Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.54
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Getty Images/D-BASE

A japán nemzet "az utolsó órában van"

"Most vagy soha" - jelentette ki az elkeserítő demográfiai számokra tekintve Kisida Fumio miniszterelnök, aki szerint a kérdés gazdasági törekvéseik szempontjából is kulcsfontosságú.

"Nemzetünk az utolsó órában van, hogy képes legyen fenntartani társadalmi funkcióit" – mondta a kormányfő. "Olyan kérdés ez, amely nem tűr halasztást" – figyelmeztetett hétfőn a parlamenti ülésszakot megnyitó beszédében.

A parlamenti ülésszak kezdetén tartott politikai beszédében kifejtette: a demográfiai politikára fordított költségvetési pénzek megduplázására vonatkozó javaslatokat fog előterjeszteni, és áprilisban egy új kormányügynökség jön létre a válság kezelésének érdekében.

Japánban 2021-ben a regisztrált születések száma soha nem látott mélységbe süllyedt. A kormány decemberben közzétett becslése szerint 2022-ben tovább romlott a helyzet,

valószínűleg először csökken 800 000 alá az éves születésszám.

Kisida Fumio beszédében hangsúlyozta: a gyermeknevelés megkönnyítését célzó politika "a leghatékonyabb befektetés a jövőbe". Célja olyan gazdaság és társadalom megteremtése, amelyben a gyermekek az elsők, emellett erőfeszítéseket tesz arra, hogy megfordítsa az ország születésszámának zuhanását, amely hátráltatja a termelékenység hosszú távú növekedését.

A miniszterelnök egyben készségét fejezte ki, hogy újjáéleszti a világ harmadik legnagyobb gazdaságát, amelyet a koronavírus-világjárvány sújtott, és a G7 soros elnökeként vezető szerepet játszik a diplomáciában. A makrogazdasági fronton Kisida Fumio felszólította a törvényhozókat: fogjanak össze annak érdekében, hogy Japán "új növekedési pályára" álljon a koronavírus-világjárvány után.

Úgy vélekedett, hogy célja elérésének kulcsa a bérnövekedés lehet, amelynek meg kellene haladnia az ukrajnai háború nyomán emelkedő globális élelmiszer- és energiaárak okozta inflációs rátát. A bérnövekedés újraosztja a vállalatok megnövekedett bevételeit a munkavállalók között, és ösztönzi a fogyasztói kiadásokat, amelyek vásárlóértékét visszaveti a több mint 40 éve legsúlyosabb infláció.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×