Infostart.hu
eur:
378.76
usd:
319.58
bux:
0
2026. február 13. péntek Ella, Linda
Nyitókép: Getty Images

Fetter Bálint: a japán népességfogyás egyik oka, hogy a fiatalok nem is találkoznak egymással

A legfrissebb adatok szerint tovább csökkent Japán népessége. Tavaly már csak 124,5 millióan éltek a szigetországban, 556 ezerrel kevesebb, mint az azt megelőző évben. Egy tanulmány szerint 2040-re már 11 millió fő hiányozhat a munkaerőpiacról.

"2040-re az előrejelzések szerint nagyon komoly munkaerőhiány várható. Hozzávetőlegesen 11 millió fős hiánnyal számolhatunk, ugyanis a munkaképes korú népesség aránya drasztikus csökkenésbe kezdhet 2027-től" – mondta az InfoRádióban Fetter Bálint, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.

2022-ben fordult elő először Japánban, hogy 800 ezernél kevesebb gyermek született, miközben 1982-ben még 1,5 millió. Ehhez képest tavaly ennyien hunytak el, tehát elképesztő a fordulat.

A drasztikus népességfogyás oka lehet a hikikomori jelenség, mely egy önkéntesen vállalt izolációként fogható fel. Eleinte – amikor az 1990-es évek elején megjelent ez a jelenség – még a gazdasági visszaesés számlájára írták. Úgy vélték, a japán fiatalok körében a pesszimizmus, a társadalmi élettől való elzárkózás ebből következik. Ugyanakkor bebizonyosodott, hogy sokkal inkább

pszichológiai tényezők állnak mindennek a hátterében.

A jelenség ugyanis azok körében megfigyelhető, akik fiatalkori céljaikat nem tudták elérni. Ebből kifolyólag bűntudattal vegyes félelem jelent meg köreikben a társadalmi kirekesztettségtől. Ennek hatására pedig inkább önkéntesen vállalják az izolációt. Társadalmi kapcsolataik rendkívül beszűkültek, általában távmunkával tartják fenn magukat, de az is jellemző, hogy szüleik vagy közeli rokonaik biztosítják nekik a megélhetést. A Covid ezt is súlyosbította, hiszen társadalmilag elfogadottá vált a bezárkózás, így sokan a fertőzéstől való félelemre, az ellene való védekezésre fogják a magatartásukat.

Mivel nem járnak el, nincs esélyük arra, hogy valakivel megismerkedjenek, kapcsolatot alakítsanak ki, amiből gyerek születhet. A probléma súlyosságát szemlélteti, hogy Japánban létrejöttek ügynökségek, melyek vonzó beszélgetőpartnereken keresztül próbálják segíteni a szülőket, hogy ki tudják szakítani gyermekeiket ebből az állapotból.

Az is visszatarthatja japánokat a gyermekvállalástól, hogy ott kifejezetten magasak a gyermeknevelés költségei. Fetter Bálint szerint Japánban a megélhetési költségek nagyok, emellett pedig apadnak a bérek. Ugyanakkor a házasságok száma az utóbbi másfél évben megnőtt, de ez leginkább annak tudható be, hogy a koronavírus alatt elmaradt házasságkötési ceremóniákat most pótolták be.

A kormány próbál intézkedéseket tenni, serkenteni a gyermekvállalási kedvet. Kisida Fumio japán miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy

"társadalmi katasztrófa" szélén áll Japán, amelynek elkerüléséhez azonnali lépéseket kell tenni.

Ezzel összefüggésben elkezd működni egy különálló ügynökség, mely a demográfiai problémák orvoslására szakosodott. Emellett megnövelték a gyermekvállalási támogatást és a családtámogatásokat is. Fetter Bálint szerint kérdéses, hogy ez végeredményben mennyiben járul hozzá a trendek megfordításához.

Egyesek azt állítják, hogy a külföldi munkavállalók munkaerő-piaci integrációja jelenthet megoldást, megint mások azzal érvelnek, hogy a világban az idősödő társadalmak általános jelenségek. Ők úgy vélik, hogy a betelepülők is valószínűleg idősebbek lesznek a jelenség általános jellege miatt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Bendarzsevszkij Anton: másfél-két évig elég Ukrajnának az óriáshitel, amit az EU országai vesznek fel

Az Európai Parlament többsége megszavazta az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós közös uniós hitel felvételét és folyósítását Kijev számára. Ukrajnában ezzel elhárult az államcsőd veszélye. Ez egy utolsó utáni mentőöv Ukrajnának, amely már nehezen finanszírozható az eladósodottsága miatt – mondta Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője az InfoRádióban. A pénzt a oktatás, egészségügy és az állam működésére kell költeni, kérdés, hogy mindez mennyire kontrollálható – tette hozzá.
inforadio
ARÉNA
2026.02.13. péntek, 18:00
Hidasi Judit
japanológus, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritája
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×