emelkedik a kötbér mértéke. Akár 50-80 vagy akár 100 százalék is lehet abban az esetben, ha az indulás előtt 1-2 nappal történik az elállás az utazástól. "Nagyon fontos, hogy az utazási irodák felelősséggel döntenek arról, hogy indítanak-e utat vagy sem, tehát a legfontosabb mindenekelőtt az utasok biztonsága" – tette hozzá Molnár Judit.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán kedden este megerősítette, illetve bosszút esküdött Ali Laridzsáni, az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkárának és Golamreza Szolejmáninak, az iráni Forradalmi Gárdához tartozó Baszidzs erők parancsnokának a halála miatt. Teherán bosszúból Izrael középső részét vette légi támadás alá, Ramat Gan városában ketten meghaltak. Az éjszaka folyamán az izraeli hadsereg közölte: folytatták a Hezbollah elleni csapásaikat Dél-Libanonban, miközben Bahrein, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek mind iráni rakéták és drónok elfogásáról számolt be. Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága szerint 2,5 tonnás óriásbombákat vetettek be iráni rakétalétesítmények ellen a Hormuzi-szoros térségében, ugyanakkor Donald Trump többször elégedetlenségét fejezte ki a NATO-szövetségesek döntése miatt, akik nem küldtek hadihajókat a hajózási útvonal védelme érdekében. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×