eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Hatalmas füstfelhő gomolyog egy lőszerraktár felett, miután tűz ütött ki egy kelet-krími katonai bázison  2023. július 19-én. A tűz miatt a térségben négy település lakóit, több mint kétezer embert kimenekítettek, valamint lezárták a közeli Tavrida autópályát.
Nyitókép: MTI/AP/Kommersant Publishing House/Viktor Korotajev

Gyarmati István: ilyen védekezésre, mint amit az oroszok csinálnak, nem volt példa a II. világháború óta

Az ukrán hadsereg a vártnál nagyobb ellenállásba ütközött ellentámadása során.

"Azt gondolom, hogy az orosz védekezés nem várt módon erős. Az egy évvel ezelőtti harkivi offenzívával ellentétben az orosz erők most felkészültek erre, volt is rá idejük. Olyan védelmivonal-rendszert építettek ki az Azovi-tenger partja felé, amilyenre nem volt példa még a II. világháború óta ilyen mélységben, terjedelemben és erősségben" – mondta az InfoRádióban Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő.

A Krími hídnál történt hétfői incidenst a szakértő szerint csak túlzással lehet robbantásnak nevezni, szerinte ez inkább propagandasiker volt. Azt jelezték csupán, hogy a híd nem védhető teljes mértékben, de sem az okozott kár nem volt annyira jelentős, sem az eredmény. Valójában a gépjárműutat találták el, holott a hídnak katonai szempontból a vasútvonala az igazi jelentősége, amit nem ért találat.

Így most inkább a szabadságukról visszatérő, vagy oda szabadságra utazó oroszoknak okoz gondot a közlekedési fennakadás.

Már most sokan utaztak az oroszok körében népszerű területre pihenési céllal, pedig nincs béke, viszont a megrongálódott út megakadályozza a visszatérést, és óriási dugók vannak. Az orosz honvédelmi minisztérium azt ajánlja, a megszállott területeken – tehát az Azovi-tenger partján – jöjjenek végig a civilek, de ez egy veszélyes útvonal, hadműveleti terület.

"Ez inkább pszichológiai problémát okozott az oroszoknak" – jegyezte meg a szakértő.

Gyarmati István szerint újságírók, szakértők – érthető módon – spekuláltak arról, hogy az ukrán erők áttörhetnek, kijuthatnak az Azovi-tenger partjára, ahol elvágják a szárazföldi utánpótlási vonalakat Oroszország és a Krím között. Ez már a kezdettől téma volt, de "sokan nem tartottuk reálisnak". Arra ugyanakkor

van esély, hogy annyit előrenyomulnak, hogy ezt az útvonalat az ukrán tüzérség hatótávolságán belülre hozzák.

Viszont "biztosan nem olyan gyorsan" és "nem olyan határozottan" sikerül végrehajtani, mint ahogy azt gondolták és remélték.

A szakértő szerint még várni kell néhány hetet, ez ugyanis nem olyan offenzíva, mint a harkivi volt, ami a megindulása után néhány napon belül eredményt hozott. Ha lesznek eredmények, azok mérsékeltek lesznek, és hetekig tarthat, míg elérik őket, ha egyáltalán ez megtörténik.

Mindennek nyomán a szakértő szerint módosulhat Kijev stratégiája, mivel az oroszok "képesek legalábbis védekezni", és ezért az ukránoknak egészen más stratégiát kell alkalmazni. Ezért van az, hogy most az ukránok kisebb támadásokat intéznek, nem pedig nagyobb frontálisakat, ugyanis utóbbiakat megpróbálták ennek az offenzívának az elején, de óriási veszteségeket szenvedtek. Az ukránok nem engedhetik meg maguknak, hogy ez többször előforduljon.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×