Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Esztergom, 2025. július 29.Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) főigazgatója az MCC Fesztről tartott esztergomi sajtótájékoztatón 2025. július 29-én. A rendezvény július 31-én kezdődik.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Szalai Zoltán: akit egy kicsit is érdekel az őt körülvevő világ, az biztosan talál programot az MCC Feszten

Esztergomban az MCC Feszt a hét végén több száz hazai és külföldi előadóval, valamint változatos zenei koncertekkel várja azokat, akik érdeklődnek a közélet, a kultúra, a tudomány, az üzleti világ vagy éppen a geopolitika iránt.

Több mint 300 szakmai fellépővel, csaknem tucatnyi helyszínen, több mint száz előadásra várja az érdeklődőket az MCC Feszt Esztergomban, július 31. és augusztus 2. között. A tízezreket megmozgató eseményre számos hazai és a nemzetközi közéleti, politikai szereplő érkezik – itt lesz például a Facebook egyik korábbi tulajdonosa, vagy a brexitkampány egyik igazgatója is. Érdekesnek ígérkezik a Duna-parti Edu-sétány és a hatvan koncertből álló zenei program is.

„Az előző években azt láttuk, hogy a fesztivál folyamatos növekedésben van, tavaly már több mint negyvenezren vettek részt rajta, és az idei évben is a szakmaiságé és az esti koncerteké a főszerep” – mondta az InfoRádióban Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium főigazgatója. Elmondta, a rendezvényen több mint háromszáz szakmai fellépő vesz részt, a harmaduk nemzetközi előadó, illetve a látogatóknak több mint száz előadáson van lehetőségük részt venni olyan témákban, mint az egészségügy helyzete, a bevándorláspolitika, a mesterséges intelligencia, a közéleti- és geopolitikai kérdések, illetve a háború és a béke ügye.

Szalai Zoltán hozzátette, az előadásokon túl este hatvan élő koncert is várja a látogatókat, napközben pedig az Edu-sétányon, a Duna partján több mint száz kiállítóval találkozhatnak. Hangsúlyozta: a programok, az előadások és más érdekességek egész nap elérhetők lesznek.

Az MCC főigazgatója a nemzetközi előadók közül kiemelte Peter Thielt, a PayPal társalapítóját és a Facebook korábbi résztulajdonosát; Ayan Hirsi Ali bestsellerírót, a Hoover Intézet kutatóját és az AHA Alapítvány alapítóját; Dominic Cummings brit politikai stratégát, Boris Johnson volt miniszterelnök főtanácsadóját és a brexitkampány igazgatóját; illetve Sebastian Kurzot, volt osztrák szövetségi kancellárt.

A magyar előadók közül Szalai Zoltán megemlítette Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert; Hernádi Zsoltot, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatóját; Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját; Schwab Richárd belgyógyászt, gasztroenterológust; Bán Mórt, a Hunyadi regénysorozat szerzőjét; Márka Szabolcs nemzetközileg elismert fizikust, a Columbia Egyetem oktatóját.

A zenei felhozatalból a főigazgató kiemelte Ákost, az Ismerős Arcok zenekart, Manuelt, T. Danny-t, a Valmart, az Irie Maffiát, Korda Györgyöt és Balázs Klárit, Szikora Róbertet és az R-Go zenekart.

A színpadok kapcsán elárulta, hogy lesznek tematikusan rendezettek köztük, de a többségükön különböző programokra lehet számítani. Szalai Zoltán azt javasolja az érdeklődőknek, hogy tekintsék át a programtervet, és kijelentette: biztos benne, hogy akit egy kicsit is érdekel az őt körülvevő világ, az találni fog a számára megfelelő programpontot az MCC Feszten.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×