eur:
413.95
usd:
396.77
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Nyitókép: Chris Ryan/Getty Images

NATO-csatlakozás: a svédek nagy lépést tettek

A svéd ügyészség pénteken vádat emelt egy férfi ellen, aki a gyanú szerint a betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) számára gyűjtött pénzt. Ez az első eset, hogy valakit a PKK-nak nyújtott anyagi támogatásért perbe fognak a skandináv országban.

A negyvenes éveiben járó férfit terroristatevékenység finanszírozása mellett minősített zsarolási kísérlettel és fegyverrel való súlyos visszaéléssel is vádolják.

Az AP által megszerzett vádirat szerint a férfi január 11-én Stockholmban megtöltött fegyvert szegezett egy személyre, a levegőbe lőtt, és a helyiség szétverésével fenyegette meg őt arra az esetre, ha nem kapja meg a követelt pénzt. Az ügyészség szerint a vádlott a pénzt "terroristatevékenység finanszírozására" követelte, "egy szélesebb körű tevékenység részeként", és a zsarolási kísérlet közben célozgatott arra, hogy a PKK-hoz tartozik. A gyanú szerint kapcsolatban állt egy másik török állampolgárral, akit Németországban 2016-ban bebörtönöztek, mert tagja volt a PKK-nak, és közvetlenül részt vett a szervezet pénzgyűjtésében.

Svédország és Finnország egy éve nyújtotta be NATO-csatlakozási kérelmét, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát. Finnország a múlt hónapban lett az észak-atlanti katonai szövetség teljes jogú tagja, Törökország azonban blokkolja Svédország csatlakozását arra hivatkozva, hogy terroristáknak nyújt menedéket.

A Kurdisztáni Munkáspártot, amely 1984 óta folytat fegyveres felkelést a török kormány ellen, Ankara mellett az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorszervezetnek nyilvánította.

A NATO-csatlakozásokról szóló török-svéd tárgyalások várhatóan a jövő héten kezdődnek újra.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×