Az MCC-ben működő Szociológia Műhely és Politikatudományi Műhely közös, politikai kultúrával foglalkozó kutatása arra kereste a választ, hogy a magyarok mennyire érdeklődnek a közélet és a politika iránt, és az ilyen ügyekkel kapcsolatban honnan tájékozódnak.

A felmérés szerint az emberek 64 százalékát foglalkoztatják közéleti, politikai kérdések. Ez utóbbi információk forrását leginkább a személyes kapcsolatokon alapuló beszélgetések adják, de az emberek az online tartalmak fogyasztása közben is gyakran találkoznak politikával és közélettel. A tájékozódási források sorrendje 2023-hoz képest nem változott jelentősen.

A kutatás egyik célja a véleménybuborékok meglétének vizsgálata volt. A demokrácia egyik fokmérője ugyanis az, hogy a választópolgároknak van-e lehetőségük többféle vélemény megismerésére. Az egyre inkább a közösségi média által vezérelt hírfogyasztást az algoritmusok és az egyéni preferenciák irányítják. Ennek következménye, hogy

a számunkra szimpatikus álláspontok egyszerűbben jutnak el hozzánk, így könnyen véleménybuborékban találhatjuk magunkat.

Annak kiderítésére, hogy valóban ez-e a helyzet, arra kérték a válaszadókat, hogy mondják meg, milyen gyakran szoktak olyan politikai állásponttal találkozni, amely ellentétes a meggyőződésükkel.

Meglepően hathat, de a megkérdezettek kétharmada (66 százalék) rendszeresen szembesül meggyőződésével ellentétes politikai tartalommal.

Azok aránya, akik sosem találkoznak a másik oldal politikai álláspontjával, kevesebb, mint 5 százalék.

Az eltérő álláspont megismerésére leginkább az internet, a televízió és az óriásplakátok, legkevésbé a személyes kommunikáció (barátok, családtagok, munkatársak) nyújtanak lehetőséget.

A magasan képzett, városi környezetben élő, fiatal férfiak többféle véleménnyel találkoznak, mint az alacsonyabb végzettségű, kisebb településen élő, idősebb nők. A másik oldal véleményére való nyitottság, kíváncsiság és az eltérő véleményekkel való találkozás valószínűsége között természetes összefüggés valószínűsíthető.