Új határidőt adott az orosz elnöknek Donald Trump. Az amerikai elnök tegnap azt közölte, hogy szeptember másodika helyett 10 vagy 12 napon belül 100 százalékos vámot vet ki Oroszországra, ha Vlagyimir Putyin nem egyezik bele a harcok leállításáról szóló megállapodásba.

„A határidő rövidítése tipikus Trump, és a frusztrációját jelzi az oroszoknak” – értékelte a bejelentést Demkó Attila. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet Stratégiai Jövők Programjának vezetője az InfoRádióban arról beszélt, hogy vélhetően a háttérben zajló tárgyalásokon az orosz fél jelezhette, hogy nem lesz eredményük a megbeszéléseknek a szeptember 2-i határidőig sem, és erre reagált az amerikai elnök. A biztonságpolitikai szakértő szerint az viszont kérdéses, hogy mit léphet Donald Trump.

„A másodlagos szankciók bevetése egyértelműen lábon lövés lenne belpolitikai okok miatt, hiszen a benzin árának a növekedéséhez vezetne. Oroszország a második legnagyobb olajexportőr, ha kiesik a piacról, azt az Egyesült Államok is meg fogja érezni” – mondta Demkó Attila. Másik lehetőségként a közvetlen vámokat említette, amelyet a hárommilliárd dolláros orosz exportra lehetne kivetni. de szerinte ennek az orosz gazdaságra nem lenne nagy hatása, ráadásul olyan termékeket is importál Oroszországból az Egyesült Államok, amit máshonnan nehezen tudna behozni, például bizonyos fémeket, vagy uránt, amiből orosz importra szorul még mindig az USA. A harmadik lehetőség Donald Trump kezében, hogy olyan fegyvereket is átad Ukrajnának, amelyeket eddig megtagadott: a 2500 kilométeres hatótávú Tomahawk cirkálórakétát, az AGM-158-as cirkálórakétát vagy újabb ATACMS rakétákat.

„Van olyan katonai intézkedés, ami fájhat Oroszországnak, de olyan nincsen, ami az orosz kalkulációkat alapjában véve meg tudná változtatni” – mondta az szakértő, ráadásul az új fegyvereket is az európaiak fizetnék ki, ez egy újabb teher lenne az uniónak.

Demkó Attila szerint a béke esélyét inkább azzal lehetne megteremteni, ha azt vizsgálnák, hogy mit lehet adni érte Oroszországnak, itt szóba jöhet a szankciók enyhítése, a zárolt orosz vagyonok felszabadítása vagy más politikai engedmények lehetősége. „Ha jutalomoldalon elég nagy a felajánlás, de ott van a büntetésoldalon olyasmi, ami még jobban fájhat Oroszországnak, talán elérhetünk odáig, hogy az oroszoknak már nem éri meg folytatni ezt a háborút, de én nem látom azt, hogy most a következő két-három hónapban azt a felhalmozott erőt ne használják föl, ami ott van az ukrán határokon” – mondta Demkó Attila. Most az oroszok jelentős offenzívában vannak, ami szerinte akár nagyobb áttörésekhez is vezethet, így például nem valószínű, hogy egy-két hónap után még állni fog a pokrovszki ukrán erőd.

„Nincs semmi szerintem, ami Oroszországot rá tudná venni, hogy most megálljon”

– tette hozzá.

Medvegyev intelme

Donald Trump amerikai elnök Oroszországot fenyegetve és az ukrajnai rendezés határidejének csökkentését bejelentve ne felejtse el, hogy bármely ultimátum a háború felé tett lépéssé válik, ez a saját országával való háborút fog jelenteni – hangsúlyozta Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese. Az amerikai elnöknek nem lenne szabad elfelejtenie, hogy Oroszország nem Izrael, de még csak nem is Irán.

Demkó Attila szerint nem kell komolyan venni az orosz politikus szavait, mert noha Oroszország valóban nem olyan gyenge, mint Irán és nem függ annyira az Egyesült Államoktól, mint Izrael, de Oroszország és az Egyesült Államok is nukleáris szuperhatalom, ezért a két ország közti háború nukleáris háború lenne, ezt Oroszország sem akarja, ezért szerint ezek alapvetően üres fenyegetések.