„Az orosz–ukrán háború eddigi fejleményei és lehetséges következményei túlmutatnak Európa határain, ezért Japánnak újra kell gondolnia saját biztonságát és a régióra vonatkozó biztonsági kérdéseket” – ezt Hajasi Josimasza japán külügyminiszter nyilatkozta a CNN-nek.

A szigetország biztonságát azonban nem csak ez a konfliktus fenyegeti – mondta az InfoRádióban Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

„Japán már eddig is a NATO globális partnere volt. Ilyen együttműködés van egyébként Dél-Koreával is a térségben. Rengeteg légtérsértést követnek el mind a kínai, mind az orosz repülőgépek a japán légtérben. Nemhogy a 200 tengeri mérföldes kizárólagos gazdasági övezetet, hanem

a tizenkét tengeri mérföldes, tehát nagyjából 20-21 kilométeres szó szerinti felségterületre is be szoktak hatolni, és Japánnak ebből már kezd elege lenni.

Nagyon komoly feszültségek, területi viták vannak Japán és Kína között, de Japán és Oroszország között is – nyilvánvalóan Japán ezzel a NATO-hoz való további közeledéssel mind Moszkvának, mind Pekingnek üzen. Nem gondolom, hogy a NATO-n belül ennek komolyabb visszhangja lesz, az amerikai–japán kapcsolatok pedig 1951 óta lényegében töretlennek” – elemezte a helyzetet Kaiser Ferenc.

Japán 150 évvel ezelőttig teljesen zárt világnak számított, és csak a II. világháború után vált igazán nyitottá. A szigetország számára létérdek a szoros amerikai és európai kapcsolatok ápolása.

Vihar Judit japanológus, egyetemi tanár, a Magyar–Japán Baráti Társaság elnöke szerint Japán nem akar ebben a helyzetben védtelen maradni.

„A II. világháború után a japán császár lemondott isteni származásáról, ami hatalmas megdöbbenést váltott ki a japán emberekből, és

Japán megfogadta, hogy nem fog sohasem fegyverkezni.

A mostani helyzet az, hogy szeretnének bizonyos számú hadsereget, de emellett az orosz és a kínai kapcsolatok bizony nagyon egyenetlennek mondhatók. És főként Észak-Koreától tartanak, mert rakétákat bocsát gyakran Japán felé” – mondta Vihar Judit.

A japanológus úgy látja, ebben a bonyolult helyzetben Japánnak szüksége van az Európai Unióra és Amerikára is.

A japán külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az iroda megnyitása nem irányul egyetlen más ország ellen sem.

(Nyitóképünkön: Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter és japán hivatali partnere, Hajasi Josimasza kétoldalú megbeszélést tart Tokióban 2023. május 10-én.)