Infostart.hu
eur:
378.81
usd:
319.49
bux:
0
2026. február 13. péntek Ella, Linda
Marco Rubio floridai republikánus szenátor, Donald Trump megválasztott amerikai elnök külügyminiszter-jelöltje a szenátus külügyi bizottságának meghallgatásán a washingtoni Capitoliumban 2025. január 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Graeme Sloan

Élesedik a nagy országok hatalmi harca – súlyos kérdések miatt gyűlnek össze 120 ország képviselői

Európa és az Egyesült Államok feszült viszonya a Müncheni Biztonsági Konferencia meghatározó témája. A rendkívüli hagyományokat jelzi, hogy a mostani immár a 62., egyben a világ egyik legjelentősebb kül- és biztonságpolitikai fórumának számít.

A bajor főváros legtekintélyesebb szállodájában, a Hotel Bayerischer Hofban megrendezett, péntektől vasárnapig tartó tanácskozásra előzetesen 120 ország „jelentkezett be”, köztük 65 állam-, illetve kormányfői szinten. Több ország kül-, illetve védelmi miniszterével képviselteti magát, továbbá civil szervezetek képviselőit és tekintélyes szakértőket is várnak.

Korábbi értesülések szerint várták Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, különös tekintettel arra, hogy az ukrajnai orosz háború az egyik fő napirendi téma.

Oroszország ezúttal sem kapott meghívót, több portál ugyanakkor emlékeztetett azokra az évekre, amikor országát – több alkalommal is – az akkori és mai külügyminiszter, Szergej Lavrov képviselte.

Nem kapott meghívót Irán sem, országa nevében ugyanakkor jelen lesz Reza Pahlavi, az egykori sah fia.

Az Egyesült Államokat Marco Rubio külügyminiszter képviseli, aki várhatóan szombaton szólal fel. A német vendéglátók minden bizonnyal jobban örülnek a külügyi tárca vezetőjének, mint az országát tavaly februárban, a 61-ik konferencián képviselő alelnöknek. A házigazdák számára kellemetlen emlék, hogy J.D. Vance tavalyi beszédében az általa liberálisnak tartott menekültpolitikájáért keményen „beolvasott” Európának. Meghívót kapott az ellenzéki Demokrata Párt több magas rangú képviselője is.

Az invitáltak között van Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke és Mark Rutte, a NATO főtitkára is. Kínát külügyminisztere, Vang Li képviseli.

A német kormány Friedrich Merz kancellárral az élen szinte teljes létszámban képviselteti magát,

a pénteki megnyitó beszédet a kancellár tartja. Jelen lesznek a parlamenti pártok, köztük a radikális jobboldal AfD párt meghívott képviselői is.

A biztonsági konferenciát első ízben vezényli annak tavaly kinevezett elnöke, Jens Stoltenberg, a NATO korábbi főtitkára, ezt megelőzően Norvégia miniszterelnöke. Stoltenberg előtt 2022 és 2025 között Angela Merkel egykori kancellár külügyi államtitkára, Christoph Heusgen elnökölt.

A leghosszabb ideig, azaz 2009 és 2022 között a konferencia tiszteletbeli elnökének tekintett, egykori egyesült államokbeli nagykövet, volt külügyi államtitkár, Wolfgang Ischinger töltötte be a tisztséget.

Ischinger egyfajta előzetes jelentést is készített, amelyben „szuperlatívuszokról” beszélt a részvételt illetően. Ez azonban valójában csak a résztvevők rekordszámára vonatkozott, a kialakult nemzetközi helyzetről sötét képet festett. Felrótta, hogy mára olyan világ alakult ki, amelyben a nagyhatalmak akarata érvényesül.

A konferencia napirendjét illetően két fő témát említett, azaz a globális válságok, mindenekelőtt az ukrajnai háború, továbbá a transzatlanti kapcsolatok jövőjének a megvitatását

Ez utóbbival kapcsolatban hangsúly azon lesz, képes-e Európa hatékonyabban képviselni saját érdekeit, képes lesz-e arra, hogy egységesen lépjen fel – idézte a sajtó a diplomatát

Címlapról ajánljuk

Bendarzsevszkij Anton: másfél-két évig elég Ukrajnának az óriáshitel, amit az EU országai vesznek fel

Az Európai Parlament többsége megszavazta az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós közös uniós hitel felvételét és folyósítását Kijev számára. Ukrajnában ezzel elhárult az államcsőd veszélye. Ez egy utolsó utáni mentőöv Ukrajnának, amely már nehezen finanszírozható az eladósodottsága miatt – mondta Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője az InfoRádióban. A pénzt a oktatás, egészségügy és az állam működésére kell költeni, kérdés, hogy mindez mennyire kontrollálható – tette hozzá.
inforadio
ARÉNA
2026.02.13. péntek, 18:00
Hidasi Judit
japanológus, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritája
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×