Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Nyitókép: Getty Images

Fetter Bálint: a japán népességfogyás egyik oka, hogy a fiatalok nem is találkoznak egymással

A legfrissebb adatok szerint tovább csökkent Japán népessége. Tavaly már csak 124,5 millióan éltek a szigetországban, 556 ezerrel kevesebb, mint az azt megelőző évben. Egy tanulmány szerint 2040-re már 11 millió fő hiányozhat a munkaerőpiacról.

"2040-re az előrejelzések szerint nagyon komoly munkaerőhiány várható. Hozzávetőlegesen 11 millió fős hiánnyal számolhatunk, ugyanis a munkaképes korú népesség aránya drasztikus csökkenésbe kezdhet 2027-től" – mondta az InfoRádióban Fetter Bálint, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.

2022-ben fordult elő először Japánban, hogy 800 ezernél kevesebb gyermek született, miközben 1982-ben még 1,5 millió. Ehhez képest tavaly ennyien hunytak el, tehát elképesztő a fordulat.

A drasztikus népességfogyás oka lehet a hikikomori jelenség, mely egy önkéntesen vállalt izolációként fogható fel. Eleinte – amikor az 1990-es évek elején megjelent ez a jelenség – még a gazdasági visszaesés számlájára írták. Úgy vélték, a japán fiatalok körében a pesszimizmus, a társadalmi élettől való elzárkózás ebből következik. Ugyanakkor bebizonyosodott, hogy sokkal inkább

pszichológiai tényezők állnak mindennek a hátterében.

A jelenség ugyanis azok körében megfigyelhető, akik fiatalkori céljaikat nem tudták elérni. Ebből kifolyólag bűntudattal vegyes félelem jelent meg köreikben a társadalmi kirekesztettségtől. Ennek hatására pedig inkább önkéntesen vállalják az izolációt. Társadalmi kapcsolataik rendkívül beszűkültek, általában távmunkával tartják fenn magukat, de az is jellemző, hogy szüleik vagy közeli rokonaik biztosítják nekik a megélhetést. A Covid ezt is súlyosbította, hiszen társadalmilag elfogadottá vált a bezárkózás, így sokan a fertőzéstől való félelemre, az ellene való védekezésre fogják a magatartásukat.

Mivel nem járnak el, nincs esélyük arra, hogy valakivel megismerkedjenek, kapcsolatot alakítsanak ki, amiből gyerek születhet. A probléma súlyosságát szemlélteti, hogy Japánban létrejöttek ügynökségek, melyek vonzó beszélgetőpartnereken keresztül próbálják segíteni a szülőket, hogy ki tudják szakítani gyermekeiket ebből az állapotból.

Az is visszatarthatja japánokat a gyermekvállalástól, hogy ott kifejezetten magasak a gyermeknevelés költségei. Fetter Bálint szerint Japánban a megélhetési költségek nagyok, emellett pedig apadnak a bérek. Ugyanakkor a házasságok száma az utóbbi másfél évben megnőtt, de ez leginkább annak tudható be, hogy a koronavírus alatt elmaradt házasságkötési ceremóniákat most pótolták be.

A kormány próbál intézkedéseket tenni, serkenteni a gyermekvállalási kedvet. Kisida Fumio japán miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy

"társadalmi katasztrófa" szélén áll Japán, amelynek elkerüléséhez azonnali lépéseket kell tenni.

Ezzel összefüggésben elkezd működni egy különálló ügynökség, mely a demográfiai problémák orvoslására szakosodott. Emellett megnövelték a gyermekvállalási támogatást és a családtámogatásokat is. Fetter Bálint szerint kérdéses, hogy ez végeredményben mennyiben járul hozzá a trendek megfordításához.

Egyesek azt állítják, hogy a külföldi munkavállalók munkaerő-piaci integrációja jelenthet megoldást, megint mások azzal érvelnek, hogy a világban az idősödő társadalmak általános jelenségek. Ők úgy vélik, hogy a betelepülők is valószínűleg idősebbek lesznek a jelenség általános jellege miatt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bajban van a hazai idősellátás, rekordközeli a várólista

Bajban van a hazai idősellátás, rekordközeli a várólista

Magyarországon több tízezer idős ember várakozik bentlakásos elhelyezésre, miközben az ágazat súlyos szakemberhiánnyal és alulfinanszírozottsággal küzd. Az Idősotthonok és Nyugdíjasházak Országos Egyesülete szerint azonban már a meglévő intézményekben is komoly gondot jelent a megfelelő létszámú szakápoló biztosítása, ezért hosszú távú stratégia megalkotására van szükség.

Ismét gumiügyben szólalt meg Magyar Péter

Százhúsz milliárd forintos útfelújítási programot indít a kormány, bővíti a Magyar Közút kapacitásait, valamint visszaveszi az autópályák üzemeltetését a 23 ezer milliárd forintos koncesszió lezárásával – közölte a miniszterelnök. A kormányfő bejegyzésében ironikus utalással tért ki az elmúlt napok parlamenti és közösségi médiás vitájára is, amely az esemény utáni tabletta vény nélkülivé tétele kapcsán alakult ki.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×