Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
Felderítő drón kijelzőjét nézi egy ukrán katona egy lőállásnak használt épületben a keleti fronton, a Donyec-medencében fekvő Szeverodoneckben 2022. június 9-én. Az orosz erők május 29-én vették ostrom alá a várost.
Nyitókép: MTI/AP/Olekszandr Ratusnyak

Norvégia ezer mini felderítő drónt küld Ukrajnába

A világ egyik legkisebb és legdrágább speciális harcászati minidrónjából küld nagyon sokat Norvégia az ukrán hadseregnek.

Björn Arild Gram norvég védelmi miniszter július 12-én jelentette be, hogy Norvégia ezer Black Hornet drónt küld Ukrajnának – írja a kyivindependent.com.

A védelmi tárca vezetőjének elmondása szerint a 32 grammos, kis méretű Black Hornet drón, amelyet felderítésre és célpontok azonosításra használnak, a "nano drónok" kategóriájába, tehát a létező legkisebb drónok közé tartozik. A felhasználói visszajelzések szerint ez a speciális drón "könnyen kezelhető", a feladataihoz mérten robusztus felépítésű, nehezen észlelhető és különösen alkalmas a városi területeken, épületeken belüli harcok támogatására.

Mint ismeretes, Norvégia része az Ukrajnát katonai eszközökkel is támogató országok koalíciójának. Ennek keretében Norvégia 300 millió dollárt utalt ki Ukrajna katonai támogatására már Oroszország inváziójának első évében. 2023 elején pedig a norvég parlament 7,4 milliárd eurós támogatási tervet hagyott jóvá Ukrajna számára egy ötéves segélycsomag részeként.

A legutóbb Norvégia március 20-án nyolc német gyártmányú Leopard 2 harckocsit és négy támogató járművet szállított Ukrajnának. Idén tavasszal a norvég kormány ígéretet tett arra is, hogy Ukrajna rendelkezésére bocsátja a norvég fejlett föld-levegő rakétarendszer (NASAMS) két tüzelőegységét. De a katonai támogatás részeként Norvégia azt is vállalta, hogy nyolc többszörös kilövő rakétarendszert (MLRS) és három Arthur tüzérségi helyzetradart szállít Ukrajnának.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×