Infostart.hu
eur:
385.24
usd:
331.93
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: Pexels.com

Már a kritikus infrastruktúra védelmére készül a német belügyminisztérium

A tiltakozó és szabotázsakciók fellépésre késztették a német kormányt, de az igazi feladat az érintett cégekre vár.

Az elmúlt időszakban megszaporodtak a terrortámadások, továbbá a kulcsfontosságú létesítmények működését akadályozó tiltakozó, illetve szabotázsakciók Németországban is. Az időjárás okozta katasztrófák pedig egyenesen kiszámíthatatlanná váltak. Ebből kiindulva a német belügyminisztérium törvénytervezetet dolgozott ki az úgynevezett kritikus infrastruktúra védelmére,

A tervezet szerint az atomerőművek, közlekedési útvonalak, vízvezetékek vagy épp kórházak működtetőit kötelezni kell arra, hogy gondoskodjanak a szóban forgó létesítmények biztonságáról. Az ARD közszolgálati televízió ezzel kapcsolatban emlékeztetett az Utolsó Nemzedék (Letzte Generation) klímaaktivisták legutóbbi, két kulcsfontosságú német repülőteret megbénító akcióira. A tüntetők átvágták a hamburgi és a düsseldorfi reptereket védő kerítéseket, és a légi forgalomban többórás fennakadást okoztak.

Kiszivárgott értesülések szerint kritikus infrastruktúra több mint tíz szektort foglal magában:

  • energia
  • szállítás és közlekedés
  • pénzügyek, biztosítások
  • közigazgatás
  • egészségügy
  • élelmiszer-ellátás
  • ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, települési hulladékok eltávolítása
  • információtechnika
  • távközlés
  • űrkutatás

A minisztérium abból indul ki, hogy amennyiben ezen területek működése leállna, annak messzemenő következményei lehetnek mind a lakosság, mind a gazdaság számára.

Az információs technológia területén a kritikus infrastruktúra védelmére már korábban születtek rendszabályok. A jövőben viszont a védelmet a szóban forgó szektorokat fenyegető "fizikai támadásokra" is ki kell terjeszteni. Több esetben az egész országra kiterjedő, egységes, szektorokon is átívelő rendszabályokra lenne szükség. Ezt példázza, hogy amennyiben áramkimaradás történik, az érintheti az ivóvízellátást is.

A kritikus infrastruktúra védelme a tervezet szerint nem csupán a szabotázsakciók, a különböző támadások és az esetleges háborúk elleni védelmet szolgálja.

A védelem kiterjed az egyre gyakoribb és egyre kiszámíthatatlanabb természeti katasztrófák következményei elleni védekezésre,

legyen szó akár rendkívül heves ls hosszan tartó esőzésről, akár árvízről és nem utolsósorban a járványokról.

A tervezet előírja, hogy az érintett szektorok területén működő vállalatok felelőseinek megfelelő terveket kell készíteniük arra vonatkozóan, hogy miként védekezzenek. A belügyminisztérium nem ír elő konkrét védelmi intézkedéseket, azok kötelező jellegű meghozatalát az érintett működtetőkre bízza. Ugyanakkor javaslatot tesz lehetséges intézkedésekre, így egyebek között kerítések létesítésére, a bejáratok ellenőrzésére, áramkimaradás esetére "szükségáram", továbbá alternatív szállítási útvonalak biztosítására. Utal arra is, hogy ennek érdekében szükség van a vállalati személyzet megfelelő felkészítésére.

A belügyminisztérium mindezt egyeztetni kívánja a többi minisztériummal. A kormánynak még ebben az évben el kell fogadnia a megfelelő tervezetet, amit azután a parlament elé terjesztenének.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×