Oroszországban május 9. a győzelem napja - a Szovjetunió Németország felett aratott világháborús győzelmének ünnepe. Ha visszafogottan is, de szigorú biztonsági intézkedések mellett lezajlik a moszkvai esemény, Vlagyimir Putyin részvételével és felszólalásával.

Bendarzsevszkij Anton, Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója, a posztszovjet térség szakértője emlékeztetett, az ünnepet tavaly is megtartották; Oroszország egyik legszakrálisabb ünnepéről van szó, Vlagyimir Putyin elnöksége alatt pedig már rendszeresen, minden évben van ceremónia is, katonai felvonulással. Igaz, a tavalyi évben már egyetlen más ország vezetője sem volt ott úgy, hogy korábban még olykor megjelentek a megemlékezésen akár nyugati vezetők is.

"A mostani ünnepségre 6 más állam vezetője jelezte részvételét, de elsősorban Oroszországgal partneri kapcsolatot ápoló vezetőkről van szó:

• Kazahsztán,
• Belorusszia,
• Tádzsikisztán,
• Üzbegisztán,
• Kirgizisztán és
• Örményország

egy-egy vezetője."

Hogy az orosz lakosság körében mekkora a nosztalgia a győzelem iránt, arról azt mondta, 18 év alatt "sikerült a lakosságot úgy beállítani", hogy valóban a legfontosabb eredménynek tartsák a második világháborúban aratott győzelmet.

"2005-ben volt előszőr jubileum, a 60 éves, onnantól kezdve minden egyes évben katonai felvonulások voltak Oroszország minden városában, hatalmas finanszírozást kapott az ehhez kapcsolódó művészet, onnantól kezdve az orosz lakosságot sikerült megfelelően kondicionálni" - ecsetelte.

Megjegyezte, a mostani ukrajnai háborúra Vlagyimir Putyin azzal "köt rá", hogy Ukrajnát ugyanúgy "denacifikálni" és "demilitarizálni" kell, mint annak idején Európát.

"Moszkva állítja, Ukrajna egy náci ország, ezért ugyanazt kell megtennie vele Oroszországnak, mint annak idején Németországgal"

- magyarázta Bendarzsevszkij Anton. "Azt orosz indoklás szerint Ukrajnában szenvednek az orosz kisebbségek, fel kell szabadítani őket, meg kell menteni egész Ukrajnát a nácizmus elől."

Azért a félelem is úr, 7 orosz régióban és 21 nagyvárosban most nem lesz győzelem napi ünnepség.

"Ennek az egyik oka, hogy Ukrajna részéről történni fog valami, hiszen elsősorban nemcsak ünnepségről, hanem haditechnikai felvonulásról is szó van; drón- vagy rakétatámadás akár érheti is ezt a felvonulást. A másik, hogy az orosz haditechnika javarészt a fronton van, így felmerül, hogy nem tudnak elégséges haditechnikával felvonulni a Vörös téren. Harmadrészt a győzelem napi felvonulásokat a Halhatatlan hadsereg felvonulása követi, amikor a veteránok utódai, unokái a portrékat viszik, ápolva a családi hagyományokat; megvan a félelem, hogy mi van, ha ez a fajta felvonulás olyan irányba fordul, hogy a mostani elesettek portréját viszik, miközben a mostani háborút továbbra sem nevezi Moszkva háborúnak, a különleges katonai művelet elnevezés van használatban.

Komoly politikai destabilizáció fenyeget amiatt, hogy az emberek megtudják, hányan estek el a mostani harcokban"

- fejtette ki a térségi szakértő.

Ukrajna nem ünnepel, ám épp most látogat Kijevbe az Európai Bizottság elnöke. Erről szólva elmondta, az ország próbál elszakadni a posztszovjet hagyományoktól, megszabadítják a köztereket a szovjet emlékművektől, utcanevektől, és a vallást is próbálják függetleníteni az orosz függéstől, a karácsony is mostantól két héttel hamarabb lesz a nyugati rítus szerint. Ugyanez a helyzet a győzelem napjával is: május 8-ára fognak emlékezni, ami a háború vége, az orosz időszámítás szerint "lóg" csak át a dátum május 9-re.