Infostart.hu
eur:
355.7
usd:
312.17
bux:
140966.39
2026. július 1. szerda Annamária, Tihamér
„Ne nyúlj a nyugdíjamhoz!” jelentésű felirat egy tiltakozó kitűzőjén a francia kormány tervezett nyugdíjreformja ellen tartott tüntetésen Párizsban 2023. február 7-én. A szakszervezetek felhívására több francia városban munkabeszüntetéssel tiltakoznak a nyugdíjrendszer átalakítása ellen, amellyel a kormány a nyugdíjkorhatárt a jelenlegi 62 életévről 64-re emelné 2030-ra.
Nyitókép: MTI/EPA/Teresa Suarez

Franciaország: eldőlt a nyugdíjreform sorsa

Emmanuel Macron francia elnök aláírta tömegtüntetéseket kiváltó nyugdíjtörvényt

Az államfő a törvényt azután emelte jogerőre, hogy francia alkotmánytanács jóváhagyta pénteken a nyugdíjkorhatárnak a jelenlegi 62-ről 64 évre emelését előíró törvénytervezet tartalmi részét, amely ellen az elmúlt negyedévben tizenkét alkalommal szerveztek a szakszervezetek utcai tömegdemonstrációkat. A testület ugyanakkor elutasította az ellenzéki baloldal által a reformról kezdeményezett népszavazási javaslatot.

Péntek este ismét tüntettek Párizs utcáin, egyesek szemeteseket égettek, az északnyugat-franciaországi Rennes-ben pedig felgyújtották egy rendőrőrs bejáratát. A szakszervezetek felszólították az államfőt, hogy az alkotmánytanács döntése ellenére ne hirdesse ki a törvényt, és május 1-én, a munka ünnepén tartandó menetekre szólították fel a dolgozókat.

A kormány szeptembertől kívánja alkalmazni az új törvényt.

A nyugdíjkorhatárt két évvel megemelő törvénytervezet ellen január 19-én kezdődött százezres tömegdemonstrációk mindaddig békések voltak, amíg a kormány életbe nem léptette a francia alkotmány 49.3-as cikkelyét a nemzetgyűlési szavazás megkerülésére. Azt követően hirdettek határozatlan idejű sztrájkokat a szakszervezetek, a tüntetéseket pedig országszerte utcai zavargások kísérték.

A kormány március 16-án vette igénybe azt az alkotmányos megoldást, amely lehetővé teszi a nyugdíjkorhatár emelését rendeleti úton. Bár a pártok két hónapig vitáztak a törvénytervezetről a parlamentben, a kormány végül nem bocsátotta szavazásra. A kormány ellen emiatt benyújtott két ellenzéki bizalmatlansági indítvány elbukott, így a törvény a parlament által alkotmányosan elfogadottnak tekintendő.

Címlapról ajánljuk
Kovács Károly: akár tisztított szennyvízzel is fel lehetne tölteni a kiszáradó Velencei-tavat

Kovács Károly: akár tisztított szennyvízzel is fel lehetne tölteni a kiszáradó Velencei-tavat

A szürkevízből megfelelő technológiai kialakítással, egy konténerizált berendezést alkalmazva lehet tisztított vizet, ivóvizet előállítani. A Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke az InfoRádióban elmondta: több olyan település is található a Balaton és a Velencei-tó környékén, melyeknek a tisztított szennyvizét adott esetben bele lehetne engedni a tavakba. Kovács Károly szerint érdemes lenne erre mentálisan felkészíteni a magyar társadalmat, hiszen máshol, más kultúrákban sikeresen alkalmazzák ezt az eljárást, még akár ivóvízellátási célokat is szolgálva.

Hőhullám: utolsó figyelmeztetés a kormánytól, országos körkép áramról, vízről, közlekedésről

A hőhullám utolsó napja felhőszakadásokkal, viharos széllel ér véget. Szerda éjfélig van érvényben a hőségriasztás legmagasabb, harmadik fokozata, késő estére 8-10 fokkal csökken a hőmérséklet – közölték a kormany.hu oldalon.
inforadio
ARÉNA
2026.07.01. szerda, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Kitűzték a francia elnökválasztás időpontját, Macron leváltása az áhított európai egységet is veszélyeztetheti

Kitűzték a francia elnökválasztás időpontját, Macron leváltása az áhított európai egységet is veszélyeztetheti

A következő francia elnökválasztás időpontjának kijelölésével kezdetét veheti a verseny Emmanuel Macron utódlásáért. A legnagyobb figyelem egyelőre a jobboldali Nemzeti Tömörülésre irányul, hiszen az EU-szkeptikus párt győzelme jelentősen befolyásolhatná az uniós döntéshozatalt. Ugyanakkor korántsem biztos, hogy a jelenlegi közvélemény-kutatási eredmények tükrözik majd a végeredményt, mivel a francia kétfordulós választási rendszer korábban többször is átírta az első forduló után kialakult erőviszonyokat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×