Infostart.hu
eur:
388.69
usd:
336.89
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Nyitókép: Twitter

Kiszivárgott: az ukrán ellentámadás terve az Egyesült Államokban készült

A közösségi médiában megjelentek azok a háborús tervek, amelyeket az Egyesült Államok és a NATO készített Ukrajna hamarosan bekövetkező nagy ellentámadásával kapcsolatban. A Pentagon hivatalos vizsgálatot indított az eset miatt.

A Twitteren és a Telegramon is megjelentek az amerikaiak által készített haditervek arról az ukrán ellentámadásról, amely hamarosan megindulhat.

A The New York Times cikkére hivatkozva az Index azt írja, hogy a kiszivárgott dokumentumok valóban eredetiek: a lapnak ezt az amerikai kormányzat több tisztviselője is megerősítette. A haditervben leginkább azt részletezték, hogy az ukrán hadsereget miképp kellene felkészíteni a nagy offenzíva megindítása előtt.

A kiszivárgott dokumentumok nem a legfrissebbek, ugyanis még több mint egy hónapja, március 1-jén készültek. A térképeken láthatóak a fegyverszállítási útvonalak, az ellentámadásban várhatóan részt vevő egységek és azok létszáma, valamint egyéb, az offenzíva végrehajtására vonatkozó részletek is.

Az nem derült ki belőlük, hogy Ukrajna pontosan hogyan/mikor akarja végrehajtani az offenzívát, azonban így is épp elég információt tartalmaznak ahhoz, hogy bizonyos következtetéseket le lehessen vonni belőlük. Egyebek mellett arra vonatkozóan is adatokat tartalmaznak, hogy a HIMARS-rakétarendszerekkel milyen gyakran tudnak csapásokat végrehajtani az ukránok a rendelkezésre álló lőszermennyiség fényében.

Katonai elemzők azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy a közösségi médiába kiszivárogtatott információkat részben módosíthatták.

Dezinformációs művelet lehet, hivatalos vizsgálat indult

A március 1-jei keltezés miatt kérdéses, hogy a dokumentumokban szereplő információk mennyire maradtak aktuálisak. A The New York Times azt is megjegyezte, hogy aznap ukrán katonai tisztviselők a németországi Weisbadenben található amerikai katonai bázison tartottak szimulációs hadgyakorlatot, és másnap Mark Milley amerikai vezérkari főnökkel, valamint Christopher Cavolival, az amerikai hadsereg európai parancsnokával is találkoztak – vagyis elképzelhető, hogy abból az alkalomból hozták létre ezeket a terveket.

A lap azt írta, hogy a szivárogtatás feltételezhetően orosz dezinformációs művelet része lehetett. Mindemellett az amerikai hírszerzés számára komoly problémát jelenthet, hogy nyilvánosságra kerültek a tervek. Mint a The New York Times írta, az amerikai kormányzat lépéseket tett azért, hogy töröljék a közösségi oldalakról a kiszivárgott terveket, de ezt csütörtök éjjelig sem sikerült végrehajtani.

Mindeközben a Pentagon hivatalos vizsgálatot indított azért, hogy meghatározzák, ki lehet a felelős a szivárogtatásért.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×