Infostart.hu
eur:
384.77
usd:
334.35
bux:
0
2026. április 6. hétfő Bíborka, Vilmos
Marco Rubio floridai republikánus szenátor, Donald Trump megválasztott amerikai elnök külügyminiszter-jelöltje a szenátus külügyi bizottságának meghallgatásán a washingtoni Capitoliumban 2025. január 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Graeme Sloan

Élesedik a nagy országok hatalmi harca – súlyos kérdések miatt gyűlnek össze 120 ország képviselői

Európa és az Egyesült Államok feszült viszonya a Müncheni Biztonsági Konferencia meghatározó témája. A rendkívüli hagyományokat jelzi, hogy a mostani immár a 62., egyben a világ egyik legjelentősebb kül- és biztonságpolitikai fórumának számít.

A bajor főváros legtekintélyesebb szállodájában, a Hotel Bayerischer Hofban megrendezett, péntektől vasárnapig tartó tanácskozásra előzetesen 120 ország „jelentkezett be”, köztük 65 állam-, illetve kormányfői szinten. Több ország kül-, illetve védelmi miniszterével képviselteti magát, továbbá civil szervezetek képviselőit és tekintélyes szakértőket is várnak.

Korábbi értesülések szerint várták Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, különös tekintettel arra, hogy az ukrajnai orosz háború az egyik fő napirendi téma.

Oroszország ezúttal sem kapott meghívót, több portál ugyanakkor emlékeztetett azokra az évekre, amikor országát – több alkalommal is – az akkori és mai külügyminiszter, Szergej Lavrov képviselte.

Nem kapott meghívót Irán sem, országa nevében ugyanakkor jelen lesz Reza Pahlavi, az egykori sah fia.

Az Egyesült Államokat Marco Rubio külügyminiszter képviseli, aki várhatóan szombaton szólal fel. A német vendéglátók minden bizonnyal jobban örülnek a külügyi tárca vezetőjének, mint az országát tavaly februárban, a 61-ik konferencián képviselő alelnöknek. A házigazdák számára kellemetlen emlék, hogy J.D. Vance tavalyi beszédében az általa liberálisnak tartott menekültpolitikájáért keményen „beolvasott” Európának. Meghívót kapott az ellenzéki Demokrata Párt több magas rangú képviselője is.

Az invitáltak között van Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke és Mark Rutte, a NATO főtitkára is. Kínát külügyminisztere, Vang Li képviseli.

A német kormány Friedrich Merz kancellárral az élen szinte teljes létszámban képviselteti magát,

a pénteki megnyitó beszédet a kancellár tartja. Jelen lesznek a parlamenti pártok, köztük a radikális jobboldal AfD párt meghívott képviselői is.

A biztonsági konferenciát első ízben vezényli annak tavaly kinevezett elnöke, Jens Stoltenberg, a NATO korábbi főtitkára, ezt megelőzően Norvégia miniszterelnöke. Stoltenberg előtt 2022 és 2025 között Angela Merkel egykori kancellár külügyi államtitkára, Christoph Heusgen elnökölt.

A leghosszabb ideig, azaz 2009 és 2022 között a konferencia tiszteletbeli elnökének tekintett, egykori egyesült államokbeli nagykövet, volt külügyi államtitkár, Wolfgang Ischinger töltötte be a tisztséget.

Ischinger egyfajta előzetes jelentést is készített, amelyben „szuperlatívuszokról” beszélt a részvételt illetően. Ez azonban valójában csak a résztvevők rekordszámára vonatkozott, a kialakult nemzetközi helyzetről sötét képet festett. Felrótta, hogy mára olyan világ alakult ki, amelyben a nagyhatalmak akarata érvényesül.

A konferencia napirendjét illetően két fő témát említett, azaz a globális válságok, mindenekelőtt az ukrajnai háború, továbbá a transzatlanti kapcsolatok jövőjének a megvitatását

Ez utóbbival kapcsolatban hangsúly azon lesz, képes-e Európa hatékonyabban képviselni saját érdekeit, képes lesz-e arra, hogy egységesen lépjen fel – idézte a sajtó a diplomatát

Címlapról ajánljuk

Védelmi Tanács: katonai védelem alá helyezik a Török Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszát

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint „terrortámadást készítettek elő a Török Áramlat vezetékkel szemben”. A Védelmi Tanács vasárnapi ülésén Orbán Viktor miniszterelnök elrendelte, hogy a Török Áramlat magyarországi szakaszát katonai védelem alá kell helyezni a szerb határtól a szlovák határig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Hiába könyörögnek a nyugati hatalmak, Ukrajna az éjjel újabb pusztító csapást mért Oroszországra - Percről percre az ukrajnai háborúról vasárnap

Hiába könyörögnek a nyugati hatalmak, Ukrajna az éjjel újabb pusztító csapást mért Oroszországra - Percről percre az ukrajnai háborúról vasárnap

Az ukrajnai háború a húsvéti ünnepek idején sem csillapodik: hajnalban újabb orosz drón- és rakétacsapások érték Odesszát, amelyek több halálos áldozatot követeltek. Válaszul Ukrajna az orosz bevételek szempontjából kulcsfontosságú Lukoil-olajfinomítókat vette célba, annak ellenére, hogy nem megerősített információk szerint több nyugati nagyhatalom – köztük az Egyesült Államok – arra kérte Kijevet, hogy a Hormuzi-szoros körüli energiaválság miatt függessze fel az orosz energetikai infrastruktúrát célzó támadásokat. Tudósításunk az ukrajnai háború legfrissebb fejleményeiről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×