eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió és Kína közötti kapcsolatok stratégiájának szükszégsségéről rendezett vitán az Európai Parlament strasbourgi üléstermében 2023. április 18-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand

Ursula von der Leyen: Ukrajnának még sokat kell fejlődnie az EU- és a NATO-csatlakozáshoz

Kijevnek további reformokat kell végrehajtania intézményrendszerének megerősítésére és a korrupció elleni harcban ahhoz, hogy teljes jogú taggá válhasson a NATO-ban és az Európai Unióban - közölte az unió bizottságának elnöke.

A litvániai csúcstalálkozó második napján a NATO-tagállamok vezetői nemzetközi partnereikkel, köztük az EU-t, valamint az Indiai- és a Csendes-óceán térségének több meghatározó országát képviselő vezetőkkel találkoznak.

Ursula von der Leyen kiemelte: Oroszország Ukrajna elleni háborúja egyértelművé tette, hogy meg kell erősíteni a NATO és az EU együttműködését. Ebben szerinte jelentős előrelépést jelent az uniós tag Finnország és Svédország NATO-csatlakozása. A nemzetközi közösségnek további lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy megvédelmezze a nemzetközi jogrendet, annak érvényesülését, a vilniusi találkozónak ez is célja - tette hozzá.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerdai érkezésekor kijelentette, hogy az EU és a NATO együttműködése jelentősen szorosabbá vált ezekben a nehéz időkben, különösen Ukrajna támogatásában.

Fontosnak mondta, hogy az észak-atlanti szövetséggel együttműködve, az EU is kivegye részét a kontinens biztonságának megóvásából.

Ukrajnával kapcsolatban Ursula von der Leyen leszögezte, hogy az Európai Bizottság Kijevvel intenzíven együttműködve dolgozik azon, hogy az ország teljesítse a tagsághoz szükséges reformokat. Méltatta egyúttal a "lelkesedést és a sebességet", amellyel Ukrajna halad a reformok útján.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×