eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 24. vasárnap Emma
Hszi Csin-ping kínai elnök (j) Olaf Scholz német kancellárt fogadja a pekingi Nagy Népi Csarnokban 2022. november 4-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Hszinhua

Új Kína-stratégián dolgozik a német kormány – beindul a mérleghinta

A berlini koalíció most azt igyekszik meghatározni, hogy hol húzódik az egyensúly a gazdasági érdekek és a politikai elvek között. Elemzők szerint az utóbbi hangsúlyozása aligha megy majd az előző rovására.

Aligha véletlen, hogy a német kormány most tűzte napirendre a Kínával való kapcsolatok főbb irányelveinek meghatározását. A hivatalos megfogalmazás szerint az Olaf Scholz kancellár vezette hárompárti koalíció új "Kína-stratégiát" kíván kidolgozni. Mindezzel megvárta a vilniusi NATO-csúcs állásfoglalását, amelyet Pekinngel kapcsolatban Jens Stoltenberg fogalmazott meg. A főtitkár az ázsiai óriást a szervezet együttműködő partnerei között említette, különös tekintettel a legsúlyosabb nemzetközi kihívásokra.

Nyílt titok, hogy az elmúlt hónapokban Németország Kína-politikájával kapcsolatban jelentős nézetkülönbségek voltak az Olaf Scholz kancellár vezette szociáldemokrata párt és a Zöldek Pártját képviselő külügyminiszter, Annalena Baerbock között. Míg Scholz mindenekelőtt a gazdasági együttműködés fontosságát hangsúlyozta, Baerbock szinte valamennyi nyilatkozatában a politikai értékek különbözőségét emelte ki.

Elemzők szerint a jövőt illetően bizonyos mértékben jelzés értékű volt, hogy ötéves szünet után júniusban felújították a korábban rendszeres kétoldalú kormánykonzultációkat. Ennek keretében pedig az is, hogy Scholz kínai partnere, Li Csiang miniszterelnök tavaly tavaszi beiktatása óta először látogatott külföldre, és épp Berlinbe.

Mindenesetre a külügyminiszter által képviselt értékalapú Kína-politika a két ország közötti gazdasági és kereskedelmi együttműködésre nem volt különösebb hatással.

A kínai cégek Németországot egyik legfőbb európai bázisuknak tekintették.

A kínai beruházások egyre nagyobb lendületet kaptak az elmúlt években Németországban, legyen szó akár a duisburgi vasúti hálózat, illetve az ottani kikötő bővítéséről, akár a hamburgi kikötő fejlesztésében való kínai állami részvételről, vagy a Huawei kínai telekommunikációs vállalat részvételéről a német 5G-hálózat kiépítésében.

Li Csiang látogatása keretében közös nyilatkozatok születtek a többi között az oktatás, a klímavédelem, az energiapolitika és a közlekedés terén való együttműködésről.

Az Ukrajna elleni orosz agresszió Peking számára ugyanakkor tabutéma volt, a Berlin által sürgetett kínai közvetítésről Li Csiang hallani sem akart.

Ilyen előzmények közepette dolgozza ki a berlini kormány a Kína-stratégiáját, egyensúlyra törekedve a gazdasági érdekek azonossága és a politikai elvek különbözősége között.

Az ARD közszolgálati televízió immár a kancellár és a külügyminiszter között is közeledés van annak megítélésében, hogy figyelembe kell venni a német gazdaság, ezen belül a német vállalatok érdekeit. Ugyanakkor abban a tekintetben is, hogy csökkenteni kell a "kockázatokat, illetve a függőségeket". Ez utóbbit hangsúlyozta a külügyminiszter Vilniusban a NATO-csúcs keretében elhangzott állásfoglalásban. Annalena Baerbock szerint Németország békében kíván élni a világ valamennyi országával, de – mint fogalmazott – nem lehet naiv.

A miniszter szerint az "egyoldalú függőségek" sebezhetővé tették országát.

Ezzel kimondatlanul a korábbi Merkel--kormány – mindenekelőtt az energiaellátás terén való – orosz függőségére utalt.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke néhány hónappal ezelőtt értékelte úgy, hogy Kínát az EU "partnernek, versenytársnak és rendszerszintű riválisnak" tekinti. A német kormány ezt az állásfoglalást szinte hivatalosan is magáévá tette, mint ahogy a bizottsági elnök azon kijelentését is, hogy a Kínával való együttműködés terén elengedhetetlen a "kockázatmentesítés".

Címlapról ajánljuk
Gyenesei Leila: új vezetéssel és más szemlélettel nagy lendületet kaphat az öttusa

Gyenesei Leila: új vezetéssel és más szemlélettel nagy lendületet kaphat az öttusa

Tizenkét év után lett újra magyar tagja a Nemzetközi Öttusa Szövetség elnökségének, miután Gyenesei Leilát beválasztották az irányító testületbe a tisztújító kongresszuson. A világbajnok öttusázó az InfoRádióban elmondta: a sportág népszerűbbé és jobban eladhatóbbá válhat azzal, hogy a lovaglás helyére bekerült az akadályverseny a számok közé.

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×