Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
331.87
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Emmanuel Macron francia elnök a párizsi államfői rezidencia, az Élysée-palota előtt 2022. június 13-án,  a nemzetgyűlési választások első fordulójának másnapján. A rekordalacsony, 47 százalékos részvétel mellett tartott szavazást Macron és centrista szövetségesei Ensemble! (Együtt!) elnevezésű koalíciója nyerte a Jean-Luc Mélenchon vezette NUPES baloldali összefogással szemben. A második fordulót június 26-án rendezik.
Nyitókép: MTI/AP/Michel Euler

Megpróbálták megbuktatni a francia kormányt, tizenhetedik alkalommal

Elbukott hétfőn a nemzetgyűlési szavazáson a francia kormány elleni újabb, egy éven belüli 17. bizalmatlansági indítvány, amelyet a baloldali pártok szövetsége, a NUPES nyújtott be a vitatott nyugdíjreform miatt január óta tartó parlamenti csatározások részeként.

A pártszövetség azért nyújtotta be az indítványt, hogy így tiltakozzon azon kormányzati intézkedések ellen, amelyekkel a nyugdíjkorhatár 64 évre emelését előíró törvénytervezetet bár alkotmányosan, de szavazás nélkül fogadtatta el a kormány parlamenttel, miközben tucatnyi országos tiltakozónapon százezrek tiltakoztak az utcákon.

A szavazást megelőző vitában Valérie Rabault szocialista képviselő kettős játékkal vádolta meg Élisabeth Borne kormányát, amelynek bukása szerinte "véget vethetne a nemzetgyűlés lejáratásának". A 2022 májusában kinevezett miniszterelnök válaszában a kormány átlátható és koherens politikáját védte.

Clémentine Autain a radikális baloldali Engedetlen Franciaország nevében elmondta: a bizalmatlansági indítványokkal fejezi ki a baloldali ellenzék a dühét a kormány és a köztársasági elnök ellen, aki "olyan törvényt erőszakol rá a franciákra, amelyből nem kérnek".

A nyugdíjkorhatárt két évvel megemelő törvénytervezet ellen január 19-én kezdődtek százezres tömegdemonstrációk a szakszervezetek felhívására, és a tüntetéseket országszerte utcai zavargások kísérték. Miután a francia alkotmánytanács áprilisban jóváhagyta a nyugdíjkorhatárnak a jelenlegi 62-ről 64 évre emelését előíró törvénytervezetet, azt másnap Emmanuel Macron államfő ki is hirdetette. Múlt héten pedig megjelentek a szeptember 1-én életbe lépő végrehajtási rendeletek.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×