Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Emmanuel Macron francia elnök a párizsi államfői rezidencia, az Élysée-palota előtt 2022. június 13-án,  a nemzetgyűlési választások első fordulójának másnapján. A rekordalacsony, 47 százalékos részvétel mellett tartott szavazást Macron és centrista szövetségesei Ensemble! (Együtt!) elnevezésű koalíciója nyerte a Jean-Luc Mélenchon vezette NUPES baloldali összefogással szemben. A második fordulót június 26-án rendezik.
Nyitókép: MTI/AP/Michel Euler

Megpróbálták megbuktatni a francia kormányt, tizenhetedik alkalommal

Elbukott hétfőn a nemzetgyűlési szavazáson a francia kormány elleni újabb, egy éven belüli 17. bizalmatlansági indítvány, amelyet a baloldali pártok szövetsége, a NUPES nyújtott be a vitatott nyugdíjreform miatt január óta tartó parlamenti csatározások részeként.

A pártszövetség azért nyújtotta be az indítványt, hogy így tiltakozzon azon kormányzati intézkedések ellen, amelyekkel a nyugdíjkorhatár 64 évre emelését előíró törvénytervezetet bár alkotmányosan, de szavazás nélkül fogadtatta el a kormány parlamenttel, miközben tucatnyi országos tiltakozónapon százezrek tiltakoztak az utcákon.

A szavazást megelőző vitában Valérie Rabault szocialista képviselő kettős játékkal vádolta meg Élisabeth Borne kormányát, amelynek bukása szerinte "véget vethetne a nemzetgyűlés lejáratásának". A 2022 májusában kinevezett miniszterelnök válaszában a kormány átlátható és koherens politikáját védte.

Clémentine Autain a radikális baloldali Engedetlen Franciaország nevében elmondta: a bizalmatlansági indítványokkal fejezi ki a baloldali ellenzék a dühét a kormány és a köztársasági elnök ellen, aki "olyan törvényt erőszakol rá a franciákra, amelyből nem kérnek".

A nyugdíjkorhatárt két évvel megemelő törvénytervezet ellen január 19-én kezdődtek százezres tömegdemonstrációk a szakszervezetek felhívására, és a tüntetéseket országszerte utcai zavargások kísérték. Miután a francia alkotmánytanács áprilisban jóváhagyta a nyugdíjkorhatárnak a jelenlegi 62-ről 64 évre emelését előíró törvénytervezetet, azt másnap Emmanuel Macron államfő ki is hirdetette. Múlt héten pedig megjelentek a szeptember 1-én életbe lépő végrehajtási rendeletek.

Címlapról ajánljuk
Lefeleződött a kakaó ára, de mikor fogjuk végre mi is érezni?

Lefeleződött a kakaó ára, de mikor fogjuk végre mi is érezni?

2025-ben a kakaó ára ugyan korrigált a korábbi csúcsokhoz képest, de még mindig kétszerese a néhány évvel ezelőtti szintjének. Mivel a gyártók jellemzően 6–12 hónapos beszerzési ciklusokkal dolgoznak, a világpiaci ármérséklődés csak 2026 elején–közepén hathat a beszállítói árakra. Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára az InfoRádióban azt mondta: a csokoládé árában ugyanakkor nem várható jelentős csökkenés, mert a kész termék mindössze 20 százalékát teszi ki a kakaó.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×