100 ezer fős különbség van a romániai magyarok számában a hivatalos becslés és az önbevallásos népszámlálás eredményeiben a romániai magyarok számában.

Hogy mi ennek az oka, arról Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső szakértője az InfoRádióban azt mondta, "a román hatóságok megint képtelenek voltak megszervezni egy népszámlálást". A baj ráadásul nem is csak ekkora a számokkal.

"Ugyan elhangzott, hogy ez egy 2021. december 31-ei állapotot tükröző népszámlálás, de ez 2022-ben készült, ugyanis ennyivel el kellett halasztani a népszámlálást a pandémia miatt. Egy évük lett volna a hatóságoknak felkészülni pluszban a tízen kívül, és mégis egy olyan rendszert

sikerült összehozni, amiben nem csupán 1 millió nem nyilatkozó, nem ismert adatú személy volt, hanem ezen kívül 1,1 millió ember nem töltötte ki az önbevallásnál az etnikai és vallási hovatartozásra vonatkozó részt"

- részletezte a szakértő.

Továbbá a szemtől szembe történt lekérdezésnél fél millió személynél ezek az adatok kitöltetlenül maradtak.

"Részben azért, mert már nem papíralapon, hanem tableten történt a lekérdezés, és az eszköz nem mindig rögzítette a beírt adatokat, számos adat veszett el tehát úgy, hogy erről tudtak volna azok, akik feleltek a kérdésekre. Az adatokat pedig utólag javítani nem lehetett" - sorolta Pászkán Zsolt.

Alapvető hibának nevezte továbbá, hogy bár elemi kitétel volt a vallási és etnikai hovatartozás megnevezése, mégsem gondoskodott senki arról, hogy ezek nélkül ne lehessen lezárni az űrlapokat, pedig meg lehetett volna oldani ezt.

"Két és fél millió ember adata hiányzott,

ami a lekérdezett emberek több mint 10 százaléka" - hangsúlyozta.

A magyar szociológusok statisztikajavítását, amely által 1-ről 1,1 millióra emelkedett a romániai magyarok száma, úgy kommentálta, nem tudni, hogy ez mennyire valós szám.

Hogy mi lesz a született számok következménye például egy helységnévtábla kihelyezésénél, arra azt mondta, a következményekről a hatóságok döntenek majd, "pont ez a tragédia", az adatok biztosak nem relevánsak.

"A román joggyakorlatot ismerve a hatóságuk a maguk módján, a kisebbségekre nézve hátrányosan fogják alkalmazni. Csak egy példát mondok: nem csak a létszáma számít, hanem a magyar közösségeknek, egyházaknak járó különböző juttatások. Magyarán szólva sokkal kevesebb támogatás jut a valóságban sokkal több személyre. Igenis pénzügyi, közösségi károk érik a magyar közösséget, hiszen 20 százalék a határ, amely fölött több jogosultság és forrás jár" - hívta fel a figyelmet.

Öröm az ürömben szerinte, hogy sikerült megakadályozni, hogy a székelyeket külön nemzetiségként jelöljék meg, ez ugyanis a magyarság arányát csökkentette volna, azt viszont nem, hogy a csángók ne szerepeljenek külön,

a csángók az egyebek rubrikába ikszelhették be magukat, legfeljebb az anyanyelvüknél szerepelhetett, hogy magyar.

Két további probléma is felmerülhetett a népszámláláskor Pászkán Zsolt szerint:

• kevés volt a számlálóbiztos
• nem tudták használni a programot,

"hogy az esetleges rosszindulatról ne is beszéljünk, mert az egy külön történet".