Infostart.hu
eur:
365.77
usd:
313.18
bux:
132633.84
2026. április 30. csütörtök Katalin, Kitti
Emmanuel Macron francia elnök a párizsi államfői rezidencia, az Élysée-palota előtt 2022. június 13-án,  a nemzetgyűlési választások első fordulójának másnapján. A rekordalacsony, 47 százalékos részvétel mellett tartott szavazást Macron és centrista szövetségesei Ensemble! (Együtt!) elnevezésű koalíciója nyerte a Jean-Luc Mélenchon vezette NUPES baloldali összefogással szemben. A második fordulót június 26-án rendezik.
Nyitókép: MTI/AP/Michel Euler

Emmanuel Macron újabb átalakításokra készül a vitatott nyugdíjtörvény után

Televíziós beszédben vázolta terveit a francia elnök, amit a nagy jobb- és baloldali pártok is bíráltak.

Emmanuel Macron francia elnök megérti a nyugdíjreform ellen tüntető franciák dühét, hétfői televíziós beszédében ugyanakkor védelmébe vette a két napja kihirdetett jogszabályt.

"Egyértelmű, hogy a reformot nem fogadta el (a többség), senki nem maradhat süket a társadalmi igazságosságnak és a demokratikus életünk megújításának ezen igényével szemben" - fogalmazott negyedórás, ünnepélyes hangvételű beszédében a köztársasági elnök.

Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy nem sikerült konszenzust találni az általa szükségesnek nevezett reform kérdésében, amelynek keretében 62-ről 64 évre emelik a nyugdíjkorhatárt, s amelyet a franciák több mint kétharmada elutasít a felmérések szerint.

Emmanuel Macron bejelentette: "új munkaügyi paktumot" akar kialakítani, és megismételte, hogy kész fogadni azokat a szakszervezeteket, amelyek hajlandóak vele erről tárgyalni. Elmondása szerint

a tárgyalások a fizetések emeléséről, az életpályamodell-fejlesztésről, a javak jobb elosztásáról, a munkakörülmények javításáról, az átképzések támogatásáról szólhatnának.

A szakszervezetek már a múlt héten jelezték, hogy nem hajlandók a kormányzat képviselőivel tárgyalni az újabb, május 1-jére meghirdetett tömegdemonstrációt megelőzően, miután nem tekintik a nyugdíjreform elleni tiltakozást befejezettnek.

Televíziós beszédében Emmanuel Macron ugyanakkor jelezte: több területen javítani kívánja a franciák életét, kiemelve az oktatást, a bűnözés elleni küzdelmet és az egészségügyet, valamint "az illegális bevándorlás ellenőrzésének megerősítését". Elmondta, hogy Élisabeth Borne miniszterelnök a jövő héten bemutatja az ezekkel kapcsolatos programokat.

Kormányzati források szerint mindez arra utal, hogy a következő hónapokban nem várható sem a miniszterelnök menesztése, sem kormányátalakítás.

Az államfő száz napot adott magának, hogy új lendületet biztosítson a májusban kezdődött második elnöki mandátumának "a megbékélés, az egység, az ambíció és a franciák szolgálatában végzett tevékenység" jegyében. Kijelentette, hogy a július 14-i nemzeti ünnep lesz az "első elszámolás" ideje.

A vezető jobboldali és baloldali ellenzéki pártok képviselői egyaránt bírálták az államfő beszédét.

Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés nemzetgyűlési frakcióvezetője szerint Macron politikája "a megvetés, a közömbösség és a kegyetlenség öt évének folytatása", Jean-Luc Mélenchon, a Lázadó Franciaország vezetője pedig úgy vélte, Macron nem a realitás talaján áll. A radikális baloldal vezetője szerint az "edények tisztábban csengenek", mint Macron szavai. Mélenchon arra utalt, hogy a köztársasági elnök beszéde idején országszerte a prefektúrák és a polgármesteri hivatalok előtt több ezren edénycsörömpöléssel tiltakoztak, jelezve, hogy nem kívánják hallani, amit Emmanuel Macron mond.

A nyugdíjkorhatárt két évvel megemelő törvénytervezet ellen január 19-én kezdődtek százezres tömegdemonstrációk a szakszervezetek felhívására, a tüntetéseket pedig országszerte utcai zavargások kísérték. A francia alkotmánytanács pénteken jóváhagyta a nyugdíjkorhatárnak a jelenlegi 62-ről 64 évre emelését előíró törvénytervezetet, amelyet másnap az államfő ki is hirdetett.

A francia politikai helyzetről itt hallgathat meg részletes elemzést:

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.04.30. csütörtök, 18:00
Nagy Zoltán Zsolt
a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója
Az iráni félelmek és a Fed-döntés uralta ma a kereskedést Amerikában

Az iráni félelmek és a Fed-döntés uralta ma a kereskedést Amerikában

Pörögnek az események a tőzsdéken, az amerikai technológiai szektor tegnap megszenvedte, hogy lapinformációk szerint az OpenAI nem tudta teljesíteni belső bevételi és felhasználói céljait. A szektor emellett újabb teszt elé néz ma, hiszen többek között az Alphabet, az Amazon, és a Meta is ma teszi közzé első negyedéves számait. Ráadásul a Fed kamatdöntése is ma lesz, amin a piaci várakozások szerint tartani fogják a kamatszintet. Az iráni háborúról pedig még nem is beszéltünk, ahol továbbra is nagy a bizonytalanság a háború lezárása kapcsán, és lapértesülések szerint Donald Trump már a Hormuzi-szoros hosszabb távú blokádjára készül. Ráadásul az olajpiaci helyzet az is komplikálja, hogy az Egyesül Arab Emírségek tegnap bejelentette kilépését az OPEC-ből, a világ legnagyobb olajtermelőit koordináló szervezetből. A tőzsdéken eközben óvatosság látszik, az USA-ban és Európában kis mértékben estek a tőzsdék, és a nap végére a magyar tőzsde is lefordult. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×