Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 21. vasárnap Tamás
Emmanuel Macron francia elnök a párizsi államfői rezidencia, az Élysée-palota előtt 2022. június 13-án,  a nemzetgyűlési választások első fordulójának másnapján. A rekordalacsony, 47 százalékos részvétel mellett tartott szavazást Macron és centrista szövetségesei Ensemble! (Együtt!) elnevezésű koalíciója nyerte a Jean-Luc Mélenchon vezette NUPES baloldali összefogással szemben. A második fordulót június 26-án rendezik.
Nyitókép: MTI/AP/Michel Euler

Emmanuel Macron újabb átalakításokra készül a vitatott nyugdíjtörvény után

Televíziós beszédben vázolta terveit a francia elnök, amit a nagy jobb- és baloldali pártok is bíráltak.

Emmanuel Macron francia elnök megérti a nyugdíjreform ellen tüntető franciák dühét, hétfői televíziós beszédében ugyanakkor védelmébe vette a két napja kihirdetett jogszabályt.

"Egyértelmű, hogy a reformot nem fogadta el (a többség), senki nem maradhat süket a társadalmi igazságosságnak és a demokratikus életünk megújításának ezen igényével szemben" - fogalmazott negyedórás, ünnepélyes hangvételű beszédében a köztársasági elnök.

Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy nem sikerült konszenzust találni az általa szükségesnek nevezett reform kérdésében, amelynek keretében 62-ről 64 évre emelik a nyugdíjkorhatárt, s amelyet a franciák több mint kétharmada elutasít a felmérések szerint.

Emmanuel Macron bejelentette: "új munkaügyi paktumot" akar kialakítani, és megismételte, hogy kész fogadni azokat a szakszervezeteket, amelyek hajlandóak vele erről tárgyalni. Elmondása szerint

a tárgyalások a fizetések emeléséről, az életpályamodell-fejlesztésről, a javak jobb elosztásáról, a munkakörülmények javításáról, az átképzések támogatásáról szólhatnának.

A szakszervezetek már a múlt héten jelezték, hogy nem hajlandók a kormányzat képviselőivel tárgyalni az újabb, május 1-jére meghirdetett tömegdemonstrációt megelőzően, miután nem tekintik a nyugdíjreform elleni tiltakozást befejezettnek.

Televíziós beszédében Emmanuel Macron ugyanakkor jelezte: több területen javítani kívánja a franciák életét, kiemelve az oktatást, a bűnözés elleni küzdelmet és az egészségügyet, valamint "az illegális bevándorlás ellenőrzésének megerősítését". Elmondta, hogy Élisabeth Borne miniszterelnök a jövő héten bemutatja az ezekkel kapcsolatos programokat.

Kormányzati források szerint mindez arra utal, hogy a következő hónapokban nem várható sem a miniszterelnök menesztése, sem kormányátalakítás.

Az államfő száz napot adott magának, hogy új lendületet biztosítson a májusban kezdődött második elnöki mandátumának "a megbékélés, az egység, az ambíció és a franciák szolgálatában végzett tevékenység" jegyében. Kijelentette, hogy a július 14-i nemzeti ünnep lesz az "első elszámolás" ideje.

A vezető jobboldali és baloldali ellenzéki pártok képviselői egyaránt bírálták az államfő beszédét.

Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés nemzetgyűlési frakcióvezetője szerint Macron politikája "a megvetés, a közömbösség és a kegyetlenség öt évének folytatása", Jean-Luc Mélenchon, a Lázadó Franciaország vezetője pedig úgy vélte, Macron nem a realitás talaján áll. A radikális baloldal vezetője szerint az "edények tisztábban csengenek", mint Macron szavai. Mélenchon arra utalt, hogy a köztársasági elnök beszéde idején országszerte a prefektúrák és a polgármesteri hivatalok előtt több ezren edénycsörömpöléssel tiltakoztak, jelezve, hogy nem kívánják hallani, amit Emmanuel Macron mond.

A nyugdíjkorhatárt két évvel megemelő törvénytervezet ellen január 19-én kezdődtek százezres tömegdemonstrációk a szakszervezetek felhívására, a tüntetéseket pedig országszerte utcai zavargások kísérték. A francia alkotmánytanács pénteken jóváhagyta a nyugdíjkorhatárnak a jelenlegi 62-ről 64 évre emelését előíró törvénytervezetet, amelyet másnap az államfő ki is hirdetett.

A francia politikai helyzetről itt hallgathat meg részletes elemzést:

Címlapról ajánljuk
Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Ukrajna várható pénzügyi igénye körülbelül 130 milliárd euró három év alatt, ebből az EU 24 tagországa egy közös hitellel 90 milliárdot állna – ennek mikéntjéről is beszélt a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense. Gálik Zoltán erős szereplőnek látja az ügyben az EU-t. Téma volt még a műsorban a Mercosur-megállapodás ügye, valamint az unió 2028–2034-es költségvetésének több vitatott újdonsága, a V3-ak érdekérvényesítési pozíciója is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig ezen fogalmakkal kapcsolatos folyamatok óriási hatással lehetnek az emberiségre. Egy olyan kritikus küszöböt képzeljünk el az éghajlati rendszerben, amelynek átlépése után egy nagyobb térségben hirtelen, visszafordíthatatlan és akár önmagát erősítő változások indulnak el: például megváltozik a monszun India térségében vagy leáll a Golf-áramlat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 21. 11:12
×
×
×
×