Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Emmanuel Macron francia elnök a párizsi államfői rezidencia, az Élysée-palota előtt 2022. június 13-án,  a nemzetgyűlési választások első fordulójának másnapján. A rekordalacsony, 47 százalékos részvétel mellett tartott szavazást Macron és centrista szövetségesei Ensemble! (Együtt!) elnevezésű koalíciója nyerte a Jean-Luc Mélenchon vezette NUPES baloldali összefogással szemben. A második fordulót június 26-án rendezik.
Nyitókép: MTI/AP/Michel Euler

Megpróbálták megbuktatni a francia kormányt, tizenhetedik alkalommal

Elbukott hétfőn a nemzetgyűlési szavazáson a francia kormány elleni újabb, egy éven belüli 17. bizalmatlansági indítvány, amelyet a baloldali pártok szövetsége, a NUPES nyújtott be a vitatott nyugdíjreform miatt január óta tartó parlamenti csatározások részeként.

A pártszövetség azért nyújtotta be az indítványt, hogy így tiltakozzon azon kormányzati intézkedések ellen, amelyekkel a nyugdíjkorhatár 64 évre emelését előíró törvénytervezetet bár alkotmányosan, de szavazás nélkül fogadtatta el a kormány parlamenttel, miközben tucatnyi országos tiltakozónapon százezrek tiltakoztak az utcákon.

A szavazást megelőző vitában Valérie Rabault szocialista képviselő kettős játékkal vádolta meg Élisabeth Borne kormányát, amelynek bukása szerinte "véget vethetne a nemzetgyűlés lejáratásának". A 2022 májusában kinevezett miniszterelnök válaszában a kormány átlátható és koherens politikáját védte.

Clémentine Autain a radikális baloldali Engedetlen Franciaország nevében elmondta: a bizalmatlansági indítványokkal fejezi ki a baloldali ellenzék a dühét a kormány és a köztársasági elnök ellen, aki "olyan törvényt erőszakol rá a franciákra, amelyből nem kérnek".

A nyugdíjkorhatárt két évvel megemelő törvénytervezet ellen január 19-én kezdődtek százezres tömegdemonstrációk a szakszervezetek felhívására, és a tüntetéseket országszerte utcai zavargások kísérték. Miután a francia alkotmánytanács áprilisban jóváhagyta a nyugdíjkorhatárnak a jelenlegi 62-ről 64 évre emelését előíró törvénytervezetet, azt másnap Emmanuel Macron államfő ki is hirdetette. Múlt héten pedig megjelentek a szeptember 1-én életbe lépő végrehajtási rendeletek.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×