Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente
Marco Rubio floridai republikánus szenátor, Donald Trump megválasztott amerikai elnök külügyminiszter-jelöltje a szenátus külügyi bizottságának meghallgatásán a washingtoni Capitoliumban 2025. január 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Graeme Sloan

Élesedik a nagy országok hatalmi harca – súlyos kérdések miatt gyűlnek össze 120 ország képviselői

Európa és az Egyesült Államok feszült viszonya a Müncheni Biztonsági Konferencia meghatározó témája. A rendkívüli hagyományokat jelzi, hogy a mostani immár a 62., egyben a világ egyik legjelentősebb kül- és biztonságpolitikai fórumának számít.

A bajor főváros legtekintélyesebb szállodájában, a Hotel Bayerischer Hofban megrendezett, péntektől vasárnapig tartó tanácskozásra előzetesen 120 ország „jelentkezett be”, köztük 65 állam-, illetve kormányfői szinten. Több ország kül-, illetve védelmi miniszterével képviselteti magát, továbbá civil szervezetek képviselőit és tekintélyes szakértőket is várnak.

Korábbi értesülések szerint várták Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, különös tekintettel arra, hogy az ukrajnai orosz háború az egyik fő napirendi téma.

Oroszország ezúttal sem kapott meghívót, több portál ugyanakkor emlékeztetett azokra az évekre, amikor országát – több alkalommal is – az akkori és mai külügyminiszter, Szergej Lavrov képviselte.

Nem kapott meghívót Irán sem, országa nevében ugyanakkor jelen lesz Reza Pahlavi, az egykori sah fia.

Az Egyesült Államokat Marco Rubio külügyminiszter képviseli, aki várhatóan szombaton szólal fel. A német vendéglátók minden bizonnyal jobban örülnek a külügyi tárca vezetőjének, mint az országát tavaly februárban, a 61-ik konferencián képviselő alelnöknek. A házigazdák számára kellemetlen emlék, hogy J.D. Vance tavalyi beszédében az általa liberálisnak tartott menekültpolitikájáért keményen „beolvasott” Európának. Meghívót kapott az ellenzéki Demokrata Párt több magas rangú képviselője is.

Az invitáltak között van Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke és Mark Rutte, a NATO főtitkára is. Kínát külügyminisztere, Vang Li képviseli.

A német kormány Friedrich Merz kancellárral az élen szinte teljes létszámban képviselteti magát,

a pénteki megnyitó beszédet a kancellár tartja. Jelen lesznek a parlamenti pártok, köztük a radikális jobboldal AfD párt meghívott képviselői is.

A biztonsági konferenciát első ízben vezényli annak tavaly kinevezett elnöke, Jens Stoltenberg, a NATO korábbi főtitkára, ezt megelőzően Norvégia miniszterelnöke. Stoltenberg előtt 2022 és 2025 között Angela Merkel egykori kancellár külügyi államtitkára, Christoph Heusgen elnökölt.

A leghosszabb ideig, azaz 2009 és 2022 között a konferencia tiszteletbeli elnökének tekintett, egykori egyesült államokbeli nagykövet, volt külügyi államtitkár, Wolfgang Ischinger töltötte be a tisztséget.

Ischinger egyfajta előzetes jelentést is készített, amelyben „szuperlatívuszokról” beszélt a részvételt illetően. Ez azonban valójában csak a résztvevők rekordszámára vonatkozott, a kialakult nemzetközi helyzetről sötét képet festett. Felrótta, hogy mára olyan világ alakult ki, amelyben a nagyhatalmak akarata érvényesül.

A konferencia napirendjét illetően két fő témát említett, azaz a globális válságok, mindenekelőtt az ukrajnai háború, továbbá a transzatlanti kapcsolatok jövőjének a megvitatását

Ez utóbbival kapcsolatban hangsúly azon lesz, képes-e Európa hatékonyabban képviselni saját érdekeit, képes lesz-e arra, hogy egységesen lépjen fel – idézte a sajtó a diplomatát

Címlapról ajánljuk
Az emberiség most készül kitermelni a bolygó utolsó érintetlen nyersanyagkészletét
A sötét mélység aranyláza

Az emberiség most készül kitermelni a bolygó utolsó érintetlen nyersanyagkészletét

A XXI. század egyik legfontosabb nyersanyag-háborúja nem a Közel-Keleten és nem Afrikában zajlik, hanem négyezer méter mélyen, a Csendes-óceán fenekén. A tét több ezer milliárd dollár lehet. A kérdés csak az, hogy vajon képes leszünk-e úgy kitermelni ezeket a kincseket, hogy közben ne pusztítsuk el a Föld egyik legkevésbé ismert ökoszisztémáját?
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Bécs vagy London példáját kellene követnie Budapestnek a fővárosi önkormányzat és a kerületek viszonyában?

Bécs vagy London példáját kellene követnie Budapestnek a fővárosi önkormányzat és a kerületek viszonyában?

A főváros kétszintű önkormányzatisága miatt Budapest ma 24 irányba húz, azonban ezen rendszer reformja politikailag érzékeny kérdés, hiszen 24 választott önkormányzat jogköreit, forrásait és érdekeit érinti. A napi konfliktusok mögött azonban világos várospolitikai tét áll: a feladatokat, a forrásokat és a felelősségeket úgy kell újrarendezni, hogy a helyi képviselet és a városrészek identitása megmaradjon, miközben a főváros visszakapja az egységes városi működéshez szükséges stratégiai és koordinációs eszközeit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×