Infostart.hu
eur:
372.93
usd:
340.09
bux:
140849.28
2026. november 20. péntek Jolán
Li Csiang újonnan megválasztott kínai miniszterelnök beszél a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület (KNPTT) ülésének végén tartott sajtótájékoztatón a pekingi Nagy Népi Csarnokban 2023. március 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Pool/Reuters/Florence Lo

Kína kegyeit keresi Németország is: Berlin vendége a pekingi kormányfő

Berlini elemzők szerint a miniszterelnöki vizit célja a normális párbeszéd helyreálítása és mindenekelőtt a gazdasági együttműködés elmélyítése.

Az amerikai külügyminiszter még Pekingben tárgyal, amikor Berlinbe érkezik a kínai miniszterelnök. Antony Blinkent fogadta Hszi Csin-ping kínai elnök is, Li Csiang kormányfő pedig Berlinben Frank-Walter Steinmeier német államfővel is találkozik.

Önmagában sokatmondónak tűnhet, hogy a németországi látogatás a kínai miniszterelnök első külföldi útja tavaly márciusi hivatalba lépése óta. Mint ahogy az is, hogy öt év után újítják fel a 2011-ben kezdődött, korábban rendszeres kétoldalú kormánykonzultációkat, nem is beszélve arról, hogy Li Csiang külön is tárgyal Olaf Scholz kancellárral, majd Steinmeier államfővel is.

A miniszterelnöki vizitnek különös jelentőséget ad az a tény, hogy a német kormány napokkal ezelőtt fogadta el az ország történetében első, Kínával kiemelt helyen foglalkozó nemzetbiztonsági stratégiáját Ebben megállapította, hogy

az ázsiai ország egyszerre "partner, versenytárs és rendszerszintű rivális".

A rendszerszintű rivalizálás és a gazdasági versengés elemei az utóbbi években kidomborodtak, de Kína így is nélkülözhetetlen partner a "legsürgetőbb globális kihívások" kezelésében – fogalmaztak a dokumentum szerzői.

Mindezt pedig a német kancellár azzal toldotta meg, hogy szerinte a Nyugat és Kína közötti kapcsolatokban a jövőben nem a távolodásra, hanem megfogalmazása szerint a kockázatok csökkentésére kell törekedni. Az elemzők szerint erre utal a biztonsági stratégiában hangoztatott "partner" kifejezés.

A Die Zeit című tekintélyes német hetilap idézte a kínai miniszterelnök előzetes nyilatkozatát, amelyet az ázsiai ország berlini nagykövetsége hozott nyilvánosságra. Ebben Li Csiang hangsúlyozta, hogy látogatásának célja "a barátság folytatása és az együttműködés elmélyítése".

A látogatás kapcsán ugyanakkor az ARD közszolgálati televízió által idézett elemzők úgy ítélték meg, hogy a jelenlegi, a szociáldemokratákból, a zöldekből és a szabad demokratákból álló kormánykoalíció mindeddig jóval kritikusabban viszonyult Kínához, mint a korábbi Merkel-kormányzat. Ugyanakkor rámutattak arra, hogy Angela Merkel kormányzati időszakához viszonyítva számos tényező változást okozott a kétoldalú kapcsolatokban, legyen szó akár a globális, akár a regionális biztonsági helyzetről, akár a német belpolitikai helyzetről. A két ország közötti bizalmatlanság olyan kérdéseket érint, mint Oroszország Ukrajna elleni háborúja, illetve Tajvan státuszának megítélése.

A pekingi kormányzati közlemény ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy

a kínai fél a kölcsönös tisztelet jegyében kész a további együttműködés lehetőségeinek közös kiaknázására.

A kínai állásfoglalás utalt ugyan a különbségekre, illetve az eltérő nézetekre, de azt hangoztatta, hogy a stratégiai partneri kapcsolatokat ezek figyelembe vételével kell tartalmilag gazdagítani.

Kína Németország legnagyobb kereskedelmi partnere, és elsősorban a szociáldemokrata Scholz kancellár a híve a gazdasági kapcsolatok további erősítésének.

A keddi kormánykonzultáción német részről a kancellár mellett nyolc tárcavezető vesz részt. Olaf Scholz ezzel összefüggésben "rendkívül fontos munkatalálkozóról" beszélt. Erre megfelelő a a mostani időpont – hangoztatta a német kormány vezetője, aki szerint a kialakult világpolitikai helyzet különös jelentőséget ad a párbeszédnek. A megvitatandó fő témák között említette a klímaváltozás elleni harcot, illetve a gazdaság ezzel kapcsolatos átalakítását. De természetesen szóba kerül Oroszország Ukrajna elleni háborúja is – tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
A bankok és a biztosítók már használják az AI-t emberi munkaerő helyett, de a kereskedelem is lépett

A bankok és a biztosítók már használják az AI-t emberi munkaerő helyett, de a kereskedelem is lépett

A mesterséges intelligenciát használó cégek csaknem harmada számít arra, hogy a technológiával munkaerőt válthat ki; a GKI felmérésében tavaly még nagyjából minden ötödik ilyen vállalat számolt ezzel. Molnár László, a GKI vezető kutatója az InfoRádió megkeresésére arról is beszélt, milyen munkát vehet át a technológia, és mit jelenthet ez a dolgozóknak.

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Egyre nagyobb az esés a tőzsdéken, 40 ezer alatt az OTP

Egyre nagyobb az esés a tőzsdéken, 40 ezer alatt az OTP

Tőzsdetörténelmi nap volt tegnap, ugyanis csütörtökön ment tőzsdére az Anthropic, akkora forrásbevonást produkálva, ami korábban soha nem volt. Ráadásul a cég rögtön az egyik legnagyobb is lett a világon a tőzsdén jegyzett vállalatok között. Közben viszont folytatódik a mesterséges intelligencia sztorik lejtmenete, amik az egész tőzsdét magukkal húzzák. Tegnap az amerikai részvénypiacon is nagy esés volt, rossz hangulat pedig átragadt ma reggel Ázsiára és Európára is. Egyelőre nincs még vége az esésnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×