2023-ban senkinek sem jelenthet meglepetést, hogy a felek figyelik egymást. A kiszivárgott iratok között vannak olyan anyagok, amelyek megállnak az általános megfigyelések szintjén, vannak olyanok, amelyek taktikai információt tartalmaznak – ezek a február-márciusi állapotokról szólnak és például a Bahmut környéki harcokról, s ezek relevanciája ma már kisebb.

"Vannak továbbá azok az anyagok, és ez a két izgalmas kategória, amelyek másoknak a csínytevéseit, illetve az Amerikai Egyesült Államok csínytevéseit tartalmazzák, ezek diplomáciailag érzékenyek. Vannak továbbá olyan valódi hírszerzési információk, amelyek különböző technológiai, humán hírszerzési forrásokra támaszkodnak – ez a legértékesebb része a kiszivárogtatott anyagoknak, legyen szó akár az orosz vagy az ukrán háborús tervezésről, vagy a szövetségesek viselt dolgairól" – mondta az InfoRádióban Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

Azt nem lehet tudni, ki állhat a kiszivárogtatás hátterében. Az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma, a belbiztonsági szervek, a hírszerző szervek és maga az egyesített vezérkar, ahonnan az anyagoknak a jelentős része származik, most vizsgálja azoknak a hozzáférését, akik ilyen típusú anyagokkal találkoznak. Az amerikai kommentek szerint ez százas, ha nem ezres nagyságrendet ölel fel, vagyis nagyon sokan férnek hozzá ilyen típusú iratokhoz. A kiszivárgott csomag négy-öt minősített hírszerző szervezettől vagy értékelő szervezettől van összeválogatva, tehát olyasvalaki láthat rá, aki ezeknek az anyagoknak a köröztetésében például részt vesz – mondta a szakember.

Ez most senkinek sem állhatott érdekében

Csiki Varga Tamás meglátása szerint.

Arra vonatkozóan, hogy milyen következményei lehetnek az esetnek, közölte: nyilván megtörténnek majd a szokásos diplomáciai jegyzékváltások és adott esetben bekéretik a nagyköveteket, politikailag lesz belőle egy kis feszültség, de összességében az amerikai kapcsolatrendszert valószínűleg nem fogja aláásni.

"Hovatovább, ez nagyon fontos üzenetértékkel bír az amerikai szövetségi rendszernek, hogy az Egyesült Államok figyel, és – tekintve a globális versengést Kínával – ennek egyre nagyobb tétje lesz, ezért az amerikaiaknak ez a tevékenysége biztosan nem fog megszűnni. Fontos látni, hogy maga az amerikai védelmi apparátus nyilatkozott arról, hogy az információk nagyjából hitelesnek és valósnak tűnnek. Olyan jellegű információkat, amelyek például konkrét hírszerzőknek a nevét adják meg, ismereteim szerint nem tartalmazott. Viszont az, hogy milyen körökben tudtak hozzáférni információkhoz – mondjuk a dél-koreai védelmi minisztérium vagy a kormány köreiben –, abból a szempontból ez fontos üzenetérték, hogy azoknál a az államoknál, ahonnan szivárogtattak, rá kell nézni az apparátusra, és egy kicsit a hírszerzési hálózatot, illetve az elhárító tevékenységet meg kell bolygatni" – mutatott rá Csiki Varga Tamás.

Azzal kapcsolatban óvatos, hogy milyen hatással lehet az eset az orosz–ukrán háborúra (felmerült, hogy akár teljes stratégiaváltásra lehet szükségük az ukránoknak), mert az ukránok bizonyos szempontból kényszerútvonalon mozognak: nagyon függenek egyrészt az amerikai és a nyugati fegyverektől, másrészt az amerikai hírszerzési információktól, tehát nem reális, hogy Ukrajna elvágja magát az amerikai katonai hírszerzési, művelettervezési és -végrehajtási segítségtől.

"Igaz, hogy voltak anyagok a kiszivárogtatott csomagban arról, hogy a várt tavasz végi, nyár eleji offenzíva elképzeléseit, terveit megváltoztatták, ám mivel nem ismert az eredeti sem és az esetleges új szöveg sem, így összességében – ha feltételezzük, hogy valóban ezek helytálló információk voltak, akkor – ez a normál reakció rá" – vélekedett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. De

nem gondolja, hogy ez gyökeresen változtatná meg az ukránok lehetőségeit vagy elképzeléseit,

és egy teljesen más stratégia irányban indulna meg a támadás, ha erre sor kerül.