Infostart.hu
eur:
399.89
usd:
346.27
bux:
101068.22
2025. július 30. szerda Judit, Xénia
A NATO-parancsnokság alatt működő koszovói békefenntartó erő, a KFOR amerikai katonáinak páncélozott járművei a leposavici városháza előtt 2023. június 2-án. Négy nappal korábban a KFOR 30 katonája, köztük 19 magyar, illetve 52 szerb tüntető megsebesült a többségében szerbek lakta másik észak-koszovói városban, Zvecanban kitört zavargásokban.
Nyitókép: MTI/EPA/Georgi Licovszki

Elemző: nem jó, hogy EU csak tüzet próbál oltani Koszovóban

Jelek szerint nem enyhül a feszültség Koszovó és Szerbia között. Németh Ferencet, a Magyar Külügyi Intézet kutatóját kérdeztük.

Ahogy arról az Infostart beszámolt, a szerb belügyminisztérium tájékoztatása szerint a napokban három, állig felfegyverzett koszovói rendőrt fogtak el a szerb–koszovói határtól 1,8 kilométerre, Közép-Szerbiában. A koszovói belügyminisztérium közleménye szerint viszont a koszovói rendőröket nem szerb, hanem koszovói területen fogták el, vagyis nem a koszovói rendőrök hatoltak be Szerbia területére, hanem a szerb rendőrök Koszovó területére. Az eset kapcsán Aleksandar Vucic szerb elnök úgy fogalmazott: Koszovó minden áron háborút akar kirobbantani.

Németh Ferenc szerint egy újabb szerb–koszovói háború veszélye egyelőre nem fenyeget, mindazonáltal olyanra még nem volt precedens, hogy az egyik ország a másik ország rendőri alakulatának tagjait rabolná el, ami nyilván csak mélyíti azt az alapvetően politikai válságot, amivel mindkét ország jelenleg szembenéz. Szakértőként viszont nagyon érdekesnek találja, hogy a nemzetközi közösség nem reagált semmilyen formában a fentiekre, nem ítélte el egyik vagy másik felet. Ennek magyarázata vélhetően az, hogy komoly vádakról van szó, amelyek súlyos politikai következményekkel járhatnak.

Közben Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő válságtanácskozásra hívta jövő hétre Brüsszelbe Aleksandar Vucic szerb elnököt és Albin Kurti koszovói miniszterelnököt. Az elemző szerint azonban sajnálatos mód

az EU-nak jelenleg nincs olyan nyomásgyakorlási képessége vagy eszköztára, amivel be tudna tartatni egy saját égisze alatt elfogadott megállapodást

– jegyezte meg a szakértő. Szerinte a szerb–koszovói viszony normalizálásának folyamatában egyébként aktív Brüsszel valamilyen szinten képes hatni a felekre, de az a gond, hogy az EU részéről csak a hirtelen fellépő, akár konfliktussá alakuló válsághelyzetekben látható erőteljes nyomásgyakorlás, miközben a hosszú távú normalizációs célok elérésére nem fordít kellő figyelmet, magyarán csak „tüzet olt”.

A Magyar Külügyi Intézet munkatársa szerint is a kompromisszum jeleként értékelhető, hogy Albin Kurti miniszterelnök felvetette a koszovói önkormányzati választások megismétlésének lehetőségét. Igaz, alapvetően egyik fél sem szeret egyezkedni, főleg nem a saját kárára, és főleg nem úgy, hogy a kompromisszum útján a másik fél valamit nyerhet, vagy legalábbis jobb színben tűnhet fel.

Az elmúlt hetek azt mutatják, hogy ha az egyik oldal gáláns lépésre adná a fejét – például Koszovó megismételné a zavargásokat kiváltó választásokat –, ahhoz újabb és újabb kritériumukat fűz, ami nyilván a másik oldalnak, ebben az esetben Szerbiának, valamint az Európai Uniónak sem elfogadható. Mindez leginkább egy hátralépéssel egyenértékű – mutatott rá.

Tehát Szerbia és Koszovó nem kompromisszumképes, sem az Európai Unióval, sem egymással, miután mindketten attól tartanak, hogy bármiféle kompromisszulmmal a politikai pozícióik sérülnének.

KAPCSOLÓDÓ HANG

VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Hiába a sok eső, nincs változás a Balatonon
Vízügy

Hiába a sok eső, nincs változás a Balatonon

Az elmúlt napok esőinek köszönhetően nem nőtt, mindössze nem csökkent tovább az ország nagy tavainak vízszintje – mondta az InfoRádióban Siklós Gabriella. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője kifejtette, napokig tartó, lassú, áztató esőre lenne szükség az érdemi változáshoz.

Nagy Márton feltárta a gyengébb gazdasági teljesítmény okait, és új támogatási formákat ígért

Tovább rontotta növekedési várakozását a kormány, már csak egyszázalékos GDP-bővülést vár 2025-re. Nagy Márton keddi tájékoztatóján azt is elmondta, új adócsökkentési megoldásokon dolgozik a kormány, de a kkv-k és az állami alkalmazottak százezrei is új programokra készülhetnek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.30. szerda, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Estek az amerikai tőzsdék a nagy amerikai döntés előtt

Estek az amerikai tőzsdék a nagy amerikai döntés előtt

Tegnap lefordultak a tőzsdék Európában és Amerikában is az EU-USA vámalku bejelentése után, ezt követően ma reggel megjött a felpattanás Európában, és az USA-ban is feljebb kerültek a vezető részvényindexek. Időközben sorra érkeznek a gyorsjelentések és a különböző reakciók a vámokra a vállalatok háza tájáról. A Novo Nordisk árfolyama valósággal összeomlott: több mint 26 százalékos esést is láthattunk már, miután a cég másodszor is csökkentette idei évre vonatkozó előrejelzését. Nagyobb piacmozgató gazdasági eseményre a mai napon nem számíthatunk, elsősorban a vámbejelentések hatásait, valamint a gyorsjelentéseket emészthetik a befektetők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×